A Bástya-gerinc legmagasabb kiemelkedése, amelyet az Ördög-torony csoportjától a Sátán-csorba, az Elülső-Bástyától a Vörös-meder-csorba választ el. A Sátán oldala meglehetősen kőhullásos. Csúcsa két egyenlő magasságú orom, amelyek a gyengén ívelt tetőél d. és é. végpontján emelkednek. Kilátása a Kriván-csoportra és a Menguszfalvi-völgy környezetére igen szép.

41. ábra
Bástya-gerinc a Menguszfalvi-völgyből -- keleti letörések részlete
(200452 byte)

273.A Északnyugati gerinc, a Sátán-csorbából
I/9
A csorbából néhány lépést Ny-ra, és a magas ény. gerincfelszökés ny. oldalát végigszelő, jól lépcsőzött sziklafolyosóban fel az é. (30 p), majd 10 p alatt a d. oromra (41. ábra).
(Pawlikowski J. G. -- Sieczka M. vezetővel, 1880 körül.)

273.B Északkeleti fal, a Menguszfalvi-völgyből
II-III/9
Törékeny kőzet, sok törmelékes és füves rész. Kőhullásos. A falat öt egymás fölött elterülő törmelékterasz tagolja, amelyeket táblás övek választanak el egymástól. Beszállás a fal aljából jobboldalt kinyúló három sarkantyú közül a jobb szélső közepén. Balra harántozva fel az első teraszra. A fölötte levő letörések legsimább részétől b. egy j. hajló rövid kéményben fel. Füves, omlékony terepen óvatosan a fal fele magasságában látható nagy fehér törésfoltnak kb. az esésvonalában a második teraszra. Innen omladékos terepen ívben b. fel a harmadik teraszra. Erről törmeléken, majd sziklán j. felfelé harántozva egy omladékos, rejtett mederbe a fehér folt fölé. A meder fölött, a bal sarkon túl egy közel vízszintes fűpad húzódik, amelynek felső vége délre letörik. A fűpad alsó végéről egyenesen a csúcs irányában egy jó fogású meredek falacskán fel, majd fűpárnás lépcsőkön b. fel a negyedik törmelékteraszra. Erről j. kanyarodó ívben törékeny, repedezett kőzeten a csúcstömeg alatti mállékony törmelékterepre. Innen egy zergecsapás ÉNy felé felvezet a Sátán-csorbából lehúzódó szakadékot határoló bordára, amelyen keresztül a zergecsapás átvált a túlsó oldalra. Ezután kissé a borda bal oldalán hatalmas tömbökön fel a csúcstömb végfala alá. A borda folytatásának irányában a közel függőleges felszökésen (b. kitérve jóval könnyebb) a tetőélre. Ezen j. az é. oromra (2 ó 30 p: 41. ábra).
(Grósz A., 1920. VII. 17.)

273.C A legkönnyebb út keletről, a Menguszfalvi-völgyből
I/9
A 274.A úton a k. hegyoldal legfelső részén a Vörös-medret jobbról kísérő bordától j. felhúzódó keskeny, fent egyre meredekebbé váló folyosóba, amely a Sátán dk. gerincének egy kis csorbájára torkollik. Kevéssel a csorba alatt a folyosóból törékeny sziklákon j. ki egy zergepadra, amely egy gerincbütyök körül j. kivisz a dk. gerincre. A gerincen j. a Sátánra (3 ó 15 p; 41. ábra).
(Jurzyca K. -- Gałka J. vezetővel. 1897-ben.)

273.D Délkeleti gerinc, a Vörös-meder-csorbából
I/9
A mérsékelten emelkedő gerincen -- részben a hátán, részben kissé a Mlinica-völgyi oldalon -- fel a Sátán d. ormára (30 p), és erről a tetőélen 10 p alatt az é. oromra (41. ábra).
(Pawlikowski J. G. -- Sieczka M. vezetővel, 1880 körül.)

273.E Délnyugati hegyoldal, a Mlinica-völgyből (Malompataki-völgyből)
I/9
A Sátán legegyenesebb és legkönnyebb útja. A Mlinica-völgyben (Malompataki-völgyben) az Alsó-Zerge-tóhoz: 281.B. A tőle délre emelkedő 1977 m magas dombról a füves, törmelékes háton b. a Sátán falai alá, ahonnan a törmelékről egy széles pad indul ki j. a dny. hegyoldalba. (Az Alsó-Zerge-tótól 20 p.) Néhány nagy tömb után, amely a padhoz való beszállást elzárja, könnyebbé válik a terep. A padon -- amely eleinte összefüggő, később pedig szakadozottá válik -- négy nagyobb szakadékot keresztezünk. Az ötödik, teknőszerűen széles szakadékban fel. Ez feljebb egyesül a szomszédos -- negyedik -- szakadékkal, amelyben tovább a délre fekvő kis bemetszésbe. A gerinc Mlinica-völgyi oldalán fel a d. oromra, s innen át az é. oromra.
(Eichenwald T. és Rabowski F. - Tylka W. és Bachleda Tajber K. vezetőkkel. 1901. VIII. 31.)