Természetbarát Híradó

58. szám 1996. DECEMBER

Útban az Istállóskőre

Téli fülőkegomba (Berda József verse)

Elnökségi hírek

IN MEMORIAM

Tokaji Tibor (1924-1996)
Skerletz Iván (1937-1996)

HÍRCSOKOR

Kitüntetés: Magyar Köztársasági Sportdíj
A XIII. kerületi szakosztályvezetők Zsámbékon
1997 évi nemzetközi túraajánlatok
Az IVV-ről röviden
Szent Imre vándorút avatótúra
Tisza térkép kerékpárosoknak
Országos Kéktúra bélyegzőhely változás a Cserhátban
Arany szarvas a Pilisben
Új geológiai tanösvény
Apa és lánya a legjobb
Olvastuk: Megtisztult Baktalórántháza tüdeje
Gyalogos természetjárók IV. Országos Találkozója
A mecseki kulcsosház-kezelők tanácskozása
Téglajegyek kaphatók
80 éves az UTTE
Győr régi turistáiról
Emlékezés Bekey Imre Gáborra (1872 - 1936)
20 éves a Vértesi Tájvédelmi Körzet

JOG

Kivonat az erdőtörvényből, 3. rész

VIDÁM PERCEK

Szilveszteri oldal


Kellemes Karácsonyt és túrákban gazdag, békés, boldog Új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónak!

Elnökségi hírek  

Jelen voltak: Georgiades Gábor alelnök, Szabó Imre főtitkár, Baronek Jenő, Bükiné Törő Ágnes, Hluchány József, Csávás István, Dr. Dénes György, Egry Péter Pál, Dr.Juhász Ágnes, Kiss Gyula, Kovács Dezső, Kovács Tamás, Dr. Nagy Sándor, Németh Imre, Pálmai Vencel, Quitt András, Rakaczky István, Szilágyi László, Tholt Albert, Dr. Tóth József elnökségi tagok. Bittó András a Számvizsgáló Bizottság elnöke, Thúróczy Lajos tiszteletbeli elnök, Bognár Mária gazdasági vezető, Kalmár László titkár, Krachtusz Gabriella jegyzőkönyvvezető.

Napirenden volt:

  1. Tájékozató az 1996. évi mérleg várható alakulásáról és a Számvizsgáló Bizottság vizsgálati jelentése (előadó: Bognár Mária, Bittó Sándor)
  2. 1997. I. félévi elnökségi munkaterv (ea.: Szabó Imre)
  3. 1997. évi kiadványterv (ea.: Szabó Imre)
  4. A területi szervezetek természetjáró mozgalmának értékelése az alelnökök előterjesztése alapján (ea.: Georgiades Gábor és Tholt Albert szóban, Horváth Zoltán írásban)
  5. Főtitkári tájékoztató a szeptember 30 - november 29. közötti időszak munkájáról (ea.: Szabó Imre)
  6. Az 1996. október 12-i ülésről készített jegyzőkönyv elfogadása (ea: Szabó Imre)
  7. Egyebek (ea.: Pálmai Vencel)

Az elnökség a tárgyalt napirendek közül az 1.,5.,6. pontban szereplő előterjesztéseket jóváhagyólag tudomásul vette, illetve elfogadta. Az 1997. év első félévi üléstervét és a kiadvány tervet kisebb módosításokkal elfogadta. Felkérte az alelnököket, hogy 4. napirendi pont anyagát egységes formába foglalva írásban készítsék el, hogy a februári területi vezetői tanácskozás résztvevői között ki lehessen osztani, illetve az összefoglalást a Híradóban közzé lehessen tenni. Az egyebek között tárgyalt Minősítési- és az Oktatási Szabályzat módosításra került. Ennek értelmében az eddig nagyobb pontszámot jelentő magashegyi túrák pontérték-számítása változott. A módosítás részletes ismertetését a Híradó 59. számában közöljük. Az Oktatási Szabályzat módosításval a szakági bizottságok önállósága tovább növekedett, mivel az MTSZ Gyalogtúra Bizottságának kötelező koordináló szerepe megszűnt, egyben a bronzjelvényes túravezetői vizsgánál nem alapkövetelmény az MTSZ tagság. A módosított szabályzatokat január folyamán a megyei szervezeteknek központilag megküldjük (és hamarosan a Web lapokon is megjelentetjük).



In Memoriam

TOKAJI TIBOR
1924-1996

Nehéz elhinni, hogy egy olyan ember, akinek egész életét a szüntelen tevékenység jellemezte, aki annyi nagyszerű túrát szervezett, akivel oly sokszor és annyi szép helyen jártunk együtt évtizedeken át, ezután már nem lesz közöttünk. Tokaji Tibor több mint fél évszázadot töltött a természetjáró mozgalomban, mint fiatal turista, azután túracsoport-szervező és vezető, majd a Budapesti Vörös Meteor S.E. természetjáró szakosztályának vezetője, utóbb a Vörös Meteor Természetbarátok országos szövetségének, majd a Vörös Meteor Természetbarát Egyesületnek főtitkára, a magyar természetbarát mozgalomnak évtizedeken át egyik meghatározó személyisége. Amikor 1979-ben egy súlyos betegség folytán kidőlt a sorból és az orvosok azt mondták, hogyha életben marad is örökre tolókocsihoz lesz kötve, akkor emberfeletti akaraterővel eredményesen visszaküzdötte magát, és ha nehézkesen is, de újra járta és fényképezte a természetet, meg a műemlékeket, és a felfedezett sok-sok szépséget vetítettképes előadások során mutatta be sokhelyütt, sokaknak szerezve örömet, és megnyerve hallgatóságát a szép tájak szeretetének.

