<<-- |  Csodavár  W    Cetăţile Ponorului  3400 m, -201 m    Mátyás Vilmos: 82. oldal térképek: 83-89. o.
 
Megközelítés: A Glavoi rét irányából az aszfaltúton kb. 800 m. Mivel nincs itt parkolóhely, ezért célszerűbb gyalogosan a Glavoi réttől a kék kör turistajelzésen.
Csodavár vízvezető rendszere
Általános leírás: Az átlagosan 1200 m magas Petroszi- (Pietroasa-i) - karsztfennsík legmélyebb pontján, 994 m magasságban egyesülnek a lefolyástalan katlan felszíni és felszín alatti vízfolyásai. Itt egy gigászi méretű barlangrendszer van, a Csodavár. 1887-ben véletlenül fedezte fel Tóbiás Miklós erdőrendezési földmérő munka közben. A száz méternél is mélyebb, függőleges falú víznyelő hatalmas teremek berogyásával keletkezett. A hármas dolina, és maga a barlang is maga a nemében páratlan látnivaló! A Kék Magura oldalán lefutó vizek idáig már többször bújócskáztak, elnyelődtek, majd újra felbukkantak, hogy a Csodavár újból elnyelje. A Vár-patak vize a dolinában, a 67 m magas Portálén belépve csatlakozik az "Alvilágban" előtörő vízzel majd 15-20 m széles, 40 m magas folyosón halad a Galbina irányába, hogy a Galbina vízkeletben egy rövid időre megint napvilágot lásson, majd egy rövid földalatti szakasz után végleg a külvilágon folytassa útját. Véletlenül fedezte fel 1887-ben Tóbiás Miklós erdőmérnök munkája közben. Czárán kőrútjába beépítette, de nyoma nehezen követhető, helyette a jelzett körúton érdemes megtekinteni.
 
Túraleírás: Fő részei a Nagy Portálé, a barlangrendszer beömlési nyílása, a két Várudvar, azaz hatalmas beomlott barlangrészekből keletkezett sziklafalú dolina, valamint az Alvilág, a földalatti nagyméretű patakos barlang. A Belvedere sziklaponkja csodálatos kilátópont a Nagy Portáléval szemben, a sziklahomlokzat 120 m magas, ebben nyílik a hatalmas bejárat, magassága 60-70 m (67 m), szélessége 30 m és gótikus stílust idéz. Ez Erdély legnagyobb barlangnyílása! A Nagy Portálén belépve, az Előcsarnokon át (jobbra) jutunk a Belső várudvarba. Itt balra van a Sötét-kapu (az Alvilág ablaka) nagy sziklaleszakadással, megközelíteni sem szabad, mert halálra zúzhatjuk magunkat. Ha a kirándulók megindítják a köveket, az Alvilágban járókat megölhetik. A föld alatti patak zúgása felhallatszik a nyíláson át. Az Előcsarnokból balra kis oldaljárat nyílik (Függőköves-bg.), melynek bal ágából erős föld alatti vízfolyás ered, ez azonnal bővizű földalatti patakként rohan az "Alvilágba". Ha a Vár-patakban nincs víz, akkor innen kapja az "Alvilág" a vizet. Érdemes megtekinteni! Ha az "Alvilág" vizét szeretnénk követni már szükségünk lesz világításra és minimum csizmára (kis vízállás idején). Hamarosan besodródott farönkökön kell átmásznunk, majd többször is átkelünk a patakon. Hamarosan a Czárán-csarnokba a érkezünk, ami 10-20 m széles, 20-30, sőt 40 m magas! A Nagy Ablakon besütő napfénypászmák a kis zúgóra esnek, miközben sejtelmes derengésbe vonják az egész gigantikus folyosót. A kanyar után hamarosan megérkezünk egy balról meredeken lefolyó törmeléklejtőhöz, amin lassan felkapaszkodva ismét a felszínre, a Külső várudvarba juthatunk ("Alvilág kapuja"). 
P Portálé (60-70 m magas) 

E Előcsarnok 

g Gádor-feljáró a Belső várudvarba 

Bv Belső várudvar (Dolina 2.) 

f "Alvilág" patakja 

A "Alvilág" forráskitörése 

a Nagy Ablak (Sötét-kapu) 

Kv Külső várudvar (Dolina 3.) 

Ak "Alvilág kapuja" 

S Tulogdi gádor (Nagy Szohodol) 

h Sóhajok hídja 

b Belvedere kilátópont 

v Valea Cetăţilor Várpatak

 
Tulogdi gádor merő lejtőjéhez tartunk. Itt jobb oldal fenn egy beszakadt barlang kapuja a W Podul (Sóhajok hídja). Fel a gádor szerpentinjén a várfalak tetejére, a Külső várudvar peremén körbe a fenyvesben. A jól kivehető ( kék kör jelzett) csapáson. Itt ágazik el a sárga kör jelzés a Galbina felé.
 
Az első kilátó a Külső várudvarra nyílik. Tovább a Belső várudvar kilátója következik, ahonnan betekinthetünk a hatalmas sziklaköröndbe és a háttérben a Tóbiás-kilátót (a Havasfőt) és a Bălăceana-Balázs-csúcsot is látjuk. A kék jelzést követve elérjük a Vár-patakot (ill. annak medrét, mert nincs mindig víz benne). Kis kereséssel megtalálhatjuk a Kis Labirintot, a víz által kimosott folyosókkal, alagutakkal, üregekkel, mely a Csodavár makettjének felel meg. Odább van az Ördögkonyha hatalmas sziklaüstökkel, melyeket a katlanokban forgó kövek alakítottak ki. Innen vissza a Glavoi erdészházhoz.
A Külső várudvarba az Előcsarnok érintésével a Tunnelgádoron át is el lehet jutni. A Külső várudvart 200 m-ig emelkedő szirtek határolják. Legszebb része - a hármas halmot idéző - "Tátra - Mátra - Fátra" hármas sziklacsúcsa, mely alatt egy hatalmas törmeléklejtő nyílik alá.
 
Csodavár dolinái és barlangrendszere (M.V. vázlata) 

Csodavár Viehmann féle térképe 

A turisták számára járhatatlan alsó részt, a föld alatti patakjáratot (1781 m hosszban ismert) alpinista felszereléssel kutatták fel 1950-1972 között nemzetközi barlangász szakemberek. Mivel a Csodavár mélypontja és a Galbina Izbuk között 2 km a légvonalbeli távolság és a kanyarokat leszámítva, az ismert rész légvonalban 927 m, így a föld alatti folyó félhossza még ismeretlen! Ezt a nagy esésű szakaszt több helyen a víz által besodort fatörzsek torlaszolják el. Egy kisebb vízeséshez célszerű betenni rövid kötéldarabot, főként a vizes ruhában való visszamászás megkönnyítésére. Hamarosan az első tó állja utunkat. Innen már csak csónak segítségével és neoprén ruhában haladhatunk tovább. A tavak (kis vízállás idején) nem túl mélyek és hosszúak, ezért a csónak oda-vissza húzogatása nehézkes és időrabló. Célszerűbb lehet a személyenkénti gumimatrac, amit mindenki a "száraz" szakaszokon hóna alá csaphat.

Felszerelés: A két bejárat közötti szakasz "utcai ruhában" is járható, de időnként jól jön a csizma. A belsőbb, mélyvizes szakaszokhoz már neoprén ruha és csónak is szükséges.

vissza