Természetbarát Híradó

85. szám

1999. április

Bárdos József: Tavaszi túra



KÖLTEMÉNY

Gyenes István: Ébredő erdő

IN MEMORIAM

Dr. Deák László (1914 - 1999)
Harák Magda (1913 - 1999)
Kanizsay István (1920 - 1998)

Jegyzet Baradlay Richárd sírjánál

HÍRCSOKOR

Az MTSZ 1999. évi soros közgyűlése
Szövetségünk a Rádió kuratóriumában
MÁV kedvezmény fiataloknak
Személyi változások Baranyában és Veszprémben
Részleges tisztújítás az MKTSZ-ben
50 éves a Komárom-Esztergom megyei Szövetség
75 éve van szervezett természetjárás Nyíregyházán
Környezet- és Természetvédő Szervezetek Találkozója
Kerékpárút Balatonfüred és Siófok között
Kerékpározható utak a Börzsönyben
Kerékpáros konferencia volt Grazban
Nyári tátrai tábor
Soproni Ünnepi Hetek Kupa

MEGJELENT

Zöld szemmel
A Czárán Alapítvány új könyve
Új térkép a Nyugati-Mátrából

ÉLETKÉPEK

A Kápolnai Csata 150. évfordulója
Martus Ferenc Emléktúra

ÚTON

Városi Tanösvény Balatonalmádiban
Bükki tájakon
Téli emlék Körmöcbánya vidékéről
Szász-Svájc, 1998

Visszatekintő



In Memoriam

Dr. DEÁK LÁSZLÓ
1914-1999

Nyugalmazott postafőtanácsos, az államtudományok doktora. Aranyjelvényes túravezető. A Krisztina Körúti Postaszervek SK természetjáró szakosztály titkára (1956-65), szakosztály vezetője (1965-99). A Bp. XII. ker. Természetbarát Szövetség elnökségi tagja (1968-88). Az MTSZ Aranyjelvényes Túravezetők Klubja vezetőségi tagja. Sokoldalú turista munkát végzett. Több mint két évtizeden át részt vett a BTSZ technikai munkáiban, a Téry út fenntartásában. Rendszeresen teljesített TESZ szolgálatot a Budai-hegyekben és résztvevője volt több nyári TESZ tábornak is. A kerületi túravezetői tanfolyamokon oktatott.

Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Illyés Mária

HARÁK MAGDA
1913-1999

Rövidesen 86 éves lett volna.

Sajnos ismét kévesebben lettünk olyan túratársnőnkkel, akivel megoszthattuk majdnem fél évszázadnyi közös élményeinket, kalandjainkat, örömeinket, a sok-sok vidám és néha bosszantó túráinkat, a szép Meteor-találkozókat, s akivel feleleveníthetnénk és újra átélhetnénk ezeket a megmaradt képek nézegetésével.

Kevesebben lettünk egy olyan emberrel akitől sokat lehetett tanulni: emberi magatartást, szervezői gyakorlatot, az új iránti fogékonyságot.

1950 óta volt szervezett természetjáró, majdnem 50 éve! Ezt az időt teljes egészében, megszakítás nélkül a Meteor-családban töltötte. De nemcsak töltötte, hanem annak érdekében kiemelkedően sok és színvonalas munkát végzett.

A V.M. Pest megyei Osztályának tagjaként ismertük meg. Igen hamar kiderült kiemelkedő szervezőkészsége, rátermettsége a közösségi munkára. Előbb a Budapesti Vörös Meteor Természetbarát Szakosztály szervezője, majd a Vörös Meteor Természetbarát Egyesület ügyvezető elnökhelyettese lett. Ez utóbbi tevékenységéhez tartozott a természetjáró, a barlangos és a hegymászó szakosztály irányítása. Szervező titkári évei során sikerült - nem kis erőráfordítással - a területi szakosztályokkal a kapcsolat kialakítása és módszeres megtartása. A napjainkban is létező Meteor-család megalapozásában neki is nagy szerep jutott. Minden tevékenységében a határozottság, a pontosság, a jó szervezőkészség, az egyenes gondolkodás és a szókimondás vezette. Vállalásaiban sajátmagával szemben éppen olyan szigorú és következetes volt, mint amit másoktól is elvárt, megkövetelt. Emiatt bizony sokszor került összetűzésbe sporttársaival. Az ellentétek többnyire tisztázódtak és minden folytatódott a fő cél teljesítéséért. Mindaddig, amíg saját megítélése szerint is - belátva az idő elteltét - elhatározta a visszavonulását.

Visszavonulását a funkciókból, de nem az aktív mozgástól. Továbbra is - bár lassabban - járta a természetet, és a kulturális helyeket. Hosszú ideig a Borostyán csoport tagjaként túrázott, majd annak feloszlása után a Tizek csoportjához tartozott. Munkája és teljesítménye alapján Aranyjelvényes Túrázó, Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetés és a Testnevelés és sport Érdemes Dolgozója elismerésben részesült. Az 1966-ban először kiadott "Hattayer Béla" emlékéremmel fejezte ki háláját a Meteor-család.