Több évtized természetjáró tevékenységét és Tokaji Tibornak a természetbarát mozgalomban végzett temérdek munkáját még áttekinteni is nehéz lenne, hiszen a munkájára az volt jellemző, hogy évről-évre tudott újat adni. Nemcsak ötletdús képzelőereje volt, de kiváló szervezőképessége, szívós kitartása, lekesítőkészsége és remek érzéke a segítőtársak jó megválasztásához. Így alakult ki a Meteorban a négy szakosztály, és amikor létrejött az országos Meteor szervezet, ahogy emlegettük a "Meteor család", az 1960-as évek elején három év alatt a budapesti Meteor szakosztályok száma 16-ról 41-re, az ország 30 városában pedig összesen 93-ra emelkedett. A természetbarát tevékenység számára évről-évre tudott újabb és újabb túrákra lelkesítő célokat kitűzni, csak példaképpen említem a jelvényszerző túramozgalmak közül a "Hegység turistája", a "Tájak - Emberek" azután "Meteor turista alkotások" vagy a műemlékeket megismertető mozgalmakat és még számos hasonlót. De beszélhetnék a túraverseny-sorozatokról is, ilyen volt pl. a 25 alkalommal megrendezett "Strom-feld Aurél túraverseny" 1954-1979 között, vagy a "Páli Tivadar elméleti versenyek" sora 1957-1968 között. Tokaji Tibor vezetése idején a tájékozódási terepversenyekben is élen járt a Meteor. Jelentős szerepe volt abban, hogy elindult a Meteorból a városismertető versenyek sorozata, amelyet azután az országban sok helyütt követtek. Megmutatta azt is, hogy a természet és a táj szépségeit nemcsak a hegyek között lehet megtalálni, hanem a dombvidékeken és az alföldön is. Mindent megtett, hogy a túrák tartalommal teljenek meg. Együtt képviseltük a túravezetői tanfolyamok anyagának kidolgozásában azt a gondolatot, hogy a túrákon nem a kilométerek száma a fontos, nem szabad rohanni, hanem nyitott szemmel kell járni, megismerni a természetet, de a táj történelmét, meg kultúrális emlékeit és értékeit is. Minden túra adjon a résztvevőknek új ismereteket és maradandó élményt. Ezért szer-vezett Tokaji Tibor geológiai túrákat, úgy ahogy ő azt annak idején Bogsch Lászlótól, és növénytani túrákat, ahogy azt Kárpáti Lászlótól tanulta. A jó hangulatú túrák vezetésében pedig Moli bácsi volt a példaképe. A természetvédelem ügyében lelkesen támogatta Pápa Miklós kezdeményezését, a Társadalmi Erdei Szolgálat létrehozásában. Jelentős szerepe volt abban is, hogy a korábbi éves túraprogram füzetek helyét - Szász Károly szerkesztésében - tartalmas Meteor Évkönyvek vették át, amelyekben nemcsak túrabeszámolók jelentek meg, de a Meteor tevékenységével összefüggő olyan színvonalas tanulmányok is, melyeket a tudományos világ máig is számontart. Utoljára említem, de nem utolsó sorban: szívügye volt a Meteor Telepek fejlesztése, hogy azok - ahogy Ő mondta - igazi kis paradicsomok legyenek. Életének utolsó éveiben szívesen töltötte el a nyarakat a Meteor Erdei Telepen, kis háza teraszán beszélgetve régi túratársaival.

Egy lelkes természetbarát három éve magnószalagra vett egy Tokaji Tiborral folytatott közel két órás beszélgetést. Az elmúlt napokban ezt végighallgattam. Megható volt újra hallani a szavait, ahogy megfogalmazta a jó túravezető feladatait, azután hozzáfűzte: "De a legfontosabb alapfeltétel: szeretni kell az embereket, anélkül nem megy." Elmondta, hogy sokat tapasztalt életében, de egy dolgot nem ismert meg soha: az unatkozást. Végül megkérdezte beszélgető társa, hogy merre volt az utolsó túrája, mire nevetve válaszolt: "Az utolsó túrám még hátra van."

Most elérkezett az utolsó túrájához Tokaji Tibor, ahol a túra végén Moli bácsi várja, meg a többiek, akik megelőzték ezen az úton. Annyi sok munka és sok-sok túra után a túlparti turistaházban pihen majd meg békességben. Akik ismertük - meteorosok és más természetbarátok szerte az országban - szeretettel őrizzük meg emlékét.

Dr. Dénes György

SKERLETZ IVÁN
1937- 1996

A sport iránt érdeklődők többsége tájfutóként ismerte.

Természetjáró tevékenységét 1952-ben a Bp. Lokomotívban kezdte. Korán elkötelezte magát a versenyzés mellett. 1957-ben a Bp. MÁV Igazgatóság színeiben már Országos Bajnok, majd 1963-ban és 1964-ben a Honvéd versenyzőjeként újra az lesz. 1957-1967 között a Magyar Természetbarát Szövetség tájékozódási verseny válogatott kerettag. A legjobb Európa bajnoki eredménye 1964-ben születik, amikor a 8. helyen végzett váltó tagja, egyénileg 1962-ben Lötenben 27.

