ŐRVIDÉK TURISTÁJA
JELVÉNYSZERZŐ TÚRAMOZGALOM


 
 Az igazoló füzet kiadását, valamint a túramozgalom beindítását támogatták:
Szombathelyi Szabadidősport Szövetség
Őrség - Vendvidék Naturpark Egyesület
TeleHáz - Őriszentpéter

A füzetet szerkesztette: Pálmai Vencel
Címlapfotó, térképvázlat, rajzok: Sztancsik György
Kiadó: Hegyek Vándorai Turista Egyesület
1182 Budapest, Kétújfalu u. 161/b.
(20) 916-3752



A Hegyek Vándorai Turista Egyesület az Őrségi Tájvédelmi Körzet, illetve az Őrség és Vendvidék természeti szépségeinek, műemléki látnivalóinak jobb megismerése céljából "Őrvidék Turistája" elnevezéssel új jelvényszerző túramozgalmat indít, az 1999. évtől kezdődően.

Korábban a Vas Megyei Természetbarát Bizottság szervezésében működött az "Őrség Turistája" jelvényszerző túramozgalom, azonban a rendszerváltást követően alaposan megváltoztak a lehetőségek a tájegységben, ezért újra kellett gondolni a túramozgalom további sorsát.

Megszűnt a "vasfüggöny", s emiatt a továbbiakban nem volt akadálya annak, hogy akár közvetlenül az államhatár mellet is vezessen jelzett turistaút. Megjelent az Őrség - Vendvidék turistatérképe, így a korábban politikai okokból megközelíthetetlen területek a természetjárók népes táborának is felfedezhetővé váltak.

Egyesületünk védnökséget vállalt az Őrség és Vendvidék felett, annak turisztikai feltárása és fejlesztése érdekében, s ezen elhatározását alapszabályában is rögzítette. Mindezek következtében több szervezet és önkormányzat támogatásával, mintegy 340 km jelzett turistaút folyamatos karbantartását végezzük hazánk e gyönyörű szegletében.

Örülünk, hogy túramozgalmunk felkeltette érdeklődését és vállalkozik arra, hogy teljesítse annak feltételeit. Bízunk abban, hogy túrái során sok szép élménnyel gazdagodik, s így tevékenységünkkel mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy Ön is beleszeressen az őrségi, vendvidéki tájba és hazatérése után visszakívánkozzon oda.

Szép erdőt, mezőt kívánunk!


A teljesítés feltételei

A túrmozgalom nyílt, melyhez bárki csatlakozhat. A túrák útvonalait csak gyalogosan lehet végigjárni, amelyet a meghatározott módon kell igazolni. Igazolásul bármilyen bélyegzőlenyomat megfelel, amelyen olvashatóan szerepel az adott település neve. (Tájak Korok Múzeumok bélyegző is megfelel.) Bélyegző hiányában fényképpel kell igazolni ottjártunkat. Ahol nem bélyegzővel kell igazolni a pont, illetve település érintését, ott az adott helyre vonatkozóan külön felhívjuk az igazolás módját!

Az érintendő műemléki, valamint műemlék jellegű látnivalókat bármilyen közlekedési eszközzel felkereshetjük. Az igazolás módja megegyezik a fentebb leírtakkal.

A teljesítés után a személyes adatokkal kitöltött igazoló füzetet egyesületünk címére kell eljuttatni, amelyhez mellékelni kell egy felbélyegzett válaszborítékot is.

A teljesítés elfogadása után az igazoló füzetet és a túramozgalom jelvényét a teljesítő lakcímére postázzuk.

Figyelem !

A túramozgalomban résztvevőknek ajánljuk, hogy túrára indulás előtt szerezzék be a legújabb Őrség - Vendvidék - Vasi-hegyhát turistatérképet, valamint az Őrség és a Vendvidék turistakalauzát.

A szlovéniai Kapornakon található Őrségi Néprajzi Gyűjtemény megtekintésének egyik lehetséges módja a minden évben június végén megrendezésre kerülő Őrség - Goricko túrákon való részvétel.


A túramozgalom útvonalai és érintőpontjai



Gyalogtúra útvonalak

1. számú túra: "Őrvidéki Piros"

Útvonal: Zalalövő - Hegyhátszentjakab - Szaknyér - Kisrákos - Ispánk - Kondorfa - Farkasfa - Kétvölgy - Felsőszölnök - Zsidahegy - Szentgotthárd.

