Bozó András:

V. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETJÁRÓ FÖLDRAJZA

1. Magyarország földrajzi adatai

1.1 Általános adatok

Magyarország Európa közepén a Közép-Duna medence alacsonyabb központi részén fekszik, az Osztrák Alpok keleti gyűrűje és a Kárpátok hegyeinek gyűrűjében, az Északi sark és az Egyenlítő közötti un. Északi szélességi (Ész) és Greenwichtől számított Keleti hosszúsági (Kh) körök fokhálózatában, az:

Ész 45°45' - 48°35'
Kh 16°05'- 22°55' között.

Éghajlata ennek megfelelően a mérsékelt övekre jellemző.

Fővárosa: Budapest, az Ész 47°30' és a Kh 19°15' a Gellérthegy 235 m-es magassági pontját keresztező koordinátákban meghatározva. (Ez egyben a kilométer-hálózati "0" pont.)

Hazánk területe: 93.000 km2, Európának 1%-a. Kétharmad része 200 m tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb.

Lakossága: 10,2 millió, Európa lakosságának 2%-a, 118 fő/km2. Területének több mint a fele 54% szántóföld, közel 11% egyéb művelt terület, 10% legelő, 10% nem művelt terület, 15%-a erdő.

Közepe: Pusztavacs.

Legmagasabb pontja: Kékestető 1014 m.

Legmélyebb pontja: Gyálarétnél 75,5 m.

Legnagyobb hosszúsága: Kelet-Nyugat irányban: Felsőszölnök-Tiszabecs kb. 530 km.

Legnagyobb szélessége: Észak-Dél irányban: Jósvafő-Kiszombor kb. 270 km.

Határának hossza: 2242 km és hét országgal: Szlovákiával, Ukrajnával, Romániával, Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával és Ausztriával határos hazánk.

Magyarország szintezési hálózatának fő alappontja, azaz a szintezési ősjegy a Nadap melletti felhagyott gránitbányában (173.8385 m) van, a segédszintezési ősjegy Mórágy-nál van.

A szintezés az Adriai tenger Fiume-i Szapary mólójánál elhelyezett szintezési alapponthoz ("0" szint) van viszonyítva. A Balti tenger "0" alapszintje a Kronstadt-i mólón, az Adriai tenger szintjénél 67,5 cm-el magasabban van. Hazánk szintadatai 1945 után a Balti tenger "0" szintjéhez lettek meghatározva.

1.2 Magyarország megyéi és megyeszékhelyei

Megyei jogú városok:

Valamennyi megyeszékhely, valamint Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sopron.

1.3 Tervezett régiók

  1. Nyugat-Dunántúl: Győr-Sopron-Moson, Vas, Zala megyék
  2. Közép-Dunántúl: Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér megyék
  3. Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy, Tolna megyék
  4. Közép-Magyarország: Budapest, Pest megye
  5. Észak-Magyarország: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megyék
  6. Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék
  7. Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megyék

2. Magyarország földtörténeti áttekintése, domborzatának kialakulása

A földtörténet őskorát nagy mélységben megmerevedett magmás kőzetek és hatalmas nyomáson átkristályosodott palák képviselik. Egy milliárd éves kristályos palát találunk a Szeged környéki kőolajkutató fúrásokban, 900 millió éves csillámpala képviseli az ősi kort az ország északkeleti szögletében Vilyvitánynál. A kőzetekből hiányzik az élet legkisebb nyoma is, mivel az ősi hegységképződések során a kőzetanyag átkristályosodott.

A legidősebb tengeri üledékes kőzetek hazánkban közel félmilliárd évesek. Az ókorban ugyanis hazánk melegvizű, trópusi tengerfenék volt (maradványai például a Szendrői- és Upponyi rögben az Észak-Borsodi karszt területén és a Kőszegi-hegységben fellelhetők), az ókor vége felé azonban a Variszkuszi-hegységképződés (karbon időszak) kiemelte hazánk területének nagy részét, így az ókor végére (perm) a tenger keskeny sávvá zsugorodott össze. A Variszkuszi hegységképződés felszínen lévő maradványa a Velencei-hegység gránitja és a Soproni-hegység gneisz és csillámpalája. A perm időszakot vörös színű, sivatagi-félsivatagi éghajlatra utaló üledékek képviselik (pl. Balatonfűzfő - Balatonalmádi, Mecsek - Jakab-hegy), ahol a permi vöröshomokkő uránérc-tartalmú lencséket is rejt.