1968-tól 1970-ig az MTSZ Tájékozódási Verseny válogatott keret szövetségi kapitánya. Meghatározó szerepe volt a tájfutók kiválásában és 1970-ben a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség megalakításban.

Az új szövetség főtitkára lesz, egyben 1972-ig megmarad a szövetségi kapitányi tiszte is. Sportvezetői eredményei közé tartozik az első világbajnoki női váltó ezüstérme /1970/, épp úgy mint a férfiak bronzérme 1972-ben. Munkájának része volt abban is, hogy Monspart Sarolta 1972-ben világbajnok lett.

Legalább ilyen megszállottsággal érdekelte a térkép. A hetvenes években egyik kezdeményezője a TIT keretében létrejött Térképbarátok Körének, amelyből 1981-ben közreműködésével megalakult a Térképbarátok Társulata, ahol titkári feladatokat vállal. Minden tudomány érdekelte, ami a térképekkel összefüggött. Ezen túlmenően különösen érdekelte a földrajz, a történelem és az irodalom.

Kevesebben tudják, hogy vonzódott a hegymászás iránt is. Ez nem csak abban nyilvánult meg, hogy 1984-ig, közel egy évtizeden át vezetője volt az MTSZ Hegymászó Bizottságának, alapító szerkesztője a Hegymászó című újságnak, hanem abban is, hogy szervezője és vezetője volt az első magyar Spitzberga expedíciónak is.

Bársony András



Hírcsokor

KITÜNTETÉS

A magyar testnevelés és sport érdekében kifejtett példamutatóan eredményes tevékenységéért, születésének 75. évfordulójára

SZÉKELY MIKLÓS

a Magyar Természetbarát Szövetség egykori főtitkára ez év augusztusában

"MAGYAR KÖZTÁRSASAGI SPORTDÍJ"

kitüntetést kapott, amelyhez ezúton is gratulálunk!



A XIII. KERÜLETI SZAKOSZTÁLYVEZETŐK ZSÁMBÉKON

Ez évben előszőr tartották egész napos kirándulás keretében az őszi tanácskozásukat az angyalföldi természetbarát szakosztályvezetők.

A kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal jóvoltából idén 10 alkalommal kaptak ingyenes autóbuszt a kerület természetjárói. Ebből egyiket a szakosztályvezetők fáradságos munkájának jutalmazására használtuk.

November 16-án Kovács Dezső, a kerületi bizottság elnökének vezetésével indultak reggel a Budapesttől 25 kilométerre fekvő Zsámbék felé. Útközben, Budakeszin megálltak a mamutfenyőknél megemlékeztek a pihenőhely névadójáról dr. Pászthy Gyuláról, a Budapeati Rockembauer Pál Túravezető Klub tavasszal elhúnyt alapító vezetőjéről.

Zsámbékra érve megtekintték a nagyközség nevezetességeit: az Európa-szerte híres lámpamúzeumot - csak két ilyen van Európában -, a volt Zichy kastélyt /ma tanítóképző/, a Szent Vendel tájházat, középkori Török -kutat és a romjaiban is impzáns, a restaurálással megújhodó, 1234-ben épült premontrei bazilikát. A városnézés közben a "Hegyalja Étterem"-ben ebéd után tartott megbeszélésen értékelték a kerület ez évi eseménynaptárában szereplő rendezvények lebonyolítását és közös javaslataikkal megtervezték az 1997 évi eseménybaptár tartalmát.

Új programmal színesítik a kerület gondozásában lévő "Pilisi Parkerdő Útajain túra-mozgalamat. Dani László, a Vasas SE szakosztályvezetője javasolta, hogy a igazolófüzetből állítsanak össze minden évben négy túrát, a négy évszak jegyében, amelyet megadott napokon túravezetéssel segítenek megtenni, Így a résztvevők néhány év alatt szervezetten megismerhetik a Pilis-hegység nevezetes helyeit és útjait. Felújítják a Corvin Kupa túraversenyt - Mátyás királyt a hagyomány szerint a kerület területén a Rákos-patak torkolatánál a Duna jegén választották királlyá - amelyet a mindenkori kerületi és budapesti találkozókon rendeznek meg. A változatosság érdekében két és félnapos kemping találkozójukat Dunafüreden a MOL üdülőtelepen tartják. Ennek fénypontja a szakosztályok közötti főzőverseny lesz. Így új programelemekkel színesítik az eddigi hagyományos és népszerű túrákat. Célul tűzték ki, hogy növelik a tagság érdeklődését és ezzel egyűtt a létszámot, amely ismét elérte az ezer főt, ez évben 15%-al emelkedett. Ezt értékeli az Önkormányzat vezetése is, amit bízonyít az idén nyújtott, közel 600 ezer forintos támogatás is. Zárszóként megfogalmazódott: színvonalas, de nem költséges rendezvényekkel szép sikereket is lehet elérni, ahol szívesen lesznek a tagok a természet barátai.