Baráti és családi életben éppen úgy helytállt, mint az egyesületben, amikor arra szükség volt. A kifelé igen szigorúnak tartott ember belülről nagyon is érzékeny volt. Édesanyját sok évig gondozta és imádott unokahúgát, Juditot is nevelte. Családja bővülése után teljes odaadással vállalta a nagymama szerepet is.

Szerencsés embernek mondhatta magát és mondhatjuk mi is. A maga választotta - és azon következetesen, magas mércével mért igényességgel - útján haladhatott élete végéig. Szerencsés volt mert élete utolsó hetéig óriási akaraterejével, másokat nem terhelve tudta betegségét elviselni. Megtartva érdeklődését és szellemi frissességét túratársai és a kultúra iránt. Szerencsés volt, mert a gyógyíthatatlan, igen gyorsan rátört kór ellenére (kb. 6 hét) összesen 4 napot kellett otthonától távol töltenie.

Szeretnénk ha azok a túratársaink és egyesületi vezetőink, akik ismerték, velünk együtt gondolnák végig mit is köszönhettünk és köszönhetünk személyének. Még manapság is - bár régi fényéből veszítve - egyesületünket a magyar turistaéletben még ma is nagyra a becsülik. Ebben Neki is oroszlánrésze volt.

S azoknak az egyesületi társainknak és más természetbarátoknak akik már nem ismerték személyesen, talán e kis visszaemlékezés által felkelthettük érdeklődésüket elődeink iránt.

Kívánsága szerint - reá jellemző szerénységgel szűk családi körben helyezték végső nyugalomba a Farkasréti temetőben.

Vámos János

KANIZSAY ISTVÁN
1920 - 1998

Aranyjelvényes túravezetőtől 1999. január 2-án búcsúztunk és kísértük el utolsó útjára. Kanizsay István két sportegyesületnél, a Tapolcai Bányász és Ifjúsági Sportegyesületnél a Természetjáró Szakosztálynak volt a vezetője és a Diszeli MTTSz-nek volt az elnöke.

Jó szervező munkájáért 1992-ben az MTSZ-től a "Természetjárás fejlesztéséért" bronz fokozat kitüntetést kapta. 1993-ban lett aranyjelvényes túravezető.

Veszprém Megye Természetjárásáért kitüntetést 1995-ben születésének 75. évfordulóján kapta. Ezt követve a Veszprém Megyei Sportigazgatótól kapott kitüntetést. Sokat foglalkozott a fiatalok nevelésével, képzésével. Rendszeresen részt vett egyesületének és szakosztályának tagjaival az évente megrendezett országos természetjárók napján.

Az egyesület és a szakosztály túravezetőivel évente megrendezte Balatonszepezd környékén, valamint a Csobánc hegyen a tájékozódási túraversenyt. Részt vett barátaival, sporttársaival a Csobánci várünnepségen.

Kövessük példáját és őrizzük meg emlékét.

Nyugodjon békében.

Szilágyi László



JEGYZET
BARADLAY RICHÁRD SÍRJÁNÁL

Jegyzet

A Győr-Moson-Sopron Megyei Természetbarát Szövetség jóvoltából alkalmam volt részt venni egy autóbuszos túrán a Csilizközben*. Számomra külön örömet jelentett ez a meghívás, mert ezen a tájon még nem jártam.

Az már csak hab volt a tortán, hogy olyan avatott személy volt a kalauzunk, mint Végh Feri bátyám, aki nemcsak itt született, nemcsak lelkes lokálpatrióta, hanem a táj jeles helytörténésze, szinte minden halomról, fáról, házról tudott mondani valami érdekeset. Igazán még az sem zavart - sőt!, hogy időnként nehezen tudott fel-feltörő érzelmein uralkodni... Ez is hozzátartozott a túrához.

A túra apropója és az egyik fénypontja Csiliznyárad temetője volt. Itt nyugszik Szini Pethő Alajos 48-as huszártiszt, a tápióbicskei csata hőse, aki katonai duellumban legyőzte a félelmetes hírű párbajhőst, az osztrák lovasok parancsnokát Riedel alezredest és ezzel a magyarok javára döntötte el a csata, s talán az egész tavaszi hadjárat sorsát. Az eset Jókai regényéből mindenkinek ismerős lehet...

A koszorúzási ünnepségen részt vett a falu apraja-nagyja. Az ünnepi köszöntőt Csáky miniszterelnökhelyettes úr tartotta. Ezt követően műsoros délután következett a művelődési házban, ahol többek között a Bősi vegyes kórus is szerepelt.

Egész idő alatt egyetlen gondolat motoszkált a fejemben: könnyű egyeseknek otthon nagy magyarnak lenni, viszont minden tiszteletem azoké, akik itt és máshol, más nemzetállamok területén próbálják megőrizni magyarságukat, kultúrájukat...