A földtörténeti középkor elején, a triász időszakban hazánk területét újra tenger öntötte el. Először homokkő és márgarétegek, majd hatalmas tömegű mészkő és dolomit rétegek rakódtak le. Ez építi fel a Dunántúli-középhegység legnagyobb részét, a Kisalföld medencealjzatát, a triász mészkő repedései tárolják a zalai kőolajat, de a Dunától keletre is megtalálható, a Naszály és a Bükk kőzetanyagaként. Az Észak-Borsodi karszt világhírű cseppkőbarlangja is triászkorú mészkőben alakult ki. A mélyből feltörő forróvizes oldatok az üledéktömeg egy részét vasérccé alakították (Rudabánya), míg Perkupánál gipsz- és anhidrit rétegeket zárnak magukba triász üledékek.

Az Ammonitákban (lábasfejűek) gazdag jura tenger vörös mészkőrétegei a Gerecsében az ún. piszkei márványként ismertek, fellelhetők Tatán a Kálvária-dombon és a Villányi-hegységben is. A Bakonyban jelentős mennyiségű mangán-karbonát és gumós mangán-oxid is lerakódott, míg a Mecsek-hegység területén lévő mocsarakban Pécs és Komló környékének feketekőszén telepei keletkeztek.

A középkor utolsó időszakában, a krétában a Tethys tenger déli szegélye ék módjára nyomult a Tethys északi partszegélyéhez.

A törésvonal mentén tengeri vulkánok keletkeztek, melynek nyomait a Mecsekben megtalálhatjuk.

Eszerint hazánk medencealjzatában két jól elkülöníthető kőzetlemez található. (A Tethys déli szegélye Magyarország északnyugati részén és a Tethys északi partszegélye hazánk déli részén.) Ezeket választja szét a Zágráb-Kaposvár-Dunaújváros-Miskolc-Sátoraljaújhely-Kassa vonalában húzódó törésrendszer. Az Eurázsiai-hegységrendszer, ezen belül az Alpok és Kárpátok felgyűrődésével egy időben hazánk területének nagy része is kiemelkedett, a tenger a Dunántúlon a Bakonytól nyugatra eső területre szorult vissza, míg az Alföldön hosszan elnyúlt tengervályú alakult ki. A Dunántúli-középhegység kiemelkedése következtében a meleg éghajlaton a mészkőféleségek karsztosodtak, a nedves és száraz éghajlat váltakozása során különleges mállási folyamatok indultak, melyek a szilikátos kőzetek alumíniumvegyületeit alumínium-oxiddá és hidroxidokká alakították (bauxit).

A földtörténet újkorában, 60-70 millió évvel ezelőtt az eocén időszakban ismét elöntötte hazánkat a tenger, melyből szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység. A szubtrópusi, trópusi éghajlaton keletkezett a barnakőszén.

9-25 millió évvel ezelőtt a miocén időszakban a trópusi tengerből szigetként emelkedett ki a Dunántúli-középhegység, a Mecsek, a Villányi-hegység és a Bükk. Kb. 20 millió évvel ezelőtt hatalmas törésvonal mentén felhasadt a földkéreg Szentendre-Visegrád környékétől egészen Tokajig. Ekkor keletkeztek az Északi-középhegység vulkáni tagjai: a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Zempléni-hegység, valamint a Dunántúlon a Visegrádi-hegység (amelyek a Kárpátok belső vulkáni ívének tekinthetők). A Szentendre-Visegrádi andezithegység ekkor még összefüggött a Börzsönnyel. Az utólagos folyóvízi tevékenység alakította ki a visegrádi Duna-szorost.

Kb. 10 millió éve (pliocén időszak), a lassan süllyedő medencét elöntötte a Pannon tenger, és több ezer méter vastag homok- és anyagüledék rakódott le. A medence feltöltődésével a beltenger helyén édesvizű, elmocsarasodott tó maradt vissza, ezek emlékét őrzik a lignittelepek a Mátra és a Bükk előterében, de akkor keletkezett a kőolaj és földgáz jelentős része is. A pannóniai beltenger rétegeit bazalt vulkánok törték át, beborítva és ezáltal megvédve az alattuk lévő agyag- és homokrétegeket a későbbi lepusztulástól. A bazalthegyek a pannóniai rétegek eredeti magasságát őrzik, ezért nevezzük őket tanúhegyeknek (Tapolcai-medence tanúhegyei: Badacsony, Szentgyörgy-hegy, Csobánc, Gulács, Haláp, Tóti-hegy, a Ság és Somló, valamint Salgótarján környékén Salgó és Somoskő).