KD


1997 ÉVI NEMZETKÖZI TÚRAAJÁNLATOK

L1. LENGYELORSZÁG: Tátra
Bp. - Zakopane - Krakkó- Wieliczka - Bp.
Programban: Zakopane, Krakkó városnézés, Kasprovy, Morskie Oko és Gubalovka környéki túrák. Tutajozás a Dunajecen.
Utazás: Autóbusszal, Szállás: Zakopane - panzióban
Időpont: május 28- június l. (4, éjszaka, 5 nap)
Irányár: 15000 Ft (félpanzióval, belépők, felvonók nélkül!)

Cs1. CSEHORSZÁG: Cseh Paradicsom, Óriáshegység
Bp. - Pozsony - Prága - Kutna Hora - Jicin - Spindleruv Mlyn - Nachod - Brünn - Bp.
Programban: Prága, Kutna Hora, Brünn városnézés. Cseh Paradicsomban, Óriás- hegységben, Teplice környéki sziklavilágban gyalogtúrák
Utazás: Autóbusszal. Szállás: turistaház, ifjúsági szállás
Időpont: június 14-22. között (8 éjszaka, 9 nap)
Irányár: 31500 Ft (félpanzióval, belépők, felvonók nélkül)

R1. ROMÁNIA - Erdélyi várak
Bp. - Nagyvárad - Tordaszentmihály - Fehéregyháza - Hétfalu- Vízakna - Bp.
Programban: Sólyomkővára, Létai vár, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Segesvár, Kőhalom, Brassó, Törcsvár, Prázsmár, Bálványos-vár, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Vajdahunyad, Temesvár, Arad.
Utazás: autóbusszal. Szállás: magánházaknál
Időpont: július 5-12. (7 éjszaka, 8 nap)
Irányár: 8000.+ 124 DEM (félpanzióval, belépőkkel)

A1. AUSZTRIA - Barangolás a "Grazer Berglandban"
Bp. - Graz - St.Radegund - Arzberg - Frohnleiten - Bp.
Programban: Városnézés Grácban. Gyalogtúrák a gráci hegyekben (Schöckl, Lurgrotte barlang, Bärenklam, Raabklamm)
Utazás: autóbusszal. Szállás: St.Radegund (turistaházban)
Időpont: szeptember 3-7 (4 éjszaka, 5 nap)
Irányár: 20500 Ft (félpanzióval, belépők, felvonók nélkül)

Jelentkezés: az MTSZ nemzetközi túraszervező bizottságánál.
A bizottság hétfői napokon 16-18 óra között tart ügyeletet.
Jelentkezési határidő: március 3.
A jelentkezéskor a részvételi költség 50%-át kérjük befizetni


AZ IVV-ről RÖVIDEN

1993-ban vette fel a kapcsolatot az IVV-vel (Nemzetközi Népsport Szövetség) a Komárom-Esztergom Megyei Természetbarát Szövetség. Két évvel később teljes jogú tagként vették fel a Megyei Szövetséget az IVV-be két szavazati joggal.

Az IVV négy szakágat ölel fel: természetjárás, sífutás, kerékpározás és úszás.

A legnépszerűbb a természetjárás, mely 10, 20 és 40 km-es távokon történik. Alapszabály a körpálya, és az, hogy ahol magasabb km-lehetőség van, ott a rövidebbeket is meg kell rendezni. Mind a 27 országban egységesen 2 DM a nevezési díj, melyért sorszámozott bélyegzőt kap az induló. Szintidő nincs. Mind a 27 tagország teljes programja éves kalendáriumban jelenik meg.

Az eddigi hazai rendezvények (mind gyalogos)

1993: 1 IVV túra
1994: 4 IVV túra (Az IVV Elnökségi ülése Tatán volt!)
1995: 8 IVV túra (4 megyében: Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Zala)
1996: 11 IVV túra (5 megyében, új megye: Veszprém)
1997: 13 IVV túra (5 megyében és kezdés a 6.-ban, Somogyban is!)

Magyarországon IVV túrákon ebben az évben is több mint ezren vettek részt! A teljesítményfüzet a Komárom-Esztergom Megyei Természetbarát Szövetségnél vásárolható meg, 150 Ft/db-ért. Lehet km-gyűjtő vagy alkalomgyűjtő füzetet vásárolni (akár mind a kettőt is). Az elért teljesítményeket jelvényekkel, kitűzőkkel, emléklapokkal honorálják (a km-gyűjtőknél az első 500 után, az alkalomgyűjtőknél az első 10 után). Az elismeréseknek külön szabályzata van.

Részletesebb információkat az IVV magyar elnökétől lehet beszerezni:

Horváth Zoltán, 2890 Tata, Móra F. u. 27. Tel/fax: 34/380-845

Horváth Zoltán


SZENT IMRE VÁNDORÚT AVATÓTÚRA

A Hegyek Vándorai Turista Egyesület a millecentenárium tiszteletére új jelzett turistautat létesített a Felső-Őrségben, az egykori vasfüggöny mögötti területen a Rönök, Szent Imre templom-Nemesmedves-Csákánydoroszló vá. útvonalon, amely a "Szent Imre Vándorút" elnevezést kapta és piros sávval lett jelezve.

Az útvonal ünnepélyes avatására november 2-án 10.00 órakor került sor, közvetlenül a magyar - osztrák államhatár mellett álló rönöki Szent Imre templomnál.