Jelzés: piros sáv táv: 68 km

A vasútállomástól induló piros sáv jelzéseket - a 86-os főközlekedési útig fonódik a kék kereszt jelzéssel - az Őriszentpéterre vezető úton követjük. Érintjük a tájházat, majd a 103. számú házzal szemben lévő I.világháborús emlékművet, mögötte a műemlék jellegű 1250 körül épített zalamindszenti katolikus templomot.

Zalalövő

Már a rómaiak idejében lakott hely volt, akkori nevén Salla. Az 1973-as ásatások során több római kori emlék a felszínre került. A zalamindszenti római katolikus templom a XIII. század közepén épült, 1743-ban újjáépítették barokk stílusban. A körülötte lévő temetőben néhány szép síremlék látható. A Petőfi utcában található az úgynevezett "L" alakú ház. A Helytörténeti Múzeum eredeti bútorzatú lakószobát, füstöskonyhát, kocsiszínt és gabonatárolót mutat be.

A 129. számú háznál jobbra, egy keskeny úton lemegyünk a Borostyán-tóhoz. A közelmúltban létesített mesterséges tó vizében fürödhetünk, partján kempinget, éttermet, büféket találunk. (Nyári időszakban belépődíjat kell fizetni.)

A tó, illetve a gát túloldalán felkapaszkodunk az erdőbe, majd hamarosan szántóföldre érünk. Kb. 15 perces gyaloglás után erdőszélen, majd ismét erdőben haladunk a Felsőjánosfa - Hegyhátszentjakab közötti műútig, melyen jobbra fordulva néhány perc alatt Hegyhátszentjakabra érkezünk.

Hegyhátszentjakab

Római katolikus temploma a XIII. században épült román stílusban. A község határában találjuk a Vadása-tavakat, melyek fürdésre, csónakázásra, horgászatra egyaránt alkalmasak.

Az am.-nál csatlakozik hozzánk a sárga sáv jelzés, amely az emelkedő végén a műemlék templomnál jobbra fordul a Vadása-tavak irányába. (A tavakat 15 perc alatt érhetjük el.)

Mi azonban K-i irányba Szaknyér felé megyünk, továbbra is aszfaltozott úton.

Szaknyér

Az Őrség egyik legkisebb települése, ahol még láthatunk néhány szép kódisállásos házat.

A kis községet elhagyva átmegyünk a Szentjakabi-patak hídján, majd erdőben kapaszkodunk felfelé. Jobb kéz felöl elhagyunk egy kis kavicsbányát, és kb. 7 perc múlva az erdő sarkánál jobbra fordulva, a széles úton keresztezzük a szántóföldet. Itt sajnos nincs mire festeni a jelzéseket, azonban jól látszanak Kisrákos házai, melyek kellő módon meghatározzák számunkra a követendő irányt.

Kisrákos

A kis község még ma is őrzi az őrségi szeres település nyomait.

A főutcán jobbra fordulunk, majd balra, a Felsőszer irányába. A Fodorszert elhagyva az un. Bandi úton 50 perc alatt Ispánkra, a Keletiszerre érkezünk.

Itt csatlakozik hozzánk a zöld sáv jelzés, amellyel együtt haladunk É-i irányba kb. 250m-t.

Ispánk

Az őrségiek szerint a "világ közepe". A faluban találjuk a Béke-ligetet,melyet székely stílusban faragott kapun belépve nézhetünk meg. A községtől nem messze található a Bárkás-tó, melynek közelében erdei pihenőhelyet találunk.

A Béke-ligetnél elválik a két jelzés, mi kissé balra tartva ereszkedünk le a völgybe. Kb. 35 perc alatt érjük el az Őriszentpéter - Csákánydoroszló közötti műutat, ahol jobbra fordulunk, majd néhány lépés után balra egy murvás útra térünk.

Elmegyünk a Bárkás-tó mellett, melynek vize fürdésre nem alkalmas, majd érintjük a kiépített pihenőhelyet, ahol hosszabb időtöltésre is van lehetőség.

Nyiladékokban kanyarogva érjük el a Dó-rétet - nedves időszakban biztosan bokáig ér itt a víz, - később keresztezzük a Máli-hegyet, majd szép fenyves után kiérünk az erdőszélre. Elmegyünk a sportpálya mellett és rövidesen a műútnál jobbra fordulunk. Átkelve a hídon felkapaszkodunk a kereszteződésig, Kondorfa központjába.