A bazaltvulkánosság mellett a forróvíz-kitörések, gejzírek (Tihanyi-félsziget) már átnyúltak a jégkorszakba (pleisztocén időszak). Összefüggő jégtakaró nem fedte hazánk területét, de a hideg szélviharok folyómedrekből rengeteg port szállítottak, melyet a sztyepp jellegű növényzet löszrétegként megkötött (Dunántúli-dombság, Alföld, Hajdúság, Körös-Maros köze). Ezt követően a folyóvíz és a szél alakította, formálta hazánk felszínét. A folyók feltöltötték árterületeiket (így keletkeztek az asztallap simaságú tökéletes síkságok, pl. Nagykunság), míg a szél dűnékbe, buckákba halmozta a homokot ott, ahol a növényzet nem kötötte meg (Belső Somogy, Kiskunság, Nyírség).

Jelenleg is enyhe emelkedések, süllyedések jellemzik a felszínt.

3. Magyarország domborzati adatai és sajátossága

Hazánk mai felszínét belső erők (vetődések, vulkáni tevékenység, gyűrődés stb.) és külső erők (hő, jég, szél, víz stb.) kölcsönhatásának, majd főként az utóbbi időszakban az ember átalakító tevékenységének (bányák, utak, gátak, mocsarak lecsapolása stb.) eredményeként alakult ki. Így a tájegységek és szintkülönbségek alapján három térszintbe helyezhetjük:

  1. Alföldek
  2. Dombságok
  3. Középhegységek

Alföldek

Tengerszint felett 0-200 m közötti síkságok, amelyek főként az üledékgyűjtő medencék feltöltődésével jöttek létre, vagy magasabb térszintek lepusztulásával keletkeztek (Nagyalföld, Kisalföld).

Dombságok

Tengerszint feletti magasság 200-500 m közötti magasságúak. Hegységek lesüllyedésével és lepusztulásával illetve alföldek részleges megemelkedésével, feldarabolódásával keletkezhetnek (Dunántúli dombság, Bakonyalja). Felszínükön főleg pannontengeri üledék, illetve negyedkori lösz, kavics, homok található.

Középhegységek

Tengerszint felett 500-1500 m közötti magasságúak. Építőanyaga: ókori gránit, középkori mészkő, dolomit, pala, harmadkori vulkáni kőzetek. Hazánk 68%-a alföldi jellegű síkság és kb. 1%-a tengerszint felett 500 m-nél magasabb szintű.

4. Magyarország vízrajza


Magyarország ősvízrajzi térképe, a folyók egykori ártere

4.1 Felszín alatti vizeink

A felszín alatti vizeink lehetnek: talajvíz, rétegvíz, ásványvíz, hévíz, karsztvíz, ártézi víz.

A talajvíz a felszínhez közel, az első vízzáró réteg fölött található, erősen szennyezett, ivásra a kutakból nem alkalmas.

A rétegvíz a vízzáró rétegek között helyezkedik el, legtöbbször tiszta ivóvizet szolgáltatnak (kivéve Békés megye egyes részein az arzéntartalma miatt). Az első rétegvíz sok helyen szennyezett (nitrát, nitrit...).

Az ásványvíz a természetben előforduló 1.000 mg/l-nél több oldott anyagot tartalmazó forrásvíz.

A hőforrások (hévizek) rendszerint kőzethordalékok, vagy vetődéseken át a felszínre törő 20 °C-nál melegebb rétegvíz.

A karsztvíz mészkő, dolomit (esetleg lösz) kőzetekbe bejutó oldó, szállító, építő, romboló munkát végző víz, amely karsztforrásként tör a felszínre. Többnyire hajszálrepedések mentén lép reakcióba a kőzettel, s így keletkezhetnek a felszíni tálszerű berogyások a dolinák, (töbrök).

Az ártézi víz az két vízzáró réteg közötti nyomás alatt álló víz. Fúrt kutakon keresztül jut a felszínre. (Az első "nyilvános" ártézi kút Hódmezővásárhelyen létesült 1879-80-ban.)

4.2 Felszíni vizeink

4.2.1 Folyóvizek

A folyók forrás és tenger közötti szakaszában gyarapodó vízhozam rendjében: forrás, ér, csermely, patak, folyó, folyam, tenger kategóriába sorolható.

Folyóvizeink a környező hegységben (Alpok, Kárpátok) erednek és a Duna vízgyűjtő rendszeréhez tartoznak.

A Duna hazánk területén Rajkától-Hóduszáig 417 km hosszúságú. Felső-szakasz jellege a Dunakanyarig tart, eddig főleg eróziós, romboló munkát végez. A közép és alsó szakaszrészen építő és szállító tevékenység jellemzi. Szigeteket, hordalékkúpokat hoz létre. Nullszintje Budapestnél 96,68 m.
Jobb parti mellékfolyói: Lajta, Rábca, Rába(Marcallal), Sió, Dráva, továbbá több patak.
Bal parti mellékfolyói: Szlovák területről érkeznek, az Ipoly határfolyó.

A Tisza Tiszabecstől-Röszkéig 600 km hosszon erősen kanyargó folyóként szeli át az Alföldet. Vízjárása ingadozó. Szabályozásakor 136 nagy kanyarulat átvágásával 453 km-rel rövidítették a folyót.
Fontosabb jobb parti mellékfolyói: Bodrog, Sajó (Hernáddal), Zagyva, továbbá patakok, csatornák.
Fontosabb bal parti mellékfolyói: Túr, Szamos, Kraszna, Keleti (Ny.) főcsatorna, Kőrös, Maros.

A Körös folyó szükségtározói: Begécsi, Mályvádi, Mérgesi.

4.2.2 Állóvizek

Hazánkban több, mint ezer tó van, s ebből csak az Alföldön majdnem ezer tó található.

Keletkezésük szerint lehetnek:

  1. természetes,
  2. mesterséges.

Ezeken belül:

  1. szélvájta erózió által (Sóstó),
  2. süllyedéssel (Balaton, Velencei),
  3. kráterekben (pl.: vulkáni) (Szt. Anna tó),
  4. gleccserek által (Csorba tó),
  5. természetes elzáródással (suvadás, hegycsuszamlás) (Arlói tó, Gyílkos tó 1838),
  6. bányaműveléssel (Sástó, Megyerhegyi tengerszem),
  7. folyókanyar átvágással (morotvák) (Atkai-Holt Tisza, Mártélyi holtág, stb.),
  8. folyóvizek felduzzasztásával (Kiskörei, Lázbérci víztározók).

4.3 Magyarország tavai

  1. Természetes:
  2. Mesterséges:

Balaton:

591 km2. Közép-Európa legnagyobb tava. Gyorsan felmelegszik. Medencéje árkos vetődéssel keletkezett. Hosszúsága 78 km. Szélessége 12-15 km. Tihanynál 2 km. Átlagos mélysége 3 m, a tihanyi Kút-ban 12,4 m. Vízutánpótlását főleg a csapadék és a Zala folyó adja (tszf.: 106 m).

Velencei-tó:

27 km2. Jelentős részét nádasok fedik. Mélysége 1,5 m, erősen feltöltődött, pusztuló tó. Dinnyési fertő: madárrezervátum. (tszf.: 103 m.)

Fertő-tó:

322 km2, ebből 82 km2 tartozik Magyarországhoz, a többi rész Ausztriához tartozik. Vize sekély, főként nádasok borítják. (1867-1869 között kiapadt) Pusztuló tó. (tszf.: 115 m.)

Mohos tavak:

Keleméri Nagy-Mohos: 10-12 millió éves 3 ha.

Keleméri Kis-Mohos: 8-10 millió éves 2 ha. Jégkorszak utáni hegycsuszamlással keletkeztek.

Kállósemjéni Nagy-Mohos: Ősi folyó mederkanyarulatának elzáródásával keletkezett, úszóláp növényzet.

Nagy Csomádi Mohos tőzegláp: (1040 m) vulkáni kráterben keletkezett, 10 m vastagságú tőzegláp, 80 ha.

