"A Biharban két gyönyörűség vár a vándorra :Az egyik a felfedezés, a másik az eltévedés!"
A Bihar-hegység
 
 
A Bihar-hegység turisztikai értékei 
>>
 
<  Bihar térképe (65 K)
 
Bihar színes térképe (77 K) >
BARLANGOK
 

Szilágy, Kolozs, Torda és Arad megyék közt a magyar határhoz simulva terül el Románia egyik legnagyobb megyéje, Bihar, valaha lakói büszkén Biharországnak nevezték. A megye nyugati felében az Alföld végső nyúlványai a folyók völgyein mélyen behatolnak a keleti végek hegyvidékeibe. A megye keleti felében három nagy hegycsoport emelkedik. Északon a Rézhegység és a hozzácsatlakozó Érmelléki-Aszfalt-Élesdi hegyek, keleten a Bihar-hegység, délen pedig az ezer méter fölé emelkedő Béli-hegység (Moma Codru). Mindezek a hegyek részben ősi gyűrődésnek a romjai, még a Kárpátokat megelőző időkből itt maradt hatalmas gránitrögök, (Rézhegység, Moma Codru), a Biharban későbbi eredetű mészkövek települtek a gránitrögök mellé. Itt-ott hatalmas vulkáni kúpok törik át a régebbi rétegeket, de ezek javarészt Bihar megyén kívül esnek. A Bihar északnyugati szomszédja a Királyerdő (Pădurea Craiului).

A Bihar-hegység meredeken emelkedik ki az Alföldből, eredeti láncrendszerét mélyen bevágódó, regényes folyóvölgyek (Sebes- és Fekete-Körös, Jád, Galbina) szabdalják össze. A hegyrendszert az Alföld besüppedt medencéjétől hatalmas törésvonal választja el, ennek mentén törnek elő a Püspök- és Félix-fürdő hévizei és a paptamási ásványos források. Itt ered a Meleg-Szamos (Szamos-Bazár). A hegyi patakokban a hóolvadás és a nyári zápor hirtelen lefut, tartósabb magas vízállást csak a tavaszi hosszantartó esőzések okoznak.

A hegység szerkezete: A hegység turisztikai, földrajzi és geológiai szempontból három területre osztható:
Az É-i rész a Munte (Felső- vagy Nagy-havas), a D-i rész a Cucurbată-Găina (Alsó-havas vagy Nagy -Bihar) vonulat.
A kettő között középen van a Ponor-Bătrina (Ponor-Öreg-havas) karsztplatója. Az irodalomban ez Munţii Pietroasei (Petroszi-havasok) néven is szerepel.
A Felső-havas önálló része a Vlădeasa (Vigyázó)-masszívum, melynek főcsúcsa 1836 m.Ettől a román szerzők elválasztják a Iad (Jád) és Drăgan (Nagy-Sebes vagy Dragán) völgyét.
Az Alsó-havas csúcsai általában alatta maradnak az É-i rész magasságainak, de a Cucurbată Mare (Nagy-Bihar, 1849 m) az egész hegység legmagasabb csúcsa.

Geológia: A Nagyhavas vonulata a Vigyázó tömbjével együtt andezit és dácit kőzetekből épült. A Dragán vidékén csillámpalát, a Jád alsó folyásánál és a Vigyázó délkeleti részén triász-jura mészkőt találhatunk. A Petroszi-havasokban (Ponor-Bătrina), a karsztplatón ugyancsak triász-jura mészkő* bukkan felszínre, itt találkozhatunk a legfestőibb karsztképződményekkel (pl.: Csodavár). Rézbánya vidékén is mészkövet találunk nagy szakadékvölgyekkel. A Meleg-Szamos forrásvidéke szintén mészkőövbe esik, bár alsóbb szakasza kristályos pala építőkőzetű. A Nagy-Aranyos vidéke is mészkővidék, míg az Alsó-havas jobbára kristályospala kőzetből áll.

* Ez a változatos kőzettársulás elsőrangú barlangképződés szempontjából. A vizet el nem nyelő kőzetből (át nem eresztő kőzetek pl. andezit, dácit, csillámpala stb.) felépülő hegyek völgyeiben összegyűlő és lefolyó vizek a mészkőréteg szegélyére érve koncentárltan (víznyelő = ponor) nyelődnek el. Ennek egyik legszebb példája a Kék-Magura - Csodavár - Galbina vízrendszer.