Kondorfa

A XVIII. század előtt Gárdonyfa volt a neve. Templomáról a XVI. századból való az első írásos adat.

A kereszteződésnél balra fordulva végigmegyünk a Fővégen, ahol egy szakaszon fonódik jelzésünk a kék sáv jelzéssel. Mi nem térünk le a széles útról, hanem kissé jobbra tartva, legelőkön gyalogolunk a László-kaszáló irányába. Keresztezzük a Nagy-árok völgyét és rövidesen a Farkasfához tartozó Kiserdő házaihoz érkezünk. A közben hozzánk csatlakozott zöld sáv jelzéssel együtt 35 perc alatt Farkasfa községbe ereszkedünk. Érintjük a fa haranglábat, s néhány méter után az autóbusz-forduló melletti kocsmában kis időre megpihenhetünk. (A menetrend szerinti autóbuszokkal Szentgotthárdra utazhatunk.)

Farkasfa

Az Őrség és a Vendvidék határán terül el. A faluban egy szép fa haranglábat láthatunk. Határában található a szigorúan védett Fekete-tó. A községtől északi irányba - már messziről jól látható - működik az Országos Meteorológiai Szolgálat egyik radarállomása.

A Fővégen hagyjuk el Farkasfát és miután elmegyünk a távvezeték alatt, az utolsó magányos épületnél jobbra fordulunk. Felkapaszkodunk az aszfaltozott útig, amelyet keresztezve több kisebb kanyar után leereszkedünk a Kis-patak völgyébe. Felkapaszkodva a széles útig, érintjük Balázsfalva (Apátistvánfalva) szélső házait, majd DNy-i irányba haladunk a néhol igen sáros úton. Kb. 35 perc alatt érjük el az Orfalui-nyeregben álló keresztet. (Jó fotótéma.)

Keresztezzük az aszfaltutat, elmegyünk a távvezeték alatt, majd szép fenyvesben kanyargó ösvény végén érjük el a Sűrű-erdőt. Ide érkezik Orfaluból a piros négyzet jelzés is.

Élesen jobbra fordulva követjük a piros sáv jelzéseket, majd több kanyar után kiérünk a magyar-szlovén államhatárt követő széles útra.

Jobbra fordulunk és addig gyalogolunk a "határúton", amíg kb. 20 perc múlva jobbról becsatlakozik az ideiglenes határátkelőhöz vezető sóderes-murvás út. Itt ismét élesen jobbra fordulunk, majd kb. 250 m után balra, a Katalin-hegy irányába. Jelzésünk nem vezet fel a tetőre, azonban a néhány perces kitérő mindenképpen megéri a fáradtságot, hiszen felejthetetlen körkilátásban lesz részünk.

Visszatérve a jelzett útra néhány perc alatt Kétvölgyre érkezünk, ahol az út jobb oldalán álló kereszttel szembe, balra fordulunk.

Kétvölgy

A tájképileg megkapó helyen fekvő település Permise és Ritkaháza egyesítésével jött létre.

Leereszkedünk a völgybe, ahol egy pallókkal lerakott vizenyős részen átkelve néhány méter után keresztezzük az igen rossz minőségű aszfaltozott utat.

A postaládák melletti ösvényen felkapaszkodunk a házakig, ahol balra egy sóderes-murvás úton folytatjuk túránkat. (A kis kápolnánál csatlakozik jobbról a piros kereszt jelzés, amely a szemközti gerincen éri el ismét a piros sáv jelzést.)

Kb. 15 perc alatt elérjük Kétvölgy utolsó épületét és betérünk az erdőbe. Mintegy 250 m után balra fordulunk és elhagyjuk eddigi széles utunkat.

Fölöttébb szép szakaszhoz érkeztünk: jobbról a hegy oldalában mély horhosok, vízmosások húzódnak egészen az általunk követett ritkán járt útig. Felérve a gerincútra, azon megyünk néhány percig, majd több kanyar után leereszkedünk egy patakvölgybe. A völgyet balra, az un. Venci útján D-DNy-i irányba kövessük.

A völgyfőhöz érkezve, egy vízmosás mellett meredeken kapaszkodunk felfelé. A keresztútnál jobbra fordulunk és kb. 8 perc múlva elérjük a Felsőszölnökről induló széles talajutat. Ezen jobbra tartunk, majd közvetlenül a házak előtt balra, lefelé indulunk. Két kanyar után a széles kocsiúton jobb kéz felé megyünk tovább. Kb. 15 perc alatt a Kakas-dombra érünk. Átvágunk a legelőn, majd az erdőbe érve meredeken leereszkedünk Felsőszölnök szélső házaihoz. Kiérve a műútra balra fordulunk, majd a hídon átkelve Felsőszölnök központjába érkezünk.

A központban posta, ABC, kocsma található. A templommal szemben álló épület pincéjében a közelmúltban helytörténeti kiállítást nyitottak, amelynek megtekintését ne mulasszuk el. (A menetrend szerinti autóbuszokkal Szentgotthárdra utazhatunk.)

Felsőszölnök

Magyarország legnyugatibb települése. A község feletti János-hegyen sétálva sok szép régi házat láthatunk és gyönyörködhetünk a vendvidéki panorámában. A falutól egy órás sétával érhető el a - mára már turista zarándokhellyé vált - Hármashatár, (Ausztria, Magyarország, Szlovénia) ahol egy emlékmű áll. 

Visszatérve a piros sáv jelzéshez, a mozi irányába indulunk tovább. Kb. 900 m gyaloglás után piros sáv jelzésünk élesen jobbra fordul. Innen indul a piros háromszög jelzés, amelyet a Hampó-völgyben követve egy óra alatt érhetünk a magyar-szlovén-osztrák hármashatárra.

Kb. 15 perc alatt a János-hegy gerincére érünk, ahol a sóderes-murvás gerincúton kanyargunk. A gerincről hol jobbra, hol balra nyílik szemet gyönyörködtető kilátás a környező dombokra, valamint Ausztria és Szlovénia hegyeire. Útközben több jellegzetes út menti kereszt szolgál jó fotótémául.

Egy bal oldalon álló romos épület után nagyon figyeljünk a jelzésekre, mert innen egy darabig a térképtől kissé eltérő az útvonal vezetése. Az útkanyarulatnál jobbra felkapaszkodunk a házakhoz vezető úton, majd a helyiek által használt ösvényen ereszkedünk le a völgybe. (Jobbra mellettünk benőtt mélyút húzódik.)

Miután kiértünk a szentgotthárdi útra, azon balra megyünk kb. 500 m-t. A híd után rögtön jobbra fordulunk. A magánterületen áthaladva figyeljük az erdő szélén a jelzéseket. Az erdőbe érve a jobb oldali mélyúton kapaszkodunk felfelé. A szintútra érve, jobbra gyönyörű páfrányokat láthatunk. Több kanyar után kb. 15 perc múlva, egy hajtűkanyarban elérjük a régi Kétvölgy - Alsószölnök közötti úton a kőkeresztet.

A kétszer jobbra kanyar után 150 m-re jelzésünk balra fordul. (Itt ágazik el a piros kereszt jelzés, amely Kétvölgyön a kis kápolnánál csatlakozik ismét a piros sáv-hoz.)

Leereszkedünk a Szakonyfalui-patak völgyébe, hogy azután a túlsó oldalon ismét 50 m szintkülönbséget győzhessünk le. Az emelkedő végére érve balra indulunk tovább, a jelleghatár mentén.

Kb. 40 perc múltán szép rétre érkezünk, ahol egy csinos kis vadászház áll, hatalmas fenyők árnyékában. Mellette asztalok és padok találhatók. A hely arról nevezetes, hogy még a "vasfüggöny" idején, turisták számára e helyet jelölték meg Magyarország legnyugatibb pontjaként. Emlékét kis kerítéssel körbevett kopjafa őrzi.

A vadászházi pihenőt elhagyva, a Grajka-pataknál jobbra fordulunk - innen indul Szakonyfalu felé a piros négyzet jelzés - majd, kb. 100 m után balra átkelünk a fahídon. A nem régiben történt fakivágások miatt, sajnos a jelzés itt eléggé ritka.

Meredeken felkapaszkodunk a gerincre, ahol jobbra tartva az útcsomópontnál vadetetőhöz érünk. Itt a széles úton balra fordulunk. A kis völgy végén érjük el a Szentgotthárd - Apátistvánfalva közötti aszfaltutat és a Zsida-patakot.

Az utat keresztezve a patakvölgyet követjük. Többször átkelünk a patakon, s rövidesen felkapaszkodunk Zsidahegyre. A település végén balra fordulunk és ismét leereszkedünk a Zsida-patakhoz, ahol Zsida főutcájára érünk. Innen gyakorlatilag az aszfaltozott utat követve kb. 35 perc alatt Szentgotthárd városközpontjába érkezünk.

Szentgotthárd

Római katolikus plébániatemploma 1748-64 között épült barokk stílusban. A kupolafreskót Dorfmeister István festette, mely a szentgotthárdi csatát ábrázolja. A volt cisztercita kolostor a templommal egyidős, vele szervesen egybeépült. Az egykori könyvtár ma házasságkötő terem, freskóit Gusner Mátyás festette. A magtártemplom az 1183-ban alapított cisztercita templom alapjainak felhasználásával épült 1677-ben. A XVIII. század végén magtárrá alakították, 1985-88 között színházteremmé építették át. A Pável Ágoston Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeum a város helytörténeti emlékeit és a környékbeli vend falvak népi kultúráját mutatja be.

2. számú túra

Útvonal: Felsőszölnök - Hármashatár.

Jelzés: piros háromszög táv: 3,8 km

Felsőszölnökön a Hampó-völgyben indul a piros háromszögjelzés, onnan, ahol a piros sáv a János-hegy irányába indul.

A széles völgyben egy darabig aszfaltozott, majd sóderes úton gyalogolunk Ny-i irányba. A völgy végénél, az államhatárt jelző tábla előtt balra térünk és a vizenyős részen átkelve már erdőben folytatjuk túránkat. Szemet gyönyörködtető fenyvesben, mohás oldalak mellett vezet az emelkedő út. Rövid vízszintes szakasz után, rövid meredek emelkedő leküzdésével érünk fel a 384 m magasságban lévő magyar-osztrák-szlovén Hármashatárra, ahol egy emlékművet, esőházat, asztalokat és padokat találunk.

3. számú túra

Útvonal: Nagyrákos - Kerkáskápolna - Gödörháza.

Jelzés: zöld sáv táv: 16,1 km

Nagyrákoson a szattai elágazástól indulunk túránkra. Kissé odébb hatalmas beton bakancsot csodálhatunk meg.

Nagyrákos

Az 1800-ban épült református templom a község északnyugati végén található. A falu központjában található a XIII. században épült katolikus műemlék templom. A Zala partján épülő faluházban a későbbiekben szállást, információt kaphatunk. A falu szülötte volt Gorza Sándor /1918-96/ akinek élete során összegyűjtött - elsősorban néprajzi - anyagai, Szülőföldem Nagyrákos címmel 1997-ben láttak napvilágot.

Gyenge emelkedőn érjük el Belsőszert, majd az aszfaltút hamarosan balra kanyarodik. Mi tovább egyenesen, a széles erdészeti úton haladunk tovább. Keresztezzük a Kápolna-erdőt és mielőtt még a művelt területhez érnénk, a vizenyős szakasz miatt kisebb kanyart kell tennünk, majd ismét egy széles útra térünk, amelyen fél óra alatt érünk Kerkáskápolnára.

Kerkáskápolna

A református imaházban találjuk a Sylvester János termet, ahol a XVI.században élt neves reformátorról láthatunk kiállítást.(Kulcs 150 m-re a túlsó oldalon!) Az épület mellet egy harangláb is látható. 

Végigmegyünk a főutcán, majd a község végén balra fordulunk, ahonnan Magyarföldig aszfaltozott úton gyalogolunk.

Magyarföld

Piciny település Vas és Zala megye határán. Nevét 1898 óta viseli.

A községet csak érintjük és 10 perc múlva már a Berki-hegyen pincék, présházak között vezet a jelzett út.

A Csépán-bükkhöz érve kanyargós úton keresztezünk egy lapos völgyet, amely terület csapadékos időjárás esetén eléggé vizenyős.

Nem sokára D-i irányba fordulunk a folyamatosan balra tartó úton - Vas és Zala megye határa - mígnem egy derékszögű kanyarral DNy-i irányba fél óra alatt Gödörházára ereszkedünk.

zöld sáv jelzésünk az am.-nál ér véget.

Gödörháza

Régi fazekas falu, mely Magyarszombatfához tartozik. Látnivalója egy 200 éves fa harangláb.



Jelvényszerző túramozgalmak
Az Őrség rövid ismertetője
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja