Berda József:

Szentgyörgypereszke

A fiatalság lobogásának májusnak menyasszonyként
libegtél ki üde zöld harmatos füvek mögül
őszibarackillatú szentgyörgypereszkénk!
Ki harmatozta lehelte beléd ínyünket izgató
káprázatod? Hamvas, selyemszürkés színben,
majdnem rangrejtve mutogatod magad a fürge
szemnek, szinte bújócskázol előtte; de inkább
a finom orszimat talál rád, akár a nyugatalan
kamasz a várva várt szerelmi pillanatra.
Nem megenni, étekként élvezni, inkább
megtalálni, felfedni szabb téged rejtekedben,
a koronás bükkfaerdők mélyén!
Május magasztosságát hirdető
szentgyörgypereszke, most íme, lázas
kiváncsiságú keresőd - kutatód
köszönti májusi megszületésed!
Mint az égbolt titkába merülő a mesebeli
csillagok tündöklését az égen: úgy lássalak,
úgy vezess gyermekeidhez, testvéreidhez, csodálatos
családod körébe, ott fent, a Nagyhideghegy tetején!