Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy magyarországi barlangjainak bejárási útmutatója
 NK-SZ

Bába-völgyi II.sz.-víznyelőbarlang


Egyéb névváltozatok: Bábavölgyi-barlangrendszer, Bódvaszilasi-cseppkőbarlang, Szádvári 2.sz. víznyelő barlangja.
Helye, kataszteri száma: Aggteleki-karszt; Alsó-hegy 5452/2
Hossza: 70 m
Mélysége: -22 m
Bejárat tszfm: 343 m
Legnagyobb horizontális kiterjedés: 29 m


Térképek:   alaprajz,     hosszelvény (MAFC)
 
Megközelítés: Szögligetről a Bába-völgyön keresztül a fennsík felé haladva, a Bába-völgyi I.sz.-víznyelő után, mintegy 50 méterrel továbbhaladva a völgyben számos mély vízmosástól körülvéve találhatjuk a kis sziklafal tövében nyíló, nem túl tágasnak mondható bejáratát.
A 70 m hosszú, -22 m mély időszakos víznyelőbarlang. Felső-triász hallstatti, helyenként tűzköves mészkőben alakult ki. Felfedezése bontással, 1957 augusztusában történt. A barlang bejárati szakasza omlásveszélyes. Víznyomjelzéses vizsgálat alapján az elnyelt időszakos vízfolyások a Borz-(Lakatos-) forrásban jelennek meg.
 
Bejárási útmutató: A lejtős omladékos bejárati nyíláson becsusszanva hamar elérjük az első szűkületet, amely leginkább csak a hosszú lábbal megáldottaknak ad okot némi gondolkodásra. Ezután egy-egyre magasodó, omladékkal borított talpú folyosón haladhatunk, amely végén már állva szemlélhetjük az egyre nagyobb számban előforduló cseppkőképződményeket. Itt egy elágazáshoz érkezünk: lefelé haladva egy hasadékjáratot követhetünk, melyet omladéktömbök osztanak több szintre. Átlagszélessége 0,6-1 m. Ennek alján némi törmelék alá bebújva, egy kis fülkéből, még mintegy 2 métert kúszhatunk egy igen agyagos kis kuszodán a barlang 22 méter mélyen levő mélypontjáig. Ha az elágazásnál felfelé indulunk, jóval komfortosabb élményben lehet részünk: Egy agyagdombot megmászva egy cseppkövekkel dúsan díszített szakaszba juthatunk, ahol 1 m-nél nagyobb állócseppkő is szerepel a látványosságok között. A domb tetején egy kisebb, hasadékszerű, felfelé harapódzó kürtő is található, amelyből feltehetőleg a lábunk alatt található anyag is származik. Befelé továbbhaladva a járat magassága egyre csökken, majd néhány méter után szerteágazik. Lefelé egy-egyre szűkülő, majd agyagos feltöltődéssel véget érő rész halad, míg felfelé az omladéktömbök között lehet keresni még térképezhető járatszakaszt.