Ha már Bőst megemlítettem, el kell mondanom, hogy láttam a "papírtigris"-t közelről. Odaát Kilitinél már többször voltam. Akkor csak arra gondoltam, hogy milyen gazdagok vagyunk mi magyarok, hogy csak úgy - miután már eleget költöttük rá - félbehagyunk dolgokat....

Itt a "Dunaszaurusz"-nál meg kellett tapasztalnom azt is, hová vezet, ha egymásra találnak a politikai analfabéta csőlátók és a hatalomban lévő dilletánsok...

Lehet, hogy jogilag nem az, de szememben ugyanolyan megbocsáthatatlan politikai, gazdasági, ökológiai bűntett volt Kiliti félbehagyása, mint amilyen a szövetkezeti erdők átgondolatlan, értéken aluli elkótyavetyélése, úgynevezett magánosítása.

Kalmár László

* Csilizköz - ma Szlovákiához tartozó - magyar lakta kistáj, a Csallóköz Győr közeli része, amelyet délről a Duna, északról nagyjából a Csiliz vize határol. Egykor a történelmi Győr megye része volt.



Hírcsokor

AZ MTSZ 1999. ÉVI SOROS KÖZGYŰLÉSE

A Magyar Természetbarát Szövetség 1999. március 27-én, Budapesten a Hotel Góliátban tartotta meg soros közgyűlését. Jelen volt a 132 mandátumszámból 102 mandátumszám

Napirenden volt:

A közgyűlés valamennyi előterjesztést egyhangú igen szavazattal fogadta el.

SZÖVETSÉGÜNK A RÁDIÓ KURATÓRIUMÁBAN

Ezúttal is kedvezett a szerencse. A sorsoláson a zöld szervezetek közül a Magyar Természetbarát Szövetség nevét húzták ki a Magyar Rádió kuratóriumába való delegálásra. Mivel ez alkalommal nem volt előzetes egyeztetés a zöld szervezetek között, így önálló jelöltet küldtünk a kuratóriumba Dr. Tóth József elnökségi tagunk személyében. Korábban a Magyar Televízió kuratóriumába delegálhattunk. Ekkor előzetes megállapodás alapján Monspart Éva újságírót jelöltük.

MÁV KEDVEZMÉNY FIATALOKNAK

A Magyar Államvasutak 1999. március 1-től a 14 éven aluliak és az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező fiatalok részére 67,5 %-os kedvezményt nyújt.

Ugyancsak ezen időponttól bárki igénybe veheti az Aggteleki cseppkőbarlang meglátogatásához az 50%-os menettérti kedvezményt.

BARANYÁBAN

A Baranya Megyei Természetbarát Szövetségben a korábban más megyébe költözött Balogh István helyett a tecnikai munkák vezetését Gida Tibor, a Dráva TE vezetője vette át.

VESZPRÉMBEN

Vrazsovits Gáborné városi elnök fővárosba költözése miatt Hartig Judit tanár az Építők ezüstjelvényes túravezetője lett a Városi Természetbarát Szövetség elnöke.

RÉSZLEGES TISZTÚJÍTÁS AZ MKTSZ-BEN

A Magyar Kerékpáros Túrázók Szövetsége 1999 márciusában tartotta ez évi közgyűlését, ahol a megüresedett elnökségi helyeket is betöltötték.

Az új elnökség személyi összetétele:

Dr. Tóth József elnök, Szabó János alelnök (Bp), Fenyvesi Endre vidéki alelnök (Bicske), Székely Zsolt ügyvezető elnök (Bp), Breuer László (Bp), Oskó Anikó (Szolnok), Szabó Tamás (Biatorbágy), Török István (Cegléd), Szabó László (Bp).

50 éves a Komárom-Esztergom Megyei Szövetség

A Komárom-Esztergom Megyei Természetbarát Szövetség ez évben ünnepli megalakulásának félévszázados évfordulóját. Az ünnepi közgyűlés Tatabányán volt a Volán Rt. dísztermében, ahol a megyei természetbarát szervezetek képviselőin kívül jelen volt Dr. Lőrinczi Géza, az MTSZ egykori főtitkára is.

Jubileumi oklevelet kapott a Molaj és az Oroszlányi SC 40, a Vulkán-Komép 25, az Erőmű SE 10 éves működése alapján.

75 éve van szervezett természetjárás Nyíregyházán

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Természetbarát Szövetség idén ünnepli az első megyei természetjáró szervezet megalakulásának 75. évfordulóját Tiszabercelen, ahová az alakuláskor az első túra vezetett. A hétvégi táborozással egybekötött megemlékezés június 5-6-án lesz a tiszaberceli Rév söröző bekerített, füves területén, önellátóan, saját sátrakban. Gyalogos, kerékpáros, vízi, lovas kocsis programok. Szombat este tábortűz. (Zuhany, vezetékes ivóvíz, WC van.)