5. Barlangok

Hazánk területén több ezer feltárt, és jelentős számú még feltáratlan barlang található. Általában mészkő vagy dolomit hegységekben keletkeznek, a karsztjelenségeknél ismert módon. Más kőzetben előforduló "barlangok" repedések, leginkább a magma kihűlése folytán jöttek létre, vagy tektonikus földmozgás által keletkezett kőzettáblák közötti járható rések. (Csőrgőlyuk, Vadleány.)

Vezetővel látogatható barlangok:

Szigorúan védett, zárt barlangok:

Ősemberi maradványok lelőhelyei:

6. Mesterséges létesítmények és történelmi emlékhelyek

Mesterséges létesítmények

Hazánk területén számos, történelmi múltunkra emlékeztető várak, várkastélyok, sáncok találhatók. Rendszerbe foglalva lehetnek:

1., Ágyúk bevetése előtti korszak:

2., Ágyúuk bevetése utáni korszak:

Helyszűke miatt az ismert (Pl.: Szigetvár, Kőszegi vár, Egri vár, stb.) mellett példaként említjük meg:

Történelmi emlékhelyek

Alpár (Tiszaalpár): Itt verte meg honfoglaló Árpád Zalán bolgár vezért (895?, Anonymus).

Ópusztaszer: A honfoglalók, miután legyőzték Zalán bolgár vezért, harmincnégy napig együtt maradtak és "azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét...", s azt a helyet a maguk nyelvén Szerinek nevezték el, mert ott ejtették szerét az ország egész dolgának (Anonymus).

Muhi (régiesen Mohi): 1241. április 11-12-én IV. Béla király vereséget szenvedett Batu kán seregétől.

Mohács (Sátorhely): 1526. augusztus 29-én II. Szulejmán (Szolimán) török szultán serege legyőzte a magyar sereget (Mohácsi vész).

Ónod: 1707. június 13-án az országgyűlésen határozták el a Habsburg-ház trónfosztását.

Majtény (RO): 1711. május 1-én a kuruc sereg letette a zászlót a császári főparancsnok előtt (Szatmári béke).

Pákozd: 1848. szeptember 29-én a magyar hadsereg Moga tábornok vezényletével győztes csatát vívott Jellachich horvát bán hada ellen.

Világos (RO): A Világos melletti szőlősmezőn 1849. augusztus 13-án Görgey tábornok hada letette a fegyvert az oroszok előtt.

Arad (RO): 1849. október 6. A magyar szabadságharc 13 vértanújának kivégzési helye.
 
 

7. Magyarország természetjáró tájegységei

Nagytájak:

Alföld

A Duna középső szakaszának legnagyobb medencéje. Hazánk legnagyobb tájegysége 50.000 km2, ezzel Magyarország területének 56%-a. Északon az Északi középhegység, keleten és délen az országhatár, nyugaton a Dunántúli középhegység, a Balaton és a Sió határolja. Az Alföldhöz tartozik geomorfológiai sajátosság alapján a Drávamellék is. Az Alföld tengerszint feletti magassága 80 m-től 200 m-ig terjed, igen változatos. Legmagasabb pontjai a Mezőföldön Kő-hegy (228 m), Szár hegy (227 m); az Illancs-ban Ólom-hegy (172 m); a Nyírségben Hoportyó (183 m). Legmélyebb pontja Gyálarétnél 75,5 m. Talajának kialakulása részben a folyóvizek - részben a szél feltöltő munkájának következtében homokos (dűnék, buckák), szikes, homokos szikes, lösz, homokos lösz, agyagos lösz, árterekben réti lápi - és kiöntési fekete talajok.

Felszíne: síkság, galériaerdők, hordalékkúpok. Felszínét helyenként prehistórikus kő- és bronzkori, népvándorlás korabeli kunhalmok (több, mint 800) gazdagítják.

Éghajlata: szárazföldi jellegű, kevés csapadék (500-600 mm), tartós napsugárzás, nagy napi és évi hőmérsékletingadozás. Területén az Alföldi Kéktúra útvonala észak-dél főirányban átvezet. Kiemelkedő turisztikai centruma: Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark, a Feszty körkép, skanzen stb. látványosságaival.

Tájegységei:

1.a Északi mezőföld
Gazdag mezőgazdasági terület a Benta pataktól délre húzódó területen.

1.b Nyugati Mezőföld
Kiemelkedő része a Kőhegy (228 m) és a Szárhegy (227 m) metamorfikus kristályos kőzettel.

1.c Déli Mezőföld
Gazdag mezőgazdasági terület a Siótól északra húzódó területen.

1.d Sárrét
A Balaton-felvidéket a Bakonytól elválasztó törésvonal folytatása. Felszíne alatt helyenként tőzegmező található.

2. Duna-Tisza közi Homokos Hátság
Felszínét vastag homokréteg borítja. Területe erdőfoltokkal, homokbuckákkal (futóhomok), zsombókkal, vadvirágos rétekkel, szikes tavakkal borított. Nyári természeti látvány a délibáb (Fata morgana).

3. Bácskai Löszös tábla
Bajától keletre szélesedő buckás táj magasabb fekvésű része az Illancs.

4. Duna völgy síkja:

4.a Csepel sziget és Pesti félmedence
A jégkori "Ős-Duna" alacsonyabb és magasabb teraszt alakított, amelyet a kavics, homok, agyagrétegek fedtek be. Helyenként a dunai üledéktalajt terasz szerű mészkőemelkedés (Kőbánya felszíne) határolja. A Csepel-szigetet a Duna fő- és mellékága közé lerakódott törmelék, illetve hordalék alkotja.

4.b Solt-bajai síkság
A jégkori Ős-Duna által alakított teraszvidék. Az eredeti felszínnek kis darabja a Solti-halom (124 m) és Tétel-halom (112 m).

4.c Sárköz
Szekszárdtól délkeletre terül el, ősmagyar eredetű népművészetéről híres "népsziget"-ként maradt fenn. Területén számos ér és mocsár váltakozik.

4.d Mohácsi sziget
Területe 380 km2, közepén a Riha-tó található.

4.e Mohácsi terasz
Itt található Sátorhely, a "mohácsi vész" emlékhelye.

5. Dráva mellék
Sajátságos a népviselete. Itt található az Ormánság. Jellegzetessége a talpas házak.

6. Nyírség
Jellemzője a homokbuckák, tavak (Sós-tó, Nagy-Mohos, Bátorligeti ősláp). Legmagasabb pontja a Hoportyó (183 m).

7. Szatmár beregi síkság

7.a Tiszahát
Legmagasabb pontja a Tarpai-hegy (154 m). Szatmárcseke temetőjében található Kölcsey Ferenc sírja és körülötte csónak alakú fejfák láthatók (csónakos temetkezés emléke).

7.b Szamoshát
A Szamos hordalékával feltöltött terület.

7.c Ecsedi lápmedence
Az Ecsedi láp egyik szigetén 1325-ben épült Ecsed vára, ami 1718-ig állt.

8. Rétköz-Bodrogköz

8.a Bodrogköz
A Tisza és a Bodrog közötti igen lapályos terület.

8.b Rétköz
A Tisza és a Lónyai csatorna határolja. A szabolcsi földvár a honfoglalást követő időkben országgyűlések színhelye volt. Tetejéről jó kilátás nyílik.

9. Hajdúhát
Felszínét főként dolinás lösz alkotja.

10. Észak-alföldi Hordaléklejtő

10.a Tápióvidék
A Gödöllői dombvidék és a Zagyva folyó közötti löszös terület.

10.b Cserhátalja
A Zagyva és a Galga folyók közötti terület a Cserhát alatt található, sima löszös hátakkal.

10.c Mátraalja
Vulkáni kőzetek mállásából adódó kitűnő borvidék.

10.d Bükkalja
Hordalékból szétterült összefüggő, kavicsból, homokból álló törmelékkúp sorozat. Tájegységében a matyó népviselet a jellemző.

11. Zagyva medence
A Cserhát és Mátra közötti törésvonalban húzódik.

12. Heves-Borsodi nyílt ártér
A Zagyva, a Tisza folyók és a Bükkalja közötti táj.

13. Taktaköz
Tokajtól a Sajóig, a Tisza és Takta folyók közötti vízben gazdag süllyedék terület.

14. Szolnoki hát
Löszös talajú, ligeterdős, mocsaras, pusztai terület.

15. Nagykunság
Alacsony fekvésű, teljesen sík vidék. Területén bronzkori, honfoglaláskori földépítmények a kunