Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy magyarországi barlangjainak bejárási útmutatója
 NN-ETV

Almási-zsomboly

"A nyílás Szádalmás határában fekszik, ezért Almási-zsombolynak neveztük."  
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Alsó-hegy 5452/2
Hossza: 358 m
Mélysége: -100 m
Bejárat tszfm: 515 m 

Térkép:  Alaprajz  -  Hosszelvény

Megközelítés: A Szabó-pallagi vadászháztól K-re található nagy rét É-i szegletében induló földúton 120 méter után balra leágazva egészen a határig megyünk észak felé 400 métert (elhaladva közben a Széki-zsomboly mellett), ahol a jobb oldalt található töbör, határsávba eső sziklás oldalában van a zsomboly bejárati nyílása.
 
Beszerelés: E zsomboly esetében bonyolultsága miatt egy vázlatos leírást is adunk táblázatos formában, ahol a bejáráshoz feltétlenül szükséges információk mellett rögtön a szükséges felszerelés igény is megtalálható.

Felszerelés igény:
Régi rész /az egyszerűbb klasszikus útvonal/: 18+33 m, és 43 m kötél, végig fix nittekkel biztosítva (RN), + 7K;
Új rész: 18+42 m, és 64 m kötél, (RN), 2Kgy, 10K; Az áttraverzálás azóta végignittelve, ezért többfelszerelés szükséges!
 
Helyakna-hosszkötél-igényRövid leírás
Bejárati-akna11 m18 mFűzőlyuk a kőélben (Tk), szemben lévő falon 2RN
Régi rész: I.-akna29 m33 mA párkányon lefelé nézve bal falon RN, bevezető szár 2 m Kh, utána 2RN (Elágazás az Új rész felé!), az alsóról egybe le az akna aljáig.
II.-akna7,5 m 27 m15 m 28 mOnnan lesétálva a törmelék lejtő aljára a tovább vezető hasadék külső részén bal falon RN. Vízszintes bemászás kötéllel biztosítva 3 m Kh, jobb falon 2RN. 7,5 m-el lejjebb átellenső falon RN, onnan egybe le.
 

Bejárási útmutató:

Régi rész:
A bejárati száda biztonságos megközelítéséhez a bevezetőszárat a zsombolynyílás előtti kőélben található fűzőlyukba rögzíthetjük (Tk), majd azután a lyuk feletti két nittbe (Kh2, 2RN). Az első ereszkedés 11 m hosszú, és egy nagy lejtős agyagos párkányra vezet (E11), melyen nem ajánlatos biztosítás nélkül mozogni. Itt a bejárati nyílással átellenső falon van a következő nitt (RN), majd további két nitt (Kh2, 2RN), attól jobbra már közvetlen az akna felett. (Itt lehet eltérni az Új rész felé!).
 
Ha a klasszikus útvonalon túrázunk az alsó nittfülről (RN) egy tagban ereszkedhetünk az akna aljáig 29 métert (E29), úgy hogy a falak végig a közelben vannak. Az akna alján egy törmelékdomb tetejére érkezünk, ahonnan szép kényelmesen lesétálhatunk annak aljába. A kötél aljától nyílik egy keskeny hasadék amelyben lefelé, és felfelé is el lehet mászni pár métert, de innen nem vezet tovább út. A lejtő alján a bal falon található a bevezető szállhoz a nitt (Kh3, RN), majd kötélbiztosítás mellett az alacsony nyíláson becsusszanhatunk a következő akna tetején levő párkányra. (Ez tulajdonképpen nem is a teteje az aknának, hanem inkább a közepe, amiről az új rész bejárásakor is meggyőződhetünk, de a bebújás előtt magasabbra felmászva több kisebb nagyobb ablakon át is benézhetünk az akna felsőbb részeibe). A párkányon állva elérhetjük a következő nittet (RN), amelyről 8 métert ereszkedve (E8) a hátunk mögött lévő falon találhatjuk meg a köztes nittet (RN), amelyről 27 métert kell ereszkedni (E27) a akna aljáig. Ereszkedés közben a számos cseppköves oldalablak (helyenként cseppkőmedencékkel) mellett az Alsó-hegy egyik legszebb, és legnagyobb cseppkőlefolyását figyelhetjük meg, melynek hófehér szikrázása a lámpák fényében majd mindenkinek megmarad emlékezetében.
 
Az akna alján egy teherautónyi kőtömb mellet függőleges járat indul az omladék alá két nyílással, s egy-két kisebb szűkület és tereplépcső leküzdésével érhetjük el a zsomboly mélypontját (-100 m). A kötél végével átellenes sarokban felmászva egy ablakon át, egy kis cseppköves oldalhasadékba juthatunk. Ez előtt nem sokkal, a nagy cseppkőlefolyás alatt, kis borsókővel, cseppkővel bélelt medencében mindig lehet jó ivóvizet találni.