IDÉN IS LESZ SUPER 8. JELENTKEZÉS MÁJUS 15-IG.
BŐVEBBET
 Telefon: DR. GÁCS JÁNOS NAPKÖZBEN: (1) 302 5221, ESTE (1) 246 5405



Környezet- és Természetvédő Szervezetek IX. Országos Találkozója
1999. április 8-11. Hajdúböszörmény

Már a negyedik OT-én vettem részt, s mindig ugyanazzal a jóleső, és ugyanazzal a bosszantó vegyes érzéssel távozom. Lássuk, miért ?

Akik tehették már csütörtök este megérkeztek, mert másnap délelőtt az ébredő hortobágyi puszták vizes területein a vízimadarak tavaszi nyüzsgését figyeltük. A délután ünnepélyes faültetéssel folytatódott a város főterén, majd 16 órakor elkezdődött az érdemi munka. Az első plenáris ülésen az elvégzendő munkát, annak ügyrendjét fogadtuk el. Vacsora után a környezetvédő mozgalmak stratégiáját vázolták fel a nagy szervezetek képviselői. A mozgalomhoz híven sokféle megközelítésű és színvonalú "hangos gondolkodást" hallottunk.

A szombat 9-től 13.30-ig a szekcióké volt. Tizenöt helyszínen zajlottak a megbeszélések. Csak ízelítőül néhány cím: Kereszténység a környezetvédelemben, Környezet- gyógyászat, Zöld államháztartási reform, Fenntartható mezőgazdaság, Két keréken, természetesen, Környezeti nevelés, Globalizáció és ökoszféra, ... Szövetségünk az utóbbi hármon képviseltette magát, és ahol lehetett, ott érdemben. Délután és este a mozgalom képviselőit választottuk meg különböző szakmai bizottságokba.

Plenárison megpróbálkozunk a mozgalomban tevékenykedő szervezetek együttműködésének szükséges reformját elindítani, eredménytelenül.

A stratégia vita átment abba dilemmába, hogy a mozgalom eredményes, avagy válságban van. Nem bírva a tanácskozás tehetetlenségét, én is hozzászóltam:

  1. A "válság-eredményesség" megítélésében mindenki saját szervezete helyzetét vetíti a mozgalomra.
  2. A mozgalom egységes fellépése nem kielégítő, mert szervezetlen.
  3. Segítene a megoldásban, ha az OT műfaját ketté bontanánk egy szakmai-döntéshozatali fórumra, és egy lazább találkozóra.
  4. A kidolgozandó stratégia elvi alapja lehet a Gyulai Iván féle ökölógiai megközelítés.

Mikor 23 óra előtt pár perccel a levezető elnök megkérdezte, ki akarja folytatni a munkát, ketten tettük fel a kezünket ...

Ezután, mint előző este is, beindult a kulturális és társasági élet: szervezetek kiállítása, könyvárusítás, Zöldpók-teaház, mozi, színház, zene, tánc, büfé... egészen hajnalig.

A záró napon a szekciók beszámolói után állásfoglalásokat fogadott el az Országos Tanácskozás. A nap hagyományok szerinti fénypontja az illetékes szaktárca vezetőjével történő találkozás - lett volna. Helyette a helyettes államtitkár kapott kellemetlen kérdéseket, a mozgalom és a szaktárca együtt (nem) működéséről.

A rendezvényt záró sajtótájékoztatón is főleg az előző gondok fogalmazódtak meg.

A cikket átolvasva rájöttem, hogy nem tudtam írásomban visszaadni azt a kettősséget, ami az OT-ét jellemezte: gyakorlatilag meddő közös munka érdemi döntések nélkül, és jó hangulatú beszélgetések, találkozások, hasznos háttérmunkaként.

A találkozó jó volt, de mi is volt a célja ?

Németh Imre


Kerékpárút Balatonfüred és Siófok között

Közvetlenül a 71-es út mellett nemcsak, hogy célszerűtlen a nagy forgalom miatt, de szerencsére a viszonyok sem teszik lehetővé a kerékpárút vezetését. Ezért gondoltak a Csopak - Paloznak - Lovas - Alsóörs - Káptalanfüred vegyesforgalmú út felhasználásával a kerékpárút kitáblázására. Itt a jelenlegi forgalmi viszonyok ezt megengedik. A legnagyobb akadály a lovas Séd-híd, amelyet ki kell szélesíteni, máshol a burkolatot kell kijavítani. A tényleges megoldás a vasút és tó közötti önálló kerékpárút volna, ám ennek a költségigénye nagyságrendileg nagyobb mint a másik változaté. További gondot jelent a Balatonakarattyától Aligáig tartó, mintegy 5 km. Az elképzelés szerint a magasparton vezetnék, már csak a kilátás miatt is. Ha mindezek megvalósulnak, akkor Fonyódtól Tihanyig (a déli parton) összefüggő kerékpárúton tekerhetünk.


Kerékpározható utak a Börzsönyben

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a "Két Kerékkel Kevesebb" Egyesület kérelmére a Börzsönyben az alábbi kerékpáros útvonalak kijelölését engedélyezte:

Az utak kerékpárútként csak a megfelelő jelzések elhelyezése (felfestése) után használhatók. A kerékpárutak jelzéseit nemcsak az engedélyezett utak végpontjain, hanem azok más utakkal való kereszteződéseinél is - az egyértelműséget biztosítva - el kell helyezni.

Az engedélyezett utak gyakorlatilag Érsektisztás-Nagybörzsöny között és a Csizmadia-völgyben haladnak jelzett turistaúton. Ezeket az MTSZ Gyalogtúra Bizottsága nem kifogásolta.


KERÉKPÁROS KONFERENCIA VOLT GRAZBAN

1999 április 12-17 között Velo City Nemzetközi Kerékpározásügyi Konferencia volt Grazban és hozzá kapcsolódóan Mariborban. A Kerékpáros Koordinációs Bizottság részéről Háner János és Kalmár László is részt vett a konferencia partner programján és rengeteg megszívlelendő és meghonosítandó tapasztalatot gyűjtöttek az osztrák kerékpáros közlekedés és kerékpárutak helyzetéről.


MEGJELENT rovatunk könyv- és térképismertetőit lásd külön lapon:


NYÁRI TÁTRAI TÁBOR

A salgótarjáni Természetbarátok ez évben is megszervezik hagyományos lomnici táborukat. Az igen kedvezményes lehetőség 6 éjszakás turnus kezdetei: jún. 26, Júl. 3, 10, 17, 24, 31, aug. 7, 14, 21 és 28. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás a tábort lebonyolító GYÖNGYSZEM utazási irodánál:

3100 Salgótarján, Március 15. út 12. Telefon és fax: (32) 422-404.



SOPRONI ÜNNEPI HETEK KUPA
1999. VI. 26.

Természetjáró tájékozódási túraverseny a Soproni Természet-barát Bizottság rendezésében. 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 2.



ÉLETKÉPEK
EGYESÜLETEK, SZAKOSZTÁLYOK ÉLETÉBŐL

A KÁPOLNAI CSATA 150. ÉVFORDULÓJA

A Heves megyei szövetség ifjúsági bizottságának vezetője Papp László az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére autóbuszos-gyalogos emléktúrát szervezett Kápolnára. A csata helyszínén a 150. évforduló tiszteletére új szobor-csoportot avattak február 27-én.

Február 18-án a nagy hóakadály miatt még kétséges volt, vajon lesz-e avatás?

A szoborcsoportot Sebestyén Sándor szobrászművész tervezte és készítette nyíregyházi műtermében. A bronzöntés helyét, Istvánbokort a hófúvás elzárta a külvilágtól. Dr. Szabó János honvédelmi miniszter - akit a szoboravató ünnepség szónokaként kértek fel - intézkedésére harckocsik segítették a szállítást. Ígérték, hogy legkésőbb 25-26-án a helyszínen lesznek a szobrok és az utolsó pillanatban felállítják, hogy megtörténhessen az átadás-átvétel.

Az avatás napján - hála a falu összefogásának - úgy tudtuk, hogy a szoborcsoport készen áll, csak a vízforgató lesz később beszerelve, mely a híd alatti Tarna víztükrének illúzióját kelti majd.

27-én, szombaton reggel a Szent-Györgyi Albert Gyakorló Iskola (Eger) előtt gyülekezett a 22 fős csapat. Papp László ismertette az 1848/49-es forradalom és szabadságharc jelentőségét és a kápolnai csata lefolyását. Felhívta a figyelmet a Kossuth L. út 18. sz. épület (nagypréposti palota, ma Bródy Könyvtár) falán lévő emléktáblára, mely szerint itt vendégeskedett február 26-án Lévay Sándor nagyprépost kanonoknál Dembinszky Henrik fővezér, Görgey Artúr hadtestparancsnok és vezérkara és a Verpelét felől hallott ágyúszóra innen vonult Dembinszky Kápolnára, Görgey pedig Kálba. Feladatuk volt, hogy a Tarna mentén megállítsák az ellenséget. A magyar seregek vereségével, de nem döntő vereségével végződött a csata.

Az ismertetés után Egerszalókra indultunk, itt csatlakozott hozzánk a Cserháti házaspár, így 24 főre nőtt a csapatunk. A Hőforrás mellett elhaladva Demjénen át értünk Kerecsendre, ahol az iskola falán lévő emléktáblánál tisztelegtünk. Ezt követően a 3. sz. műút 108. km-énél leszállva, előreküldtük az autóbuszt Kápolnára, mi pedig elindultunk a hóval borított terepen a Tófaluhoz tartozó Honvéd halom felé. A 20-30 cm-es, kásás hó nehezítette a járást, úgyhogy felváltva tapostuk. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a régi emlékoszlop helyett (a régi alapjait is láttuk) új emlékművet építtetett Tófalu és Aldebrő Önkormányzata, melyet a Szent-Györgyi Albert Gyakorló Iskola diákjai megkoszorúztak.