A rendezvény megnyitó beszédében Pálmai Vencel, az egyesület elnöke ismertette az útvonal létrehozásának történetét, valamint az Őrségben és a Vendvidéken kifejtett turisztikai feltáró munkásságukat.

A továbbiakban Papp József úr - mint házigazda - a rönöki önkormányzat képviseletében szólt röviden a jelzett turistautak fontosságáról.

Mészáros Béla úr, a térség országgyűlési képviselője, egyben a rendezvény fővédnöke, méltatta a Hegyek Vándorai Turista Egyesület tevékenységét, melyet a természetjárás infrastruktúrájának fejlesztése érdekében végzett Vas megyében, végül megnyitotta a természetjárók és kirándulók előtt az új turistaútvonalat.

A 18 km-es gyalogtúrára 43-an indultak, s első lépésként Rilli László plébános ismertette a Szent Imre templom hányatott történetét. Nemesmedvesen megtekintettük a történelmi emlékparkot, a túra végén pedig a csákánydoroszlói BM pihenőházban oltottuk szomjunkat a rönöki önkormányzat támogatásából.

Az útvonalat 1997-ben meghosszabbítjuk keleti irányba Horvátnádalja vasúti megállóhelyig, nyugati irányba pedig Szentgotthárd városközpontig, így teremtve közvetlen kapcsolatot a vendvidéki és őrségi turistaút-hálózattal.

Az MTSZ kiadásában megjelent Őrség turistatérkép második javított kiadásán már feltüntettük a Szent Imre Vándorutat, igaz apró eltérések váltak szükségessé a terepi munkák során.

Pálmai Vencel
Hegyek Vándorai Turista Egyesület
elnöke



Tisza térkép kerékpárosoknak

- lásd a Megjelent: Könyv- és térképismertető rovatban.


ORSZÁGOS KÉKTÚRA BÉLYEGZŐHELY VÁLTOZÁS

A CSERHÁTBAN a NAGYMEZŐ-PUSZTA volt gyermektábor magánosítása miatt a bélyezés lehetősége megszünt. Helyette a volt gyermektábor és Alsótold között az országút mellett lévő és újra üzemelő "BABLEVES CSÁRDÁ"-ban lehet bélyegezni.

- Gyalogtúra bizottság -


ARANY SZARVAS A PILISBEN

Nem látomás, hanem valóság a legendabeli aranyló csodaszarvas a Pilisben. Egyetlen példánya a Hitrsch-ormon található. No nem egy régen kihaltnak tudott szarvas- féle ma élő egyedéről van szó, nem is máshonnan ide telepített állatról. A Pilisi Parkerdő Gazdaság példás módon felújíttatta a milleneumi emlékművet, amely most teljes pompájában látható és a hegység egyik dísze lett.


ÚJ GEOLÓGIAI TANÖSVÉNY

A magyaregregyi Vár-völgyben elkészült a geológiai tanösvény. Ez a völgy a Keleti-Mecsek geológiai eseményekben leggazdagabb völgye, ezek nyomai a felszínen is láthatóak. Ezt felismerve dr. Lehmann Antal, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója ötlete nyomán november 14-én kerültek kihelyezésre a tanösvény táblái, melyek a geológiai képződményeket mutatják be, s amelyek feliratait is Lehmann Antal tervezte.

Három nagy eligazító tábla (egy a strand utáni parkolóban, egy a Máré-várhoz vezető út feljáratánál és egy a Pásztor-forrásnál) általánosságban vázolja a hegység geológiáját, és egy kis térkép segítségével bemutatja azt a hét táblát, amelyet az erdőgazdasági aszfaltút mellett helyeztünk el a MEFAG Kárászi Erdészete segítségével a Pásztor-forrásig, melyet ezúton is szeretnék megköszönni.

A hét tábla bemutatja a táblák mögött található kőzeteket, röviden jellemzi és egy geológiai szelvény segítségével segít elhelyezni a földtörténeti korok között azokat, valamint kitér arra is, hogy milyen jellemző élőlényei voltak annak a kornak, amiket a geológusok a kor meghatározásánál döntő jelentőségűnek tartanak.

A tanösvény táblái, sorrendben:

  1. Durvaszemű szürke homokkő és konglomerátum (125-130 millió évvel ezelőtt);
  2. Diabáz vulkanit (130-135 millió évvel ezelőtt);
  3. Szürke foltos márga, mészmárga, agyagos mészkő (170-175 millió évvel ezelőtt);
  4. Téglavörös mészkőgumós márga (160-170 millió évvel ezelőtt);
  5. Vékonyréteges kovás mészkő (I55-160 millió évvel ezelőtt);
  6. Sárgásfehér, sárgásszürke márgás mészkő (135-140 millió évvel) ezelőtt);
  7. Sárgásfehér tömött mészkő (I40-145 millió évvel ezelőtt).

Tóth István Zsolt


AZ APA ÉS A LÁNYA A LEGJOBB

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében minden évben, három korosztályi kategóriában odaítélik az ÉV LEGJOBB SPORTOLÓJA címet. A versenysportok mellett rendszeresen eredményt hírdetnek a természetjárásban is.

1996 évben az általános iskolások között az 1984-es születésű NAGY LAJOS (Diáksport Egyesület Buj), a középiskolások között CSEKK NÓRA (Sipkai Barna Kereskedelmi SzKI), felnőttek körében pedig CSEKK SÁNDOR (Nyíregyházi Konzerv SE) turistái lettek a legjobbak.

Kiss Gyula


OLVASTUK

Idézet: "Megtisztult Baktalórántháza tüdeje"

Eredményes természetvédelmi akcióról érkezett a hír. A Szövetség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei természetvédőinek szervezésében a környék megtisztítására gyülekeztek. A kezdeményezés főleg a szétszórt és nehezen, vagy az egyáltalán le nem bomló hulladékok gyűjtésében volt eredményes.

A több helyi szervezet közreműködését összehangoló tevékenység a jövőre nézve is ígéretes, mivel e hasznos kezdeményezés végrehajtásában kiemelkedő volt a fiatalok aránya.

Mind a szervezők, mind a tevékeny közreműködők eredményes munkája elismerése mellett reméljük,. hogy az ilyen és hasonló összefogások hatására nem csak Baktalórántháza tüdeje fog megtisztulni.

A megismert újságcikk alapján összeállította:

Egry Péter Pál
MTSZ TeSz OIB elnöke



GYALOGOS TERMÉSZETJÁRÓK IV. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA
1977. MÁJUS 16-19. ESZTERGOM

Sípoló-hegyi BTSSz Gyopár kemping
Elhelyezés: saját sátorban, vagy - korlátozott számban - faházakban és felállított sátrakban.
Étkezés: reggeli, vacsora igény szerint; a kempingben büfé üzemel.
TÁJÉKOZÓDÁSI- ÉS VÁROSISMERETI VERSENY, GYALOGTÚRA A BURDÁBAN, GARAM MENTI AUTÓBUSZTÚRA /SZLOVÁKIA/, FAKULTATÍV TÚRÁK A PILISBEN.
A találkozó részletes programját január végén valamennyi területi szervezetnek megküldjük (és természetesen a Web lapokon is megjelenik a részletes kiírás ).

MTSZ Gyalogtúra Bizottság


A MECSEKI KULCSOSHÁZ-KEZELŐK TANÁCSKOZÁSA

A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége megbeszélésre és baráti találkozóra hívta meg a baranyai kulcsosházak gondokait november 23-ára Koszonya-tetőre. A tanácskozáson a zselici (Terecsenyi) kulcsosházak kezelőit kivéve valamennyi ház képviselője jelen volt, valamint részt vett Székely Tamás, az MTSZ házbizottságának vezetője is. A Tolna megyei természetjárókat Mányoki László képviselte, aki maga is két kulcsosházat működtet.

Az eredményes tapasztalatcserén vélemények hangzottak el a házak állapotáról, az üzemeltetés nehézségeiről, az árakról, a kulcsosházak megszűnéséről és újak indításáról,valmint a különböző működtetési szerződések okozta gondokról. A jövő évben megszűnik a kisújbányai és szászvári kulcsosház, viszont új ház kezdi meg működését Majláthpusztán és két ház a Villányi-hegységben.

A házkezelők 1997. november 29-én ismét találkoznak - volt a határozat a késő délután zárult megbeszélésen.

Baronek Jenő


TÉGLAJEGYEK KAPHATÓK

A Meteor Budapesti szervezete, illetve a Fátra csoport kulcsosházat vásárol az Országos Kéktúra mentén, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén (Upponyban). A ház megvásárlásának hozzájárulásához téglajegyeket bocsátanak ki. A téglajegyeket magánszemélyek, szakosztályok, egyesületek korlátlan számban vásárolhatják.

1 db 200-Ft-os téglajegy ellenében - annak felmutatásakor - személyenként egy alkalommal, 1 napot és 1 éjszakát tölthetnek a házban.

A "téglajegyek" személyesen, korlátlan mennyiségben vásárolhatók az Eötvös utca 25/a. alatti METEOR TTE irodában Nagy Krisztinánál, illetve a vidékiek levélben igényelhetik a "téglajegyeket". A levélhez felbélyegzett és megcímzett borítékokat is mellékelni kell.

Horváth Sándor
METEOR T.T.E. Fátra csoport



80 éves az UTTE - lásd külön cikkben.


GYŐR RÉGI TURISTÁIRÓL

A győri természetjárás relikviái között keresgélve, kezembe akadt egy megsárgult folyóirat: a Természetbarát. A Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) hivatalos lapjának 1929. évi első száma (ekkor már a XVII. évfolyamnál tartott a lap) kisalföldi híreket is közölt. A TTE tagcsoportok hírei között, a 14. oldalon ez olvasható:

"A győri csoport 1928. december 18-án tartotta évi közgyűlését. Az új vezetőség a következő: elnök Sütő Ferenc; alelnök Horváth Sándor; pénztáros Fleischer Zsuzsi; jegyző Krausz Ferenc; könyvtáros Kontár János és Vajzer Dezső; szertáros Hana József. A túrabizottság: Berger József, Kulcsár Sándor; Ernszt Oszkár. Választmány: Gőcze Miklós, Kőműves József, Keszler Albert, Kangl Franciska, Weiss Erzsi, Tóth Antal, Krausz Dezső, Winter Miksa. Ellenőrök: Braun Sándor és Erdei Gábor.

A csoport most szerezte be a vetítőgépét, amivel az oktatási programot fogja végezni. Tartott térképolvasói tanfolyamot is, hetenként egyszer. A csoport 1929 hús-vétjén Vág-völgyi túrára készül. Összeköttetést tart fenn a környező csoportokkal, így: Felsőgallával, Székesfehérvárral, Sopronnal, Szombathellyel és Pozsonnyal."

De nemcsak személyileg tűntek ezek a régi turisták az elmúlás homályába. A mai utódok már nem dicsekedhetnek még azzal sem, hogy az említett városok természetjáró klubjaival tartanának élő kapcsolatot. Nincs Pozsonnyal együttműködés, és még véletlenül sem terveznek a győri tájjárók 1997 húsvétjára Vág-völgyi túrát...

Végh Ferenc


Emlékezés Bekey Imre Gáborra (1872 - 1936) - lásd külön cikkben.


20 éves a Vértesi Tájvédelmi Körzet

Az 1970-es években kezdődött a természetvédelemnek az a hősi korszaka, melyben lerakták a mai természetvédelmi területek legtöbbjének alapjait. Ennek a folyamatnak a keretében 1976. december 28-án jelent meg a 19/1976. számú OTvH. határozat a Vértesi Tájvédelmi Körzet létesítéséről. A Tájvédelmi Körzet megalapításának célja az volt, hogy a Tatabánya, Oroszlány, Székesfehérvár, Mór által meghatározott, erősen iparosodó környezetben megőrizze és az utókornak átadható állapotban tartsa a Vértesben és környékén található természeti örökséget.

Mik ennek az örökségnek a jellegzetességei?

Mindenekelőtt az a biológiai sokféleség, mely a természet gazdagsága által, a terület kedvező fekvése következtében létrejöhetett ezen a viszonylag kicsi (15 035 hektáros) területen. A hegység átlagos magassága 350 méter, és legmagasabb pontjai is csak 480 méter körüliek, viszont peremének éles letörése miatt a környező síkság felől megközelítve, magasabb hegység benyomását kelti.

A középkorban a Vértest még majd minden oldalról mély fekvésű mocsaras rétek vették körül. Egyes nyelvészek szerint a Vértes szó maga is mocsarakkal körülvett erdőséget jelentett. Ezeknek a régi vizenyős réteknek az egyik fennmaradt emléke a Vértes lábánál fekvő, a Tájvédelmi Körzethez tartozó Csíkvarsai rét. Geológiailag a Vértes déli oldala dolomit alapkőzetből épül fel, de az északi Vértesben helyenként megtalálható a mészkő alapkőzet is. A dolomitfelszín lepusztulásával, töredezésével, meredek letörések, sziklafalak, szakadékok, keskeny szurdokvölgyek alakultak ki. A hegység korábban híres volt gazdag bauxitlelőhelyeiről, melyek azonban mára már kimerültek. A bauxitbányászat története és emlékei áttekinthetők a Gánt-Bányatelepi Bauxitbányászati múzeumban. A visszamaradt bauxit külfejtésekben, mint nyitott könyvben tanulmányozhatók a különböző korokban lerakódott földtani rétegek. A terület növényföldrajzi határhelyzetéből adódóan, és a rendkívül erősen tagolt felszín következtében szélsőségesen változó mikroklíma viszonyok hatására, ritka fajokban bővelkedő növénytakaró alakult ki. Máshol igen ritkán fordul elő, hogy a legkülönbözőbb növénytársulásokat találjuk meg egymástól igen kis földrajzi távolságra. A Csíkvarsai-rét kiszáradó láprétjének vizes élőhelyét légvonalban csak néhány száz méter választja el a csákvári Haraszt-hegy szélsőségesen száraz, dolomit sziklagyep társulásaitól. Így fordulhat elő, hogy a szűk, mindig árnyékos, hűvös völgyekben olyan jégkorszaki maradvány növényfajok fordulnak elő a Vértesben, mint például a medvefül kankalin, (Primula auricula ssp. hungarica), melynek valódi termőhelye a Kárpátok havasi rétje. A déli kitettségű, napsütött, fagyoktól védett termőhelyeken pedig a keleti gyertyán (Carpius orientális Mill.) található meg, melynek szokásos termőhelye az Adriai-tenger mellékének mediterrán klímája. Ugyanakkor megtalálható itt az atlanti, szubalpin klímahatást tükröző erdei ciklámen (Cyclamen europaeum L.p.p.) is.

Az állatvilág különlegességei közül leginkább említésre méltóak az Európa-szerte kipusztulással fenyegetett, nagy ragadozó madarak, mint például a parlagi sas (Aquila heliaca) vagy a kerecsensólyom. (Falco cherrug). A Csíkvarsai-réten rendkívül gazdag vizi állatvilág él. Az alsóbbrendű állatok közül megemlíthető egy mediterrán elterjedésű százlábúfaj, az öves skolopendra (Scolopendra cingulata), mely az országban egyedül a Vértesben fordul elő.