Új rész:
Az Új rész beszerelése és bejárása jóval nagyobb gyakorlatot igényel, mint a klasszikus útvonalé. Az első 11 méteres ereszkedés után (E11) elért párkányról kell indulnunk, s most a felső nittet (RN) használjuk. Itt egy laza kötélhíd beszerelése a feladat, úgy hogy mindvégig alattunk van a régi rész 30 méter mély aknája (izgalmi tényező, amelytől oly népszerű). Itt 8 méter ereszkedés és 8 méter vízszintes harántolás után (E8, Kh8) a baloldali falon egy jellegzetes cseppkőlefolyás mögött rejtett fűzőlyukat fedezhetünk fel (TK), majd innen tovább traverzálva 4 métert (Kh4), amikor kezd kitágulni alattunk a hasadék, akkor a bal falon egy nittet találhatunk (RN). Balra felette egy ujjabb fűzőlyukból lehet lebiztosítani. Erről 7 métert leereszkedve (E7) az akna oldalában néhány méterrel tőlünk távolabb, egy levegős párkányt pillanthatunk meg, ahol egyébként az addigi törésiránya megváltozik a hasadéknak. Innen vízszintes 2 méternyi bemászás következik a kötél alatti hasadékba, kötéllel biztosítva, ahonnan már kényelmesen elballaghatunk a következő nittig. Itt szintén a bal falon az akna szája felett két nitt van (2RN, két méter felettiek előnyben), amelyekről 19 métert ereszkedhetünk (E29) az eleinte még keskeny hasadékban. Ott egy megosztást lelhet fel a figyelmes szemlélő (RN) ugyanazon a falon, amelyiken az ereszkedőnittek vannak, ezután 40 méter (E40) fal érintés mentes ereszkedés kárpótol mindent a hatalmas cseppkőlefolyás szomszédságában, az akna aljáig. Itt csatlakozunk vissza a klasszikus útvonalhoz.
 
Helyakna-hosszkötél-igényRövid leírás
Bejárati-akna11 m18 mFűzőlyuk a kőélben (Tk), szemben lévő falon 2RN
Új rész: Traverz 
Átnittelve!
8 m19 mA párkányon lefelé nézve bal falon RN, bevezető szár 2 m Kh, utána 2RN (Elágazás a Régi rész felé!), a felsőről 8 m-t ereszkedve-mászva (laza kötélhíd ajánlott!) 8 m traverz után a bal falon fűzőlyuk, egy rövid falba simuló cseppkőoszlop mögött (Tk) (Vigyázat nem az ujjnyi vastag az!)
 4 m 6 mTraverz tovább biztosítással a hasadéban az akna felett.
 7 m17 mBal falon RN, balra felette fűzőlyukról lebiztosítható. 7 m-el lejebb vízszintes bemászás a nitt alatti szemben lévő hasadékba (kötéllel biztosítva!) a következő nittig.
II.-akna19 m23 mBefelé haladva a hasadékban a bal falon az akna szája felett 3 m magasan 2RN.
 40 m41 m19 m-t ereszkedve a felső nittekkel azonos falon RN. Onnan egytagban ereszkedve az aljáig.
 
Egyéb információk: A zsombolyba először 1927-ben a BETE kutatói Beliczay András, Frank István, Kessler Hubert és Kiss Gyula és ereszkedtek le, akkor már mögöttük volt a Vecsembükki-zsomboly első aknájának meghódítása. Ez sem ment ugyan minden nehézség nélkül, de Kessler Hubert elérte a barlang az időtájt -113 m mélynek vélt végpontját, amellyel az sokáig a magyar barlangi mélységi listát is vezette.
Az Új rész első bejárása Szűcs László ("Malvin") nevéhez fűződik, melyből az addigihoz képest egy egészen más dimenzióban szemlélhető a barlang. A zsombolyról több térkép is készült, de a minden részletet tükröző változatot a Rózsadombi Kinizsi barlangkutató csoportja készítette el (Borka P., Fodor S., Rose Gy.- 1989).
 
A Scholtz Pál Kornél naplójában (1911) Almási-lyukként említett zsombolyt, melyhez -13 m mélységben oldalkürtő csatlakozik, -43 m mélységűnek írta le. Első, 1927. évi bejárása, illetve térképezése alkalmával a zsomboly mélységét Kessler Hubert -103 m-nek mérte, de feltételezte, hogy a teljes mélység eléri a -120 m-t. Elképzelésének bizonyítékaként a zsomboly mélységét 1937-ben -10 méterrel, majd a Meteor barlangkutatói 1959-ben a zsomboly fenekén egy szűkület áttörésével még -5 méterrel növelték. Újabb feltárásra 1969-ben került sor, amikor a kutatók 45 m mélységben bontással egy felfelé vezető, kb. +20 m-es cseppköves járatba jutottak. A Kiskőháti-zsomboly 1939. évi feltárásáig hazánk legmélyebb barlangjaként tartották nyilván.
Az újabb felmérések szerint mélysége -100 m, járatainak összhossza pedig 358 m. A Középső-felső-triász wettersteini mészkőben alakult ki.



A barlang fő részét egyetlen hatalmas lefelé jórészt táguló, hasadékakna alkotja, amely a bejárat oldalán három lépcsőben ereszkedik alá és egy része Szlovákia területe alá nyúlik. Az átlag 10-15 m hosszú hasadék fő részét két egymástól független útvonalon lehet bejárni. Az aknák falait a lehulló kövektől védettebb felszíneken kiterjedt cseppkőlefolyások, -zászlók, -medencék, függőcseppkövek, heliktitek és borsókövek díszítik, alján időszakos tóban 1-2 mm-es szegfűkalcitok és apadási színlők találhatók.


Több pontról előkerült csontmaradványok fiatal holocén időszakból származnak. A benne leszivárgó vizeket a szlovákiai Tapolca- ill. Andó-kerti-forrásba vezeti le.
Fokozottan védetté nyilvánítását genetikai és ásványtani értékének köszönheti. A zsombolyt csak barlangjárásban gyakorlott kutatók, a nemzeti park engedélyével látogathatják.

 
 
 
Kép: Ereszkedés az első aknába.
Kép: A Második akna cseppkőlefolyása