Vízrajzi jellemzés:

Mivel a hegység csapadékban igen gazdag, így a területet átszelő patakok és folyók száma is jelentős.
Az északi terület a Sebes-Körös (Crişul Repede) vízgyűjtő területéhez tartozik.Oldalágai: Jád (Iad), Nagy-Sebes vagy Dragán (Drăgan) és a Henţ (Székelyjó).
Nyugaton a Fekete-Körös (Cirşul Negru) főága a Belényesi-medencére esik, de oldalágai hegységhez tartoznak. Ezek: a Petroszi- vagy Köves-Körös (Crişul Pietros), melynek fő forrása a Galbina (Galbena) ésa vele egyesülő Bulz; a Szegyesdi-patak (Sighiştel), völgyében sok barlanggal; a Rézbányai-Fekete-Körös (Crişul Băita) a "Körös eredetével" ; A Biharmezői-Fekete-körös (Poiana Crişului) forrásága a "Katarakktiáliákkal" és a Kisgyór-forráság (Criştioru).
Délen a Fehér-Körös (Crisul Alb) és az Aranyos (Aries) a völgyek vizének begyűjtői.
Keleten a Meleg-Szamos (Somesul Cald) főbb mellékvizeit az Alun vizét és néhány vízkelet vizét szállítja.

Időjárás:  

Az Alföld irányából ÉNy felől fújó szelek útját állja a magasra feltornyosuló Bihar-hegység és felemelkedésre kényszeríti azt, ami lehűlve megválik feleslegessé vált nedvességtartalmától. Ennek nagyon gyakori látványos jele, hogy míg körös-körül tiszta az ég, csak a Bihar tömbje burkolódzik sötét felhőtakaróba. Igazán szerencsés lehet az a túrázó, aki akár egy hetet is eltölthet a hegységben eső nélkül. Táborverésnél, túrázásnál ezt mindig tartsuk szem előtt. A túrázáshoz mindig vigyünk magunkkal esőköpenyt.
Barlangtúrák esetén különösen legyünk óvatosak, mi a magyar barlangi viszonyokhoz szoktunk. Ezek a barlangok kis mélységűk és hosszuk ellenére is igen árvízveszélyesek, vetekszenek a hírhedt nagy nyugati barlangok veszélyességével. Gyors hidegfront betörés esetén ez fent a hegyekben hatalmas viharokhoz, özönvízszerű esőzésekhez vezethet.
Vízbetörés esetén nem csak a vízszint emelkedhet meg hihetetlen rövid idő alatt, hanem gyakran az árhullám nagy farönköket is magával ragad, minek nyomaival gyakran találkozhatunk a barlangokat járva. Érdemes ilyen szemszögből is megtekinteni a magasba nyúló (10-15 m) mennyezetekbe szorult tiszteltetet parancsoló mázsás fatörzseket (pl. Hamlet-barlang, Coiba Mare stb.).
A víznyelőkön zsombolyokon hirtelen bezúduló víz a kötélen való feljutást is lehetetlenné teheti., ezért mindig árvízmentes módon szereljünk, kerüljük el jó messzire kötelünkkel a víz útját.
 