Folytattuk utunkat toronyiránt Kápolna felé, előttünk 8-10 megriadt őz vonult, felettünk pedig gágogó vadludak húztak DK felé. Különösen a szántásokat borító hóréteg izzasztotta meg a csapatot, ráadásul igyekezni kellett, hogy a 11 órakor kezdődő szoboravató ünnepségen jelen tudjunk lenni. Sikerült.

Az ünnepség a Kossuth-Dembinszky parkban volt. A katonazenekar eljátszotta a Himnuszt, majd Molnár István polgármester köszöntötte a meghívott vendégeket és a megjelenteket. A külföldön tartózkodó Dr. Szabó János helyett dr. Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára mondta az ünnepi beszédet. Ezt követően Sós Tamás, a Megyei Önkormányzat elnökének köszöntője következett. Dr. Bereczné dr. Huszár Éva köszönetét nyilvánította az emlékmű támogatóinak, mely szinte az ország és a falu összefogásával készült.

A szoborkompozíciót Dr. Homoki István HM államtitkár leplezte le, a leleplezés pillanatában ágyúlövéssel tisztelegtek. Ezután a felszentelést dr.Urbán Imre alezredes, katolikus tábori esperes végezte el.

A környező falvak közös énekkara, majd a palotás tánc után a koszorúzás következett. Többek között elnökünk - Csávás István - is elhelyezte a Heves Megyei Természetbarát Szövetség koszorúját a természetjáró fiatalok képviselőivel közösen.

A köztársasági őrezred és a huszárok díszmenettel tisztelegtek az emlékmű előtt, majd a katonazenekar Szózatával ért véget az ünnepség.

Utána szót váltottunk a gyöngyösi természetjárók képviselőivel - Bácskai Györggyel, Nagy Lászlóval és Vörös Tamással - majd indultunk tovább a Tarna mentén, Tófalu-Aldebrő-Feldebrő útvonalon. Feldebrőn megtekintettük a műemlék altemplomot. Itt találkoztunk a salgótarjániak TKM csoportjával, akik ugyancsak koszorúztak Kápolnán. A feldebrői temetőben Csávás István, Lovász Jószef és Sós Sándor felkereste volt elnökünk, Verebélyi András sírját. Verpeléten, a parkban virágot helyeztünk el az ott lévő 1848149-es emlékoszlopnál. Ezt kővetően Tarna-szentmárián át eléggé elhasználódott úton haladtunk az Egerszóláton lévő 1848/49-es emlékoszlophoz. Itt is virággal adóztunk, majd az Egerszalóki tó mellett elhaladva Egerbe érkeztünk. A túra résztvevői alkalmi kitűzőt kaptak.

A túra befejeztével megállapítottuk, hogy óramű pontossággal jól szervezett, a falu környéken lakók sokaságának részvételével lélekemelő, hazafias ünnepségnek lehettünk részesei, tanúi.

Lovász József


Martus Ferenc Emléktúra a Bükk-hegység Pes-kő barlangjához

Egyesületünkben, a Bükki Vörös Meteor SE Természetjáró Szakosztályában több évtizeden keresztül hagyománnyá vált március első vasárnapján hóvirágtúrát vezetni a Pes-kő-barlanghoz. A barlang a Bükk-fennsík déli peremén sorakozó sziklaszirtek legnagyobbikában, a 857 m magas Pes-kő oldalában található. A déli fekvésű meredek sziklafalak olyan adottságokkal ruházták fel a barlang környezetét, hogy itt olvad el először a hó. A kora tavaszi napsugarak itt tudják a sziklarepedésekben megbúvó hóvirágot legkorábban kicsalogatni. A túrákat közel 30 éven át, a múlt évben 92. évében elhunyt Martus Feri bácsi vezette. Még 1992-ben, 85 évesen is Ő volt a túra vezetője. Mint látható, a hóvirágtúrából Ő teremtett hagyományt. E hagyományt egyesületünk továbbra is folytatni kívánja, sőt Feri bácsi iránt érzett tiszteletből, s a természetjárásban szerzett érdemei elismeréséül a túrát 1999. március első vasárnapjától Martus Ferenc Emléktúra néven vezetjük.

A túrára portréjával ellátott emlékjelvényt is készítettünk.

Ez évi túránkhoz nem igazán volt kegyes az időjárás. Fél órával a buszpályaudvari találkozó előtt hideg záporeső áztatta a várost. 24-én mégis vettük a bátorságot, dacoltunk az időjárással és túrázni indultunk. Mikorra Egerből Felsőtárkányba ért buszunk, az eső már nem esett, de még mindig sűrű fellegek szántották az eget. Böjti szél cibálta a fák kopasz koronáit. A szél magával hozta a tavasz illatát is, a semmivel össze nem hasonlítható hólé és avar, valamint a fagy fogságából kiszabaduló föld leheletét.

Az Egeres-, majd a Garasos-kő-völgyben felfelé haladva itt-ott hófoltok olvadoztak. Az északi fekvésű árnyékos oldalakon még összefüggő hó-takarót is láttunk. Az elmúló tél maradványai mellett a közelgő tavasz illatát habzsolva jutottunk fel a Pes-kő aljához egy kis tisztásra. Innen visszatekinthettünk Felsőtárkány felé a völgybe, láthattuk a Sándor-hegy és az Oltár-kő szikláit, gyönyörködhettünk a Pes-kő meredek sziklaszirtjeiben. Évekkel ezelőtt Feri bácsi hívta fel figyelmünket az e helyről látható csodálatos panorámára. Ezen a kis tisztáson, szusszanásnyi pihenő közben gyakran keltette fel érdeklődésünket a Bükk szépségei, vadregényes-romantikus világa irányába. Ez alkalommal most és e helyen mi emlékeztünk vissza a "Bükk szerelmesére", Feri bácsira és emlékének egy perces néma csenddel adóztunk.

A Pes-kő aljától jó negyedóra alatt a barlangba érünk. A sziklák alatt haladva, a kövek repedéseiben összegyűlt földből a hóvirágon kívül már duzzadt bimbójú kankalin és csillagvirág is nyújtogatta fejét. A napközben felmelegedő sziklák még sötétedés után is megtartják melegüket egy darabig, aminek következtében az éjszakai hideg nem tesz nagy kárt a növényekben.

A barlangban - amely a bükk nagy felszíni barlangjai közé tartozik - serény tűzrakók munkája eredményeként rövid idő alatt ropogott a tűz. A hátizsákokból előkerültek a nyársalásra szánt szalonnák, kolbászok. Nem telt bele egy negyedóra, s ínycsiklandozó illatok szálltak a levegőbe, majd kis idő múltával elégedett hangok nyugtázták a jól sikerült nyársalás eredményét.

A meteorológiai előrejelzés az utóbbi időben egyre hitelesebb. Sajnos ez alkalommal sem tévedett. Déltől esőt, a magasabb hegyekben havas esőt prognosztizált. A jó hangulatban elköltött lakomát esőkabátokba való bújás követte, amiket a túra végéig magunkon kellett viselnünk, ha nem akartunk elázni. A sűrű havas eső sem vette el azonban a társaság hangulatát. A túráról visszafelé is viccelődve, hóvirágot szedve haladt a csoport. Mindenki gondosan csokorba szedte a tavasz első virágát, hogy a kikelet, a megújulás jelképét minél tovább őrizhesse.

Mint a túrán, úgy hazafelé a buszban is többen szeretettel emlékeztek vissza Feri bácsira. Méltatták érdemeit, 1927-től a természetjárásért kifejtett munkásságát. Riportom utolsó gondolataként én is reá emlékezem, amikor egyik ismert mondását idézem: "Ahány napot töltünk el a természetben, annyi nappal kevesebbet betegségben és az orvosnál."

Franczia István



Az Óvári Messzelátóhoz vezető Vörös Homokkő Városi Tanösvény Balatonalmádiban - az ismertetőt lásd külön lapon.

Bükki tájakon - Szádeczky-Kardoss Géza gyermektúráról írt beszámolójának befejező részét lásd külön lapon.

Téli emlék Körmöcbánya vidékéről - Németh Imre sítúra élményeit lásd külön lapon.

Szász-Svájc, 1998 - Koncsek János túrabeszámolójának első részét lásd külön lapon.


VISSZATEKINTŐ

160 éve

1839. III. 3-án Budán született Krenner József Sándor dr. Korának legjobb ásvány ismerője. Számos új ásványt fedezett fel, határozott meg és írt le. Egy általa felfedezett tellúr ércet róla neveztek el krenneritnek. Egyetemi tanár, akadémikus. Az ifjú Eötvös Loránd nevelője volt. A Földtani Társulat elnöke. Az MKE Budapesti Osztály választmányi tagja (1888-90) I: Mauritz Béla: K.J. (MTA emlékbeszédek 1921. Bp.)

1839. IV. 9-én született Csáky Gyula. Főispán, Podolin majd Lőcse, országgyűlési képviselő (1872-75), az MKE központi választmány tagja (1889-1900- ) az MTE Tátra osztály elnöke (1892-98). Szerkesztette és kiadta a Testvér című politikai napilapot (1871-72), majd a Szabad Sajtót (1872-).

155 éve

1844. IV. 11-én, Huszton született György Aladár. Újságíró, kultúrpolitikus, az I. Internacionálé tagja, a Statisztikai Hivatal tisztviselője, a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke, MKE Bp-i. oszt. egyik alapítója, a Turista Közlöny munkatársa.

