Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy magyarországi barlangjainak bejárási útmutatója
 NN-TV

Tektonik-zsomboly


Egyéb névváltozatok: L/1
Mélység: -80 m
Hossz: 350 m
Legnagyobb horizontális kiterjedés: 45 m
Beszerelés: 90 m kötél, 2Kgy, 4N, 6K;


Térkép:    hosszmetszet     alaprajz    metszetek
 
Megközelítés: A kék + jelzésen Bódvaszilas felől 2 km hosszú úton érhetjük el az út melletti első töbörben (Bak Antal töbre) még mielőtt elérnénk a fennsík peremét. A térszín elég bozótos, figyelmesen kell haladnunk a töböroldalban, hogy felfigyelhessünk a bejáratot rejtő keskeny hasadékra.
 
Bejárási útmutató: A bejáratnál egy fához rögzítjük kötelünket és az akna feletti nittbe (eN) akasztva máris át lehet vergődni az első 2-3 méteres szűk szakaszon. A visszatérés várhatóan több nehézséget fog jelenteni, mivel ez a rész teljesen függőleges. Ezután kitágul az akna, amit majd -7 m-en egy újabb nittel célszerű megosztani. A további ereszkedés során egy kőpenge ékesíti az aknát, ami alatt 6-7 m-el talajt foghatunk, ahol eldönthetjük, hogy melyik ágon járjuk be a barlangot. Itt általában mindenki a tágasabb részt választja, ami közvetlen e párkány mellett nyílik (elágazás az Oldalaknához!). Az aknába felé tekintve a párkány bal oldalán található egy nitt (eN), majd alatta 2 m-el, szemben, egy hasadékba beszorult kőtömböt körbekötve (Tk), egy elhúzást készíthetünk, amely a továbbiakban a kötél felfekvését küszöbölheti ki. 8 méter ereszkedés után közvetlenül a ferde agyaglejtő alatt jobbra található a következő nitt (N), az akna felső peremén. Innen már akadálytalanul ereszkedhetünk az akna aljára (34 m ereszkedés).
Azonban ha csak 12 métert ereszkedünk, és ott az akna túloldalán tátongó hasadékba átlendülünk, akkor ott egy teremben találjuk magunkat.
 
Ez egy másik hasadék mentén képződött, és mind felfelé, mind lefelé újabb aknák indulnak belőle újabb túralehetőségeket kínálva. Lefelé, az akna feletti óriási kőtömböt körbekötve (Tk) 20 m-t ereszkedhetünk (E20) a kőtörmelékkel borított akna fenekéig. Itt érdemes felfigyelni az akna egyik oldalrepedésében képződött 3-5 cm-es kalcit kristályokra, továbbá az akna alján található denevércsontokra.
Ha felfelé tekintgetünk az előbb említett teremből, akkor hamar meggyőződhetünk arról, hogy csak az erősebb idegzetű mászóknak tanácsos nekivágni a magasba nyúló Zeppelin-kürtőnek, ami a terem bejáratától jobbra indul a magasba (háttal állva a Fő-aknának). Mintegy 20 métert lehet itt felfelé traverzálva haladni, de érdemes magunkkal vinni egy kötelet a visszatérés megkönnyítésére.
A terem bal oldalán egy másik traverz indul felfelé (+5 m), ami egy nem éppen szívderítő omlásveszélyes felbújás után a Padlásra vezet. Onnan egy másik ablakon át nézhetünk vissza a már alattunk lévő terembe. Itt egy másik kis omladékos vakakna is található (-5m).
A Fő-akna tágas alján több kisebb akna is nyílik, a legfeltűnőbb az amelyik fél méterrel a talaj szintje felett indul, bejárata háromszög alakú, és néhány méter négykézlábazás után a zsomboly végpontja fölé vezet, amely egy kőtörmelékkel kitöltött hasadék (-80 m). Itt felfelé mászva (+7 m) két ágon is egy felsőbb szinten levő terembe, a Kártyavárba juthatunk, majd tovább mászva egy újabb hasadék következik, ami visszavezet a Fő-aknába, de kitettsége miatt itt talán nem érdemes lemászni (-12 m).
 
Oldalakna: Visszatérve a Fő-aknába, már csak a -33 m-en nyíló Oldalakna bejárása hiányzik a teljességhez. Az itt lévő párkányon található nittről indított kötelet az agyaglejtő alján található kőpengére is érdemes még felakasztani, majd 5 m erszkedés után érkezunk az I-es párkányra. Itt oldalra elmászva egy felfelé induló kürtőt találunk (+5 m). E felett egy kisebb termecske, és két újabb kürtő van (+5m), amelyek teljesen elszűkülve érnek véget.
 Az I. párkányról lefelé folytatva az utat egy szűk átcuppanás után újabb oldalág (Óriás Kalcitos) található (5 m ereszkedés a szűkület alatt), amit ha már itt vagyunk érdemes felkeresni. Itt hatalmas kalcitkristályokat találunk, ami igazán ritkaságszámba megy ezen a vidéken.(Belépés csak letisztított lábakkal!) Ez az oldalakna szabadon mászható (-8 m), de óvatosnak kell lenni, mert a falak némileg törékenyek, és a keskeny bejáratnál nem igazán látni mi van az ember alatt. Ráadásként még egy kis ablakon keresztül visszatekinthetünk a Fő-aknába is.
Az I. párkányról indulva 12 m ereszkedés után a II. párkányon is kiszállhatunk a kötélről, és egy cseppköves járatba tekinthetünk be. Ám ha tovább ereszkedünk még 3 m-t, egy újabb ablakot fedezhetünk fel, közvetlenül az Óriás Kalcitos alsó ablakával szemben. Itt belibbenve egy kis akna található, amely alul felül vakon végződik (+4 m, -5 m). A II. párkány alatt 18 méterrel a III. párkányt érjük el, ami már gyakorlatilag egy akna a Fő-aknával, és innen már csak 12 métert kell ereszkedni az aljzatig. Ezt az oldalaknát talán csak lefelé érdemes bejárni, és visszafelé menet a Fő-aknán keresztül távozni, mivel az, ha lehet mondani kevésbé sáros. A kötelet ki lehet húzni, ha nem osztottuk meg.
A Tektonik-zsomboly nem túl népszerű a hazai barlangász társadalom körében, mivel néhány elriasztó szűkület, némi sár és nem ritkán az oda behullott oszladozó állati maradvány található benne, noha oldalágai számos szépséget, és néhány, talán érdemleges kutatási lehetőséget is kínálnak. "Lehet szeretni!"