Megközelítése: Bihar autóval járható útjai >>
Szeged felől: A hegységet legegyszerűbb vasúton (Szeged-Békéscsaba-Kötegyán-Salonta-Ciumeghiu-Holod-Beius-Dr. Petru Groza) útvonalon megközelíteni.
További lehetőség a közúti utazás, amely történhet személygépkocsival vagy autóbusszal. A következő útvonal ajánlható:
Szeged, Gyula, Chisineu-Cris, Salonta, Holod, Beius, Stîna de Vale; míg vissza a Stîna de Vale, Beius, Dr. Petru Groza, Deva, Arad, Battonya, Makó, Szeged. Javasolható, hogy a határátkelésnél a méhkeréki határátkelőhelyet vegyék igénybe, így néhány kilométert és esetleg időt is spórolhatnak.
Nagyvárad felől:
Bihar É-i területét a Nagyvárad (Oradea) - Bieuş (Belényes) - Biharfüred (Stîna de Vale) útvonalon érhetjük el.
A Bihar központjának számító Pádis megközelítése legegyszerűbben a Nagyvárad (Orodea) - Bieuş (Belényes) - Sudrigiu (Szedres) /a falu közepén kell derékszögben balra bekanyarodni!/ - Pietroasa (Petrosz) települések érintésével érhető el. Petrosztól még kb. 8 km-t haladunk, míg balra felénk nem magasodik a Bultz-kő. Ezután áthaladunk egy hídon, ahol jobbra fordulva elkezdünk felkapaszkodni a Pádis-fennsíkra.
A Bihar keleti völgyei Belényesen át vezető útról érhetők el pl. a Szegyesi-völgy és a Kiskóhi völgy.
Erről a Főútról Biharlonkánál (Lunca) K-i irányba Fejérvíz (Albac) felé letérve a Bihar déli érdekességeit is számba vehetjük (Bihar-kapu, Szkerisóriai-jégbarlang).

A Bihar-hegység lakossága:

A hegysaég nyugati szegélyén, a Királyerdőben és a Belényesi-medencében a Körösvölgyiek (crişanok) laknak, akik merőben eltérnek a keleti oldal románságától. Belényes körül néhány székely eredetű magyar szorvány is fennmaradt (pl. Tárkány, Fenes, Jánosfalva, Nyégerfalva, Remete).
Az Aranyos vidékén mócok laknak. Legnagyobb településeik: Horea, Albac, Scărişoara, Vidra.
A hegység déli részén , a Gajna lábánál , a Fehér-Körös oldalágainak völgyeiben zarándi románok élnek, a gerincig felhatoló szort településekben.

 
A Bihar-hegység turisztikai értékei 
 

Felhasznált irodalom:
 
Mátyás VilmosBihar-hegység turistakalauz 
T. Orghidan, Şt. Negra, Gh. Racovită, C. Lascu Pesteri din RomaniaBarlangos könyv az MKBT-ben
Palcer JánosErdély hegyei 5Bihar - Vlegyásza + térkép
Roszóczky AndrásBiharInternet-ről



 
Hosszú ideje már, hogy Erdély nem Magyarország területéhez tartozik. Mint mostohatestvér fokozatosan nosztalgiaszintre szorult. Felnőtt több generáció, melynek jókora hányada egyre kevesebb ismeretet szerzett Erdélyről. Csak nagyon kevesen vállalták ezen időkben ennek a csodálatos országnak népszerűsítését, megismertetését - érdekes, minden korban akadt a szülőföldnek önkéntes megszállottja erre feladatra -. Ilyen volt Mátyás Vilmos is. 
Mátyás Vilmos (1911-1986) Erdély peremén, Aradon született. Fiatal korában még láthatta a Bihar nagy feltárója, Czárán Gyula tevékenységének pusztuló nyomait. Minden szabadidejét, energiáját Czárán majdnem elfeledett munkájának rekonstruálására és továbbfejlesztésére fordította. Nagy álma, a Bihar Nemzeti Park létrehozása elképzelés maradt. Másik dédelgetett álmának, a Bihar-kalauznak megjelenését sem érhette már meg, pedig betegsége ellenére minden energiáját erre fordította. Megjelenése után a turisták hamar elkapkodták könyvét, de hiába féltették ezt a kincset, mégsem üveges könyvszekrényben óvták, hanem magukkal vitték túráikra, hiszen ebben ez időben semmiféle térképhez, leíráshoz nem lehetett hozzájutni. Aki egyszer is ellátogatott a Biharba, az már képtelen szabadulni varázsától. Mindig újabb csodára áhítozva forgatta, forgatja a Kalauzt, hiszen számos térképével, részletes leírásával nélkülönözhetetlenné vált. 

Miközben e honlaphoz gyűjtöm az anyagot, egyre jobban tudatosul bennem az általa elvégzett hatalmas munka. A könyvtárakban, Interneten körülnézve látom, Biharról milyen kevés a - színvonalas - ismertető. 

vissza túrainfók