Ma a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság keretei között dolgozó Tájvédelmi Körzetben végzett folyamatos hatósági munkán, és a veszélyeztetett ragadozó madarak régóta végzett fészekőrzésén kívül meg kell említeni az utóbbi időben megvalósított élőhelyrekonstrukciós munkákat. Az 1970-es évek elején végzett "vízrendezések" során kis híján sikerült lecsapolni a Csíkvarsai rét kiszáradó láprétjeinek vizes élőhelyeit. Az 1980-as években folytatott meliorációs tevékenység alkalmával már sikerült valamelyest javítani a rét vízháztartásán, míg végül az 1994-ben megvalósított élőhelyrekonstrukciós beruházás helyreállította a terület eredeti vízháztartását, kitűnő élőhelyet biztosítva ezzel a rét madárvilágának, kétéltű és hüllő faunájának.

Szeretnék név szerint is megemlékezni azokról a szakemberekről, akik az elmúlt 20 év során a Tájvédelmi Körzet területén tevékenykedtek. Ezt azért is megtehetjük, mert az itteni természetvédelmi munkát olyan kevesen végezték, hogy nem kell hosszas felsorolással untatnom az olvasót. Dr. Kovács Mátyás a védetté nyilvánítás során szerzett elévülhetetlen érdemeket. Sinkóné Póka Mária, Karvaly Gyula, Kiss Ferenc neve mellett Viszló Leventét kell megemlíteni, aki a TK-ban eltöltött 17 év során a folyamatosságot biztosította.

A Tájvédelmi Körzetből indult ki az a természetvédelmi felvilágosító munka, mely lassan az egész térségre, egyre nagyobb hatással lett. Környezetükért tenni akaró magánszemélyekből alakult meg először a Vértesaljai Természetvédők Köre, majd ebből a szervezetből 1994-ben létre jött a PRO VÉRTES Természetvédelmi Közalapítvány, melynek célja, hogy a természetvédelem érdekében cselekvésre kész bel-- és külföldi, szellemi - és anyagi erőforrásokat összefogja, és a Vértes területén kamatoztassa. A Közalapítvány kezdeményezésére, és előkészítő munkájának eredményeként a jogszabályi lehetőségeket kihasználva, 6 helyi önkormányzat a Vértes hegység északi részén több mint 6500 ha. területet nyilvánított helyi jelentőségű, védett területté, elősegítve ezzel a természeti értékek megőrzését. A szakmailag megalapozottabb természetvédelmi munka érdekében kezdtük a Vértesre vonatkozó szakirodalom rendszeresebb tanulmányozását. Rögtön feltűnt, hogy milyen kevesen foglalkoztak a Vértessel úgy, mint önálló tájegységgel. Csak elvétve keletkeztek olyan művek, mint Nácz József: a Vértes vidékének történelmi műemlékei (1899), Taeger Henrik: A Vértes hegység földtani viszonyai (1909), Dr. Isépy-Kiss-Szabó: A Vértes természeti értékei (1982).

Miután több éves munkával mégis sikerült több, mint ezer, legalább részben a területre vonatkozó publikációt összegyűjteni, felmerült egy Vértes monográfia összeállításának a lehetősége. Szerencsére sikerült a munkába egy olyan lelkes szerzőgárdát bevonni, akik amellett, hogy szakterületük élvonalához tartoznak, érzelmileg is erős szálakkal kötődnek a Vérteshez. Így 1996 végére, Béni Kornél és Viszló Levente szerkesztésében, 450 oldal terjedelemben megjelenhetett az "EGY CSEPPNYI MAGYARORSZÁG" című, a Vértesről szóló monográfia.

Kiadását a PRO VÉRTES Közalapítvány finanszírozta. A cím arra a biológiai sokféleségre utal, melynek révén a Vértes hegység és közvetlen környéke kicsiben magában foglalja Magyarország egészének természeti jellemzőit. A kötet külső megjelenésében a korábbi években kiadott Hortobágyi-Kiskunsági-Bükki Nemzeti Park monográfiákhoz alkalmazkodik. Ezt a könyvet egy szép ajándéknak szántuk a Tájvédelmi Körzet huszadik születésnapjára. Belőle mindenki részletes felvilágosítást nyerhet az őt érdeklő vértesi természeti és kultúrtörténeti vonatkozásokról.

A könyv megvásárolható a Magyar Természetbarát Szövetség központjában, vagy utánvéttel közvetlenül a Vértesi Tájvédelmi Körzet Csákvári Irodájától is megrendelhető. (8083 Csákvár, Széchenyi utca 1.)

Béni Kornél
a Vértesi Tájvédelmi Körzet vezetője



Kivonat az erdőtörvényből, 3. rész - lásd külön cikkben.


A Természetbarát Híradó (ISSN 1217-0194) a Magyar Természetbarát Szövetség tájékoztatója.
Kiadja: a Szövetség Elnöksége.
Postacím: 1396 Budapest, Pf. 483. Telefon: 111-24-67 Fax:: 153-1930
Felelős kiadó: Szabó Imre
Felelős szerkesztő: Kalmár László
(A Web változatot készíti: Szabó Zoltán)
A Természetbarát Híradó nyomtatott példánya előfizethetö a kiadónál. Ára 1997-ben egy évre 1440 Ft, - tagszervezeteknek kedvezményesen 960 Ft.
Megjelenik havonta.
Lapzárta előző hó 15-én. Később érkező anyagokat, cikkeket, híreket csak a következő számban tudjuk figyelembe venni. Kéziratot nem küldünk vissza és nem őrzünk meg.


1997. évi eseménynaptár
Természetjáró folyóiratok
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja