1848/49 - 1998/99

Úttörő Emléktúrák

Bevezető

1998/99-ben emlékezünk az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára. Ebből az alkalomból hirdetjük meg a "48-as úttörő emléktúrák" elnevezésű jelvényszerző mozgalmunkat.

Azt szeretnénk, ha ebben a két évben minél többen felkeresnék azokat a helyeket, ahol jelentős országos, vagy kisebb helyi események történtek és fejet hajtanának hős elődeink emlékjelei előtt.

Szép alkalom lenne ez arra is, hogy a már-már elfeledett helyi emlékműveket rendbe tennék, esetleg védnökséget vállalnának felettük.

A túramozgalom időtartama: 1998. március 15-től 1999. október 6-ig folyamatosan.

Résztvevői: Minden érdeklődő, hagyománytisztelő gyermek és felnőtt.
Az úttörőcsapatok tagjai csapatvezetőjükkel kérjék az igazolófüzet beszerzését, azok pedig akik nem úttörők, közvetlenül a Magyar Úttörők Szövetsége országos központjától igényelhetik ezeket.

Az igazolófüzet: Az országosan ismert emlékhelyeket sorolja fel - rövid ismertetővel. Az egyes helyek a könnyebb áttekinthetőség kedvéért megyei bontásban találhatók meg. A füzet második részébe olyan kevésbé ismert emlékhelyek felkeresését javasoljuk beírni, ahol szintén őriznek valamilyen 48/49-es emléket. Ezeknél a helynév mellé rövid ismertető leírást is kérünk az eseményről, emlékműről, védnökségvállalásról stb. (Ez utóbbiért az elbíráló bizottság esetenként prémium pontokat adhat.)

Minden emlékhely felkeresésével 1-1 pontot lehet szerezni.

Elismerési fokozatok: Bronzjelvény 10 pont Ezüstjelvény 15 pont Aranyjelvény 20 pont

Csoportos teljesítés esetén is egyéni túrafüzetben kell igazolni a teljesítményt: elfogadunk minden olyan bélyegzőt, amelyen a felkeresett helység neve szerepel.

A megfelelő pontszám összegyűjtése után a csapatvezetők összesítő listán jelezzék a központnak a teljesítők nevét és elért pontszámát, az egyéni résztvevők pedig igazolófüzetüket közvetlenül küldjék be címünkre:

Magyar Úttörők Szövetsége 1121 Budapest Konkoly Thege u. 21.



1848/49-es emlékhelyek (megyénként)
 

Pest-Buda: Pilvax, Nemzeti Múzeum, Vár 
Bács-Kiskun: Kecskemét, Kiskörös 
Békés: Gyula, Mezőberény 
Borsod: Monok, Bodroskeresztúr, Sátoraljaújhely, Sárospatak 
Csongrád: Szeged
Fejér: Pákozd, Bicske, Mór 
Győr-Sopron: Csorna
Hajdú-Bihar: Debrecen
Heves: Kápolna, Eger, Gyöngyös, Hatvan 
Jász-Nagykun-Szolnok: Tiszafüred, Szolnok, Jászberény 
Komárom-Esztergom: Komárom, Ács 
Pest: Cegléd, Nagykörös, Nagykáta, Tápióbicske, Kóka, Isaszeg, Gödöllő, Vác, Tura 
Somogy: Kaposvár, Marcali 
Tolna: Ozora
Veszprém: Balalonfüred



Pest-budai emlékhelyek

Pilvax kávéház:

A márciusi ifjak találkozóhelye. 1848. már cius 15-én Petőfi vezetésével innen indult a pesti forradalom.

Nemzeti Múzeum:

A múzeumkertben összegyűlt hatalmas tömeg lelkesen azonosul a 12 pont követelé seivel és ismétli a "Talpra magyar"-t.

Budai Vár:

A forradalmi nép kiszabadítja börtönéből Táncsics Mihályt. (Itt raboskodott 1837-40-ig Kossuth is.)

Események a fővárosban:

1848. április 14-én megérkezik a Batthyány kormány.

Bács-Kiskun megyében

Kecskemét: 1848. szeptember 27-én alföldi toborzóútján lelkesen fogadták Kossuth Lajost a város polgárai.

Kiskörös: Itt születelt 1823. január 1-én Petrovics István és Hruz Mária első gyermekeként Petőfi Sándor. Szülőháza, ma emlékmúzeum.

Békés megyében

Gyula: Itt fegyverezte le végleg a Világosnál fogságba esett 1500 magyar honvédtisztet a cári orosz hadsereg és átadták őket az osztrákoknak 1849. augusztus 24- én.

Mezőberény: 1849 júliusában itt vendégeskedik Petőfi Sándor családjával Petrovics Sámuel házában. Innen indul el a költő július 18-án Bem erdélyi táborába.

Borsod-Abaútj-Zemplén megyében

Monok: Ilt született 1802. szeptember 19-én Kossuth László uradalmi ügyész és Wéber Sarolta első gyermekeként Kossuth Lajos. Szülőháza ma emlékmúzeum.

Sátoraljaújhely: Ebben a városban tanult és kezdte meg közéleti pályafutását Kossuth Lajos.

Sárospatak: A város híres kollégiumának diákjaiból ke

rültek ki az első vörössipkások. Emléktáblá-juk a kollégium bejáratánál.

Bodrogkeresztúr: 1849. január 22-én véres ütközetben győzték le itt az osztrák csapatokat a magyar és lengyet szabadságharcosok. A hősök sírja felett emlékmű áll.

Tokaj: 1849. január 31-én Klapka honvédei a lengyel és olasz légióval együttműködve kiűzték a városból Schlick tábornok csapatait és meghiusították a Debrecen ellen tervezett támadásukat.

Csongrád megyében

Szeged: 1848. október 4-én hangzott el Kossuth Híres toborzó beszéde: "Szeged népe, nemzetem büszkesége..." 1849. július 12-től augusztus 1-ig itt működött a Pestről ide menekült kormány és a maradék országgyűlés.

Fejér megyében

Pákozd: 1848. szeptember 29-én itt állította meg a fiatal magyar néphadsereg Jellasics horvát bán Buda felé nyomuló seregét. Ettől kezdve: "Fut Bécs felé Jellasics a gyáva, Seregének seregünk nyomába... "
A Velencei-tó felett magasodó mészkőobeliszk közelében emlékmúzeum.

Sukoró: A falu református templomában tartották a pákozdi csata előtt viharos tanácskozásukat a honvédsereg vezérei és a magyar kormány küldöttei. Egykori ülőhelyüket fémtáblácskák jelzik a padokon.

Mór: 1848. december 30-án Perczel mór döntő vereséget szenvedett Mórnál és ezzel meg-nyílt az út az bsztrákok számára Pest-Buda irányába.

Bicske: A községben lévő Batthyány-kastély "vörös szalonjában" fogadta 1849. január 3-án Windischgraetz tábornok a magyar országgyűlés békeküldöttségét - amely dolgavégezetlenül volt kénytelen távozni, mivel az osztrák fővezér érdemi tárgyalásokra nem volt hajlandó.

Hajdú-Bihar megyében

Debrecen: "A magyar szabadság őrvárosa" adott otthont 1849 januárjától júniusig a Pestről ide menekült kormánynak és országgyűlésnek. Itt hirdették ki 1849. április 14-én a református nagytemplomban a Függetlenségi Nyilatkozatot és választották kormányzó elnökké Kossuth Lajost.

Heves megyében

Kápolna: 1849. február 26-27-én itt mérte össze erejét az osztrák és a magyar hadsereg. A Tarna hídjánál Kossuth-Dembinszki emlékpark.

Eger: - 1849 februárjában Oroszhegyi Józsa gerillakapitány portyázó csapata kiűzte a városból az osztrákokat.

Gyöngyös: 1849. április 2-án az Orczy kastélyban tanácskozott a magyar vezérkar Kossuth vezetésével, aki az Almássy-család házában szállt meg.

Hatvan: 1849. április 2-án Gáspár András ezredes Vll. honvédhadteste kiűzte a városból Schlick osztrák tábornok csapatait és Gödöllőig üldözte őket.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Tiszafüred: 1849 márciusában az itt táborozó Görgei és a magyar tisztikar szembefordul Dembinszkivel. Kossuth Vetter tábornokkal és Mészáros hadügyminiszterrel azért utazik ide, hogy rendezzék a seregvezetés problémáját.

Szolnok: 1849. március 5-én Vécsey és Damjanich tábornokok csapatai kiűzték a városból az osztrákokat. Ezzel a győztes csatával vette kezdetét a dicsőséges tavaszi hadjárat.

Jászberény: 1849. április 3-5 között a Jászkun kerület székházában tartózkodott a magyar katonai és politikai vezetők tekintélyes része Kossuth Lajossal együtt. Innen indultak április 4-én Damjanich vörössipkásai a tápióbicskei ütközetbe.

Cibakháza: 1849. március 4-én Damjanich seregével itt kelt át a Tiszán és indult Szolnok elfoglalá-sára. Március első felében itt volt a magyar sereg főhadiszállása, ahol március 16-án Kossuth Lajos, Damjanich és Vetter tábornokok kíséretében megtekintette a csapatokat és lelkesítő beszédet tartott.

Komárom-Esztergom megyében

Komárom: 1849. április 22-én a magyar honvédsereg felmenti az osztrák ostromgyűrűből a várat. Július 2-án a szőnyi csatában a magyar sereg az egyesült orosz-osztrák csapatokkal méri össze erejét. Augusztus 3-án Klapka kitör a körülzárt várból, messze elűzi az osztrákokat és óriási hadizsákmánnyal tér vissza Komáromba. Október 2-4 között Klapkáék átadják a várat az osztrákoknak.

Ács: 1849. április 26-án az ácsi erdőben Görgei csapatai véres ütközetben űzik el a komáromi erődrendszert délről ostromló osztrákokat. Szeptember 27-én a közeli Herkály pusztán írták alá Haynau és Klapka megbízottjai a komáromi erődrendszer átadásáról szóló okmányt.

Pest megyében

Cegléd: - Kossuth 1848 szeptemberi toborzóútjának első állomása. A hagyomány szerint ekkor született a híres dal első szakasza: "Kossuth Lajos azt üzente..."

1848 július elején egy hétig a városban lakott Kossuth. Emlékét őrzi a Kossuth Múzeum és a Ceglédi Turini Százas- küldöttség Múzeumbarát köre.

Nagykörös: 1848. szeptember 25-én "Kossuth hívó szavára 1500 békés polgár lett a nemzet katonája."

Nagykáta: 1849. április 4-én a Keglevich-kastélyban tábori kórházat rendeztek be a tápióbicskei °ree; csata sebesültjei számára, akiket másnap Kossuth és Görgei is meglátogatott. A temetőben honvédsíremlék, a főtéren obeliszk áll.

Tápióbicske: 1849. április 4-én a Tápió hídjánál Görgei, Klapka, Damjanich csapatai és a lengyel önkéntesek megverik Jellasics tábornok Pest felé vonuló seregét. A községben több emlékhely van.

Kóka: 1849. április 6-án délelőtt Kossuth, Görgei, Horváth Mihály tábori püspök, Vukovics Sebő igazságügyi miniszter a Margithegyi kápolnánál figyelték a vonuló honvédeket és ittak a híres "kókai korsó"-ból, amelyet azóta ereklyeként őriznek a faluban.

Isaszeg: 1849. április 6-án a honvédsereg fényes győzelmet arat az osztrákok felett. A faluban több emlékhelyet találunk: honvédsírok, szo bor, emléktáblák, a falumúzeumban pedig gaz dag emlékanyag.

Gödöllő: Az isaszegi győzelem után a Grassalkovics-kastélyban pihent meg a magyar vezérkar. Másnap - április 7-én - itt tartott dísz szemlét a honvédcsapatok felett Kossuth Lajos és innen adta ki a győzelmeket méltató Szózatát. Az itt elhunyt sebesültek tömegsírja felett emlékművet állítottak.

Vác: 1849. április 10-én Damjanich vörössipkásai kiverték a városból a szívósan védekező osztrák csapatokat, amelyek vezére Götz tábornok is halálos sebet kapott. A döntő ro hamra a Gombás-patak hídjánál került sor, ahol Földváry Károly zászlóaljparancsnok alól két lovat is kilőttek, ruháját és a kezében tartott zászlót 25 golyó fúrta át - ő maga azonban sértetlen maradt... A csata emlékét hirdeti a Hétkápolnánál lévő obeliszk. 1849. július 15-16-án Görgei csapatai véres ütközetben törtek át a cári orosz csapa tokon Losonc irányába.

Tura: 1849. július 20-án Perczel Mór 2000 magyar és lengyel huszárral megtámadja az oroszok hadtápját védő 15.000 főnyi ellenséget. A falu melletti erdőben honvéd-síremlék, a piactéren pedig emlékoszlop áll.

Somogy megyében

Marcali: 1848. szeptember 26-án Noszlopy Gáspár marcali szolgabíró nemzetőreivel foglyul ejti Jellasics egyik hadtáposzlopát. 1849. április 27-én a város piacán hirdeti meg a somogyi népfelkelést. A szabadságharc leverése után az itteni szőlőkben húzódik meg egy időre az őt ha lálra kereső zsandárok elől.

Kaposvár: 1849. május 1 - július 26-ig a kaposi megyeházán volt Noszlopy Gáspár kormánybiztos iőhadiszállása. Innen irányította a Dél Dunántúl falszabadított területeinek életét.

Tolna megyében

Ozora: 1848. október 6-án itt ejtették fogságba Perczel Mór katonái Roth és Phillipovics osztrák tábornokok tízezer fős katonai egységét. Erről szól Illyés Gyula: Ozorai példa című történelmi drámája.

Veszprém megyében

Balatontüred: 1849. augusztus 8-án érkezik ide Somogyból Noszlopy Gáspár kb. 4000 főből álló serege, amely újabb önkéntesekkel bővülve tovább vonul a Bakonyba illetve augusztus 22-én a komáromi várba.


Összeállította: Dr. Tóth József aranyjelvényes túravezető
Felelős szerkesztő: Butor Klára
Együttműködő partnerek: Kossuth Alapítvány, Kossuth Szövetség,
Honvédelmi Minisztérium, Magyar Természetbarát Szövetség, 2 Zsiráf Diákújság
Az igazolófüzetet kiadja: Magyar Úttörők Szövetsége 1121 Budapest, Konkoly Thege u. 21.
Tel, Fax: 395-6538, 395-6540, 395-8530


Jelvényszerző túramozgalmak
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja