Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy magyarországi barlangjainak bejárási útmutatója
 N-SZ

Kopasz vigasz-barlang


Egyéb névváltozatok: G/19.
Mélység: -38 m
Hossz: kb. 150 m
Legnagyobb horizontális kiterjedés: 60 m
Beszerelés: 2 x 5 m kapaszkodókötél


Megközelítés: Megtalálása igen egyszerű: fel kell menni a Kopaszgaly-oldal legtetejére, és ott egy kis, jelentéktelennek tűnő berogyás alján nyílik a barlang bejárata. A berogyás eléggé be van nőve növényzettel, közvetlen mellette egy erdészeti pontra ráborult romos háromszögelési pont található.
 
Bejárási útmutató: A barlang egy 3 méter mély aknával kezdődik, ahol esetlegesen szükség lehet kapaszkodó kötélre. Ezen lejutva egy kis fülkébe jutunk, amelyből egy meredek alacsony járat visz egy lejtős terembe. Ennek aljából egy, már az előbbinél szűkebb járaton bújhatunk át egy még  nagyobb, lejtős kőtörmelékes talapzatú terembe, melynek alján levő kis szűkület előtt egy keresztbe tett farönk tartja az omladékot. Ezen átbújva abba az üregbe jutunk, ahol kétfelé ágazik a barlang. Jobbra, a szűkebb járaton elindulva egy nagyjából háromszög profilú, omladékos aljú, lejtős kúszójáraton juthatunk ki egy-egyre omladékos tetejű 3 méter mély letörés tetejére, melyen lemászva egy szép gömbüstökkel tagolt lejtős magas járatban haladhatunk lefelé. A mélypontról a járat szelvényében kissé megfogyatkozva kissé felfelé halad, majd később egy magas, szép gömbfülkékkel és boxwork szerkezetekkel ékesített teremmel ér véget.
 
A másik irányba indulva az elágazásnál (ez a nagyobbik lyuk), egy kis lebújás után a barlang legnagyobb alapterületű termébe jutunk, amelyből lehajolva járható meanderszerű járatok vezetnek tovább egy következő terembe, melyben nagyon érdekes visszaoldott cseppkőképződmények, és vendégmarasztaló sár található. Itt látszólag vége van a járatnak, de a terem végén 2 métert felmászva egy szűkületen ragadós sárban préselhetjük át magunkat a folytatás felé. Ha ehhez nincs kedvünk akkor, a nagyjából a terem közepén felfelé induló kürtőben is felmászhatunk. Itt ismét egy darabig állva haladhatunk egészen a következő kuszodáig, amely 3-4 méter hosszú. Ezután pár métert felegyenesedve haladhatunk, hogy azután eldönthessük, vajon a következő előttünk levő, nem kis pocsolyát teljesen kitöröljük, miközben áthaladunk rajta, vagy a fejmagasságban lévő, nem túl nagy méretű ablakon át megkerüljük azt. Ezt a kérdést eldöntve egy igen szép visszaoldott cseppkőbekérgezésekből származó kalcitkristályokkal díszített termecskébe jutunk, ahonnan lefelé haladva egy-egyre emelkedő járatban haladhatunk, amely a legvégén egy 4-5 méter magasságban elszűkülő kürtővé magasodik fel. Itt a kürtő alatt egy kettős ablakon (választva a szűk és a szűkebb között) mintegy 6 métert haladhatunk még enyhe lejtéssel előre, amíg elérjük a járat végét.
 
Egyéb információk: A barlang bejáratát 1973-ban találták meg, de ekkor még csak az első 5-10 méter volt járható. A további feltárásokat 1976 nyarán kezdték meg, és kisebb- nagyobb bontásokkal alakult ki a barlang ma bejárható hossza. A barlang tűzköves mészkőben alakult ki, jól megfigyelhető az 5-20 cm-es sávok váltakozása a 3-4-szer vastagabb mészkőpadokkal. A barlangban ma is megtalálható érdekes kalcitkristályok, és egyéb képződmények mellett érdekes, sajnos ma már megsemmisült kincsekről számolnak be felfedezői: a törmeléklejtők kőtömbjein, túlnyomórészt a kövek élein porózus szerkezetű, feltehetőleg aeroszol eredetű kiválások voltak megfigyelhetőek.