Ukrajna Podóliai-fennsík
 
<--  vissza
Segítség túraszervezéshez
 
 
Általános jellemzés: Gipszfennsík, melyben rengeteg barlang képződött.    Geológiai leírás -->
A 10 nap ott-tartózkodásba az alábbiak fértek bele: barlangászás, városnézés, kirándulás, szaunázás.
A szállás egy apró faluban (Mlinki), barlangászházban van. Villany, kútvíz, fapriccs...
Vinni kell: Alapfelszerelés, karbidlámpa (karbid), csokoládé szükséges.
Hasznos: A csoportban legalább egy valaki beszéljen oroszul, mert a vendéglátókkal igazán így tudtok kommunikálni.
Kapunk: Teljes ellátás (nagyétkűnek tartanak, és nem akarják, hogy megéhezz), szállás, az egyes programoknál az utaztatás. A kiutazást vonattal érdemes egyelőre (szerintem). Az utak aszfaltozottak, kátyúval gazdagon ellátottak, járhatóak, a benzinkutak ritkák, de van benzin (78 és 82 oktánszámú) és olcsón ha tudod, hol lakik a benzinkutas. A nagyobb városokban 98-as benzin is kapható, itt elég a benzinkutat megtalálni, a kezelője helyben van. Minket a határon vártak, és a továbbiakban gondoskodtak rólunk. Odafelé vonattal utaztunk Ternopolig, ott várt egy busz, hazafelé külön busszal szállítottak a határig. Azért nem jöttek elénk autóbusszal, mert sok rossz tapasztalatuk van arról, hogy a beígérkezett csoportok meg sem érkeznek.
A várható költség kb. 10 USD/nap. Ezen felül még várható vonatköltség, buszköltség, és jó, ha van tartalék pénzünk . Nekünk 1998-ban 10 nap pont 120 dollár volt fejenként.
Kapcsolat a csortkovi csoporttal főleg orosz vagy persze ukrán nyelven lehetséges. Az angolt is le tudják fordítani, de még kevesen beszélik a nyelvet. A csoportból a Doktorral leveleztünk. Ő orvos Csortkovban.
 
Krisztál Csoport emblémájaKompaniec Volodimir 
Shevchenka 30/48 
283600 Chortkiv 
Ternopilska obl. 
UKRAINE

 
Barlangok: Vízszintes kiterjedésűek, kötéltechnikai felszerelést nem igényel a bejárásuk.

Egyéb látnivalók: Eleve érdekes egy másik kultúrát látni. Néhány éve az utcákat járva szinte az az érzésünk lehetett, mintha a 60-as években járnánk, hiszen a boltok, autók mind ilyen emléket idéztek. Az elmúlt évek során rohamos a fejlődés, ami leglátványosabban a "nyugati fertő" betörésén látható Cola, Mars csoki stb.), habár a fizetéshez képest ezek rettentően drágák. A "szocialista realista" városnézésen túl azért vannak igen értékes műemlékei. Ilyen a Szerem-folyó kanyarulatában megmaradt pogány áldozóhely, kőoltárral, a mesebeli vár, Csortkov "400 éves" neonvilágításos ikonosztázú fatemploma. Különös hangulatú Ternopol belvárosa és a "népliget" szép tavával.
 


A Podóliai gipszkarszt geológiája (Jakucs, Mezősi 1991 nyomán) top

A terület legidősebb ismert kőzete a földtörténet ókorában kb. 400 millió éve keletkezett szilur agyagpala, amit több helyen a felszínen útbevágásokban is láthatunk és gyűjthetünk belőle a magyar szem számára kuriózumnak számító őslényeket. Ezt követően a terület szárazföldi síkság volt egészen a miocén közepéig, amikor is néhány 10 méternyit megsüllyedt. Az ekkor képződött sekély lagúnás tengerben ülepedett le a gipszet, valamint a kísérő homokköveket és mészköveket tartalmazó rétegsor, ami teljesen párhuzamosan (konkordánsan) települ a szilur agyagpalára. A miocén végén a terület újra kiemelkedett és szárazulattá vált, a folyamat eredményeként 250-300 m magas fennsík jött létre, melyet aztán a jégkorban lösz borított be. A bevágódó folyók kisebb blokkokra szabdalták a területet.
A földtani fejlődéstörténetből látható tehát, hogy a területet az elmúlt 400 millió év folyamán nem érte jelentősebb tektonikai hatás (magyar viszonylatban ez szinte elképzelhetetlen), vagyis a terület barlangjaira olyannyira jellemző hálózatos bonyolult szerkezet, nagy járatsűrűség - ami a gipsz erős töredezettsége miatt jött létre - nem magyarázható tektonikai hatással.
Megfigyelhető, hogy a gipsztelepet jobbára függőleges hasadékok tagolják, amik mellett azonban nem volt elmozdulás, csak tágulás. Ezek a törések csak a gipszben követhetők, sem a feküben, sem a fedőben nem találhatók meg.
A világ barlangjainak hosszúság listáján előkelő helyet elfoglaló podóliai gipszbarlangok jellemzője az igen nagy a járatsűrűség, ami akár 0,5-1 nagyságrenddel is nagyobb, mint pl. a magyarországi barlangoknál. Egyedül talán a Cserszegtomaji kútbarlang esetében láthatunk hasonló alaprajzot. Megfigyelhető, hogy az ismert barlangok a mély folyóvölgyek közelében helyezkednek el.
A Podóliai gipszbarlangok keletkezését Jakucs a gipsz rétegek feletti kőzetösszletek nyomására bekövetkező kipréselődéssel magyarázza: a gipsz réteg anyaga a legkisebb ellenállás, vagyis a mélyen bevágódott patakvölgyek irányába mozog és ennek megfelelően alakulnak ki benne az elmozdulási iránnyal jobbára 45 fokos szöget bezáró törések, járatok (pszeudotektonikus hasadékhálózat). A repedések mentén beszivárgó, befolyó vizek tovább alakíthatják, gazdagíthatják az így létrejött barlangok formakincsét (a folyamat teljesen hasonló a mészkőkarsztok formakincsének kialakulásához).

Hivatkozás:
Jakucs L. Mezősi G. 1991: A Podóliai gipszbarlangok genetikája - Karszt és Barlang, 1991. I-II. p. 45-52., Budapest

top