1844. IV. 13-án, Bp-en született Arányi Béla, kegyesrendi, főgimnáziumi tanár. Tanított Szegeden (1865-78.), Nagybecskereken (1878-), Vácot. az MTTE választmányi tagja (1896-1907-).

1844. IV. 15. Lőcsén született Szőnyey Kálmán. Ügyvéd, Lőcse polgármestere, az MKE központi választmány tagja (1889-97-), számvizsgáló (1885-86-) ideiglenes ügyvivő alelnöke (1889 -1891), ügyvivő alelnöke (1891-).

150 éve

1849. III. 1-én, Beregszászban született Halász Ferenc (Fischer 1882-ig), pedagógus, 1876-95 között Beregszász tanfelügyelője, magyarosítás híve. 1895-től VKM alosztályvezető. Az MKE Keleti Kárpátok osztály, Máramaros vidéki választmány tagja. Az MKE Egri Bükk osztály földtan-természetrajzi osztály bizottsági elnöke (-1893-)

1849. IV. 10-én, Bp-en született Dollinger Gyula dr. Orvosprofesszor, egyetemi tanár, a hazai ortopédia megalapozója, európai szaktekintélye. De jelentős volt a zsigeri- és idegsebészeti tevékenysége is, elsőnek ő végzett epekő műtétet hazánkban. Az MKE Budapesti Osztály alapító, választmányi tagja (1889).

145 éve

1854. III. 20-án Debrecenben született Schafarzik Ferenc dr. Geológus, műegyetemi tanár, az MTA tagja. Az MKE Budapesti osztály választmányi- (1888-1901, 1904-), kirándulási bizottsági tagja (1890). 1886-ban részt vett Déchy Mór kaukázusi expedíciójában.

135 éve

1864. III. 24-én Bp-en született Döri Gyula. Bankhivatalnok, a Magyar Általános Hitelbank cégvezetője. Az MTE jegyzője (1897-1901), titkára (1902-). Az MTE Budapesti Osztály és az MTE válaszmányi tagja (1903-10, illetve 1911-13), a Budapesti Osztály ellenőre (1895-1901-). Az MTE tiszteletbeli tagja (1904 II. 16.). A Kirándulási Bizottság tagja. nevét a Magas-Tátra 2355 m magas csúcsa őrizte meg, melyet dr. Jordán Károly társaságában 1901. július 22-én elsőnek mászott meg.

105 éve

1894. IV. 10-én hunyt el Bp-en Szabó József dr. Bányamérnök, geológus, mineralógus, az MTA tagja, egyetemi tanár, az edinburgi és a bolognai egyetem tiszteletbeli doktora. Az MKE Budapesti Osztály választmányi tagja (1888-91), tiszteletbeli tagja (1894).

95 éve

1904. IV. 14-én,Bp-en hunyt el Staub Móric dr. Paleobotanikus, az MTA levelező tagja. A fővárosi mintagimnázium igazgatója. 1877-ben részt vett az MKE Budapesti Bizottság munkájában, majd az első Budapesti osztály megalakításában. Az MKE Budapesti Osztály választmányi tagja (1888-95-), az MTE pénztárosa (1892-95), a központi választmány tagja (1895). A kassai értekezleten (1890) a Budapesti osztály szószolója. I: Téry Ödön: S.M. Turisták Lapja 1904. Mágócsy-Dietz Sándor: Emlékbeszéd S.M. fölött Bp. 1906.

85 éve

1914. IV. 21-én hunyt el Laufer István, a Salgótarjáni Kőszénbánya hivatalnoka. Az MTE Sí csoport megszervezője, titkára. A Magyar Sí szövetség tanácstagja. Kiváló hegymászó, a Magas-Tátrában több első téli megmászás is fűződik a nevéhez. Sí-balestben szerzett fertőzésben halt meg.

80 éve

1919. IV. 8-án Bp-en hunyt el Eötvös Loránd dr. Lásd Természetbarát Híradó 75. szám.

1919. III. 24. Bp-en hunyt el Toldy László dr. Történész, főlevéltáros az MKE Budapesti Osztály választmányi tagja (1891-), az MTE központi választmány póttagja (-1895-).

30 éve

1969. III. 2-án hunyt el Bp-en Hoffmann Ferenc. Állatorvos, immunológus, az MTE választmányi tagja (1936-).

Rövidítések:


A Természetbarát Híradó (ISSN 1217-0194) a Magyar Természetbarát Szövetség tájékoztatója.
Kiadja: a Szövetség Elnöksége.
Postacím: 1396 Budapest, Pf. 483. Telefon: (1) 311-2467 Fax: (1) 353-1930
Felelős kiadó: Szabó Imre
Felelős szerkesztő: Kalmár László Telefon: (1) 302-7990
(A Web változatot készíti: Szabó Zoltán)
A Természetbarát Híradó nyomtatott példánya előfizethető a kiadónál.
Megjelenik havonta.



Természetjáró folyóiratok
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja