Yorkshire és Wales barlangjai

Október 1998. 18.-26. között a következő társaság ismerkedett a szigetország e két vidékével:
 
Bajna Bálint, Elekes Balázs, Hlavács Judit, Horváth Richárd, Köblös Csaba, Molnár Tamás,
Nagy András, Nyerges Attila, Zengő Beáta. Kint csatlakozott hozzánk Arany Andrea és Nyerges
Miklós.

 Péntek este 7-kor indultunk Budapestről, másnap délután 3-kor már Calais-ban voltunk, éjfélre elértük Yorkshire-t. Vasárnap délelőtt York városával ismerkedtünk, azután Horton In
Ribblesdale faluba, a Craven Potholer Club barlangászházába hajtottunk. Ezt a szállást Nyerges
Miklós kérésére John Christie barátunk intézte.
    Másnap a Kingsdale völgy barlangrendszerében, a West Kingsdale Master Cave-ban tettünk átmenő túrát. A rendszernek a völgy feletti fennsíkon nyíló bejáratai közül a Swinsto Hole-t választottuk. Hosszú szálkő csatornákon, - amelyekben a patakban lehetett négykézláb kepeszteni
- haladtunk aknától aknáig. Ezek tágasabbak, de még vizesebbek voltak, bízva 62 éves angol vezetőnkben lehúztuk belőlük magunk után a köteleinket. Nagyjából 120 m mélységben terül el a szerteágazó vízszintes rendszer sok szifonjával együtt. Ezekben a járatokban sem lehet szinte sehol felállni (a vízből). Egy 7 m-es felmászás után, kevésbé aktív szakaszokon tekeregve lehet végre a felszínre szabadulni. Az alsó kijárat neve egyszerű módon: Valley Entrance. Innen az autókig 27 lépést kell megtenni.
    Kedden a híres Gaping Ghyll-t vettük célba. A kietlen pusztaságon végigfolyó patak egy 100 m mély aknán zúdul le Nagy-Britannia legnagyobb barlangtermébe (Main Chamber). Innen alacsony járatok hálózata indul ki, amelybe hat ponton lehet a felszínről aknarendszereken keresztül lejutni.
Nyaranta a környék legnagyobb eseménye a "Csörlős Napok", amikor a helyi barlangászok a patakot egy hátrébb lévő víznyelőbe terelik, és csörlővel eresztenek le az aknába boldog-boldogtalant.
   Mi két csapatra oszlottunk. Az egyik a Flood Entrance-n ment le, a másik a Main Shaft-on, 80 m-es egytagú ereszkedéssel. Ehhez a kis vízhozam ellenére is a patak részleges elterelésére és jó nagy levegővételre volt szükség. Lent a barlang másik nagy terméhez a Mud Hall-hoz vándoroltunk el, majd mindannyian a Flood Entrance-n keresztül távoztunk.
 
Szerdán az Alum Pot-ot és a hozzá kapcsolódó Long Churn Cave-t kerestük fel. Az Alum Pot egy 60 m mély, 30 m hosszú, 6-8 m széles hasadékakna, melybe mindkét oldalról patak folyik, az egyik a felszínről, a másik a Long Churn Cave-ből kb. fele magasságban. Az akna alján tágas patakos ág indul, de 80 m-rel távolabb hatalmas szifonba torkollik. A Long Churn Cave egy bővizű, vízszintes járat, amely alig néhány m-rel kanyarog a felszín alatt, néha fel is szakadva. Az
Alum Pot közelében kis aknákkal 30 m-esre mélyül, és becsatlakozik oda.

Csütörtökön végigutaztunk déli irányban Wales-en és kilátogattunk a St. Davis-fokra, amely
Wales legnyugatibb pontja. Itt nem csak abráziós barlangokat, hanem még fókát is láttunk.
Az utazás utolsó napjára sikerült Chris Dansham és a Storey Arms (szabadidős-túra vállalkozás) vezetője Dave Ludlam segítségével az ország legféltettebb kincsébe, az Ogof Draenen-be túrát szervezni. Az egész karszt az ősi szénmezők meddői alatt helyezkedik el, így a tájkép ipari jellegű.
Viszont a mélyben hatalmas rendszerek húzódnak. Az Ogof Draenen-t például csak 1995-ben sikerült kiásni, (Nyerges Miklós részvételével!), de mára a hossza 62.200 m. Nagy-Britanniában szokatlan módon cseppkövek és óriási kristályok is találhatók benne, így azután hét lakat alatt őrzik. A barlangot párhuzamos folyosórendszerek alkotják (termek nélkül), egy-egy folyosótípus több km-en át őrzi jellegét és szelvényméretét. Mi két csoportban tehettünk egy rövidebb, 6 órás, és egy hosszabb, 12 órás túrát. Pénteken hajnali 3-kor lefeküdtünk, 7-kor keltünk, spuri haza. Nyerges Attila
> Túrainfó 
BEAC >>