< idegenforgalmi barlangok                              Anna-barlang                                 Lillafüred térképe -->

 


A lap tartalma Dr. Hevesi Attila által írt Lillafüredet és környékét bemutató honlapról származik az alábbi címről. http://gold.uni-miskolc.hu:8080/Lillafured
Sajnos nagy mérete miatt nehezen letölthető, ezért emeltem ki az Anna-barlangot ismertető  részt.


"... egyre szűkebb lesz a völgy, s végre egészen kősziklák közé szorul, meredek, vad kősziklák közé, s az út fölfelé tart kanyargósan a Szinva partján, mely számos zuhatagot képez, fönn pedig a hegyen tóba gyűl, melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt környező bércek erdejének." (Petőfi Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez, 10. levél, Miskolc, július 8. 1847.)

A vízesés mellett található Anna /Petőfi-, Forrás/-barlang . Üregeinek javát 1833-ban Stark András bányász vezetésével találták meg, amikor a hámori vasverők /hámorok/ folyamatosabb működtetése érdekében az itt fakadó bővizű források jobb hasznosíthatósága céljából tárót hajtottak az édesvízi mészkőbe. A szokatlanul finom, csipkeszerű mészképződményekkel díszített termekhez vezető vágatokat kiszélesítették, lépcsőket, fahidakat építettek hozzájuk. Az akkor "Csepegő-kő-barlang"-nak nevezett üregek híre gyorsan elterjedt. Korai látogatói közül legrangosabb Petőfi Sándor, aki, mint idézett útileveléből kitűnik, 1847 július 8-án járt benne (Ennek emlékére, 1973-ban, a költő születésének 150. évfordulóján kapta az üregrendszer legújabb nevét: Petőfi-barlang). A múlt század második felében, valószínűleg a vasverők bezárásával párhuzamosan, az üregek is gondozatlanná váltak s csaknem feledésbe merültek. 1912-ben Kadič Ottokár /1876-1957/ tette újra hozzáférhetővé az üregeket, majd, 1927-ben, a Palota Szálló építésének kezdetén, Révay Ferenc főerdőmérnök, miután irányításával újabb gyönyörű termekre bukkantak, ezeket mesterséges vágatokkal összeköttette és kivésette a ma is bejáratul szolgáló folyosót. Miután a villanyvilágítást is bevezettette, a barlang megnyílt az idegenforgalom számára. térképe
Az Anna-barlang - minthogy fiatal édesvízi mészkőben alakult ki, lényegesen különbözik az idősebb tengeri mészkőben képződött cseppkőbarlangoktól. Nagy termek, hatalmas cseppkőoszlopok helyett itt a hévizes barlangok aragonit- és gipszalakzatainak könnyedségét, pazar bőségét, aprólékos díszítettségét idéző forrásmészkő-képződményekben gyönyörködhetünk. A zegzugos termek mennyezetéről mészbevonatú moszat- és mohafonalak finom rojtozatú, megkövesedett függönye csüng alá. Helyenként apró forrásmészgöböcskék százezrei sorakoznak egymás mellé, másutt megkövesedett falevelek, fűszálak, faágak vagy ezek lenyomatai őrzik a közelmúlt évezredei növényvilágának emlékét. A kisebb üregek többsége az egykor kőzetbe temetett, hatalmas fatörzsek helyén képződött, miután azok elkorhadtak.
A nagy termek kialakulásának megértéséhez a Szinva- és a Garadna-völgy találkozásának emberi beavatkozás előtti képét kell magunk elé képzelni. ábra
A Szinva vízesései a XIX. sz-ig a mai Palota Szálló szélességében ágakra bomolva változtatták helyüket. A zuhatagok peremén megtelepülő moha- és moszatgyepeket a víz sodra lefelé fésülve fonatokba rendezte s a kiváló mész világossárga kéreggel vonta be. Így a vízeséslépcsők felső peremei mind előreugróbbá változtak. A mohák és a moszatok egyre erősebben növekedve igyekeztek szabadulni a maguk készítette páncélból. A meszesedő és vastagodó fonatok lehajló ereszszé hosszabbodtak, amelynek alja lassan elérte a vízesés talpát s mögötte tekintélyes, beboltozott üregek keletkeztek. Odakint az Alsó-Vízesés felső peremének előrenyomulása és eresszerű lehajlása ma is kitűnően megfigyelhető.

Látogatható: április 16-tól október 15-ig, 9-17 óra, október 16-tól április 15-ig, 9-16 óra között
A barlangtúra hossza 200 m, időtartama 30 perc
Üzemeltető: Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (3304 Eger, Sánc út 6. tel.: 36/312-791)
Felvilágosítást ad: Barlangüzem tel.: 46/ 334-130

Az 1949-ben, a gyorsan gyarapodó lélekszámú Miskolc ivóvízellátásának megoldását keresve, Kessler Hubert, a remek vízföldtantudós és barlangkutató vezetésével bebizonyosodott, hogy a Palota Szálló  tövében fakadó forrásoknak, amelyeket korábban a Szinva-, a Garadna és a Hámori-tó elszivárgott  vizének véltek, ezekkel semmi kapcsolatuk sincs. 1951-ben elérték az Anna I. sz. forrásának dolomitból  való igazi kapuját, majd a II. sz. forrásét is megtalálták. A két forrásból azóta napi 1,5-1,5 millió liter,  kitűnő minőségű karsztvizet vezetnek Miskolcra.