Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy magyarországi barlangjainak bejárási útmutatója
 N-V

Favágó-zsomboly


Egyéb névváltozatok: Favágó-lyuk, Favágó-barlang, G/1.
Mélység: -12,5 + 4,5 m
Hossz: 32 m + 8 m
Legnagyobb horizontális kiterjedés: 19 m
Beszerelés: 20 m kötél, 1N, 1K


Térkép:     hosszelvény
 
Megközelítés: A dózerúton (országos Kék) a Szabó-pallagi vadászháztól Ny-ra a Bába-völgy felé haladva, miután a második leágazó földutat is elhagytuk, az út baloldalát figyelve addig megyünk míg egy töbröt nem látunk ( ez kb. félúton van a Bába-völgy kezdete, és a vadászház között; a vadászháztól 850 m-re). Ekkor ennek hátat fordítunk és a másik jobb oldalán (É felé) bemegyünk az erdőbe. Itt kikerülve egy töbröt, mintegy 50 méterrel a határsáv előtt egy szakadékdolina figyelhető meg (a dózerúttól 150 m-re), É-i oldalán egy jelentéktelen hasadékszerű kis üreggel. A határ felől közelítve elsőként a kis üreg feletti tekintélyes méretű hosszúkás aknaszáj fog szembetűnni.

Bejárási útmutató: A barlang két részből áll: a fent említett szakadékdolina aknája mindössze 8 méter mély, bejárása nem igényel mást, csak egy kapaszkodó kötelet tekintve, hogy alsó szakasza teljesen függőleges, sőt kissé alá is hajlik. Ennek alján behullott kövek, farönkök stb. található, nincs folytatás.
Maga a zsomboly a egy kicsi, jelentéktelennek látszó üregből nyílik a szakadékdolina alatti sziklafal aljából. Ebbe egy rövid szűkületen keresztül féloldalvást fekve juthatunk be, de a kötelünket már a bebújás előtt célszerű rögzíteni a felszínen valamely alkalmas fához, mert bent egy árva nitten kívül semmilyen alkalmas fix pont nem kínálkozik. A nitt a szűkület után kis cseppköves fülkében található, az akna irányát is meghatározó hasadékban. Itt az álfenéken áthaladhatunk az akna túlsó vége felé is ahol azonban nem tudunk lejjebb jutni. A nittről az aknába ereszkedve azt tapasztaljuk, hogy az kitágul, és 9 méter ereszkedés után elérjük az alját. Az aknaterem agyagos törmelékes mélypontjáról folytatást nem lelünk, így a beereszkedési ponthoz közelebb eső falon kell felmásznunk. Itt egy-egyre táguló, kanyargós járatba érkezünk, melynek nem érdemes a legalján haladni, hanem egy kisebb gödör felett áttraverzálva egy párkányra (ablak) érkezünk, ahonnan egy az eddigi hasadékirányra merőleges (a felszíni különálló aknával megegyező irányú) meglepően tágas járatot érünk el, melynek aljára egy kis kétméteres lemászás leküzdésével juthatunk le. Itt egy rövid de tágas és magas, cseppköves folyosóban sétálhatunk néhány métert. Az egyik végén meredeken ereszkedő cseppkőbekérgezés, míg a másik végén omladék zárja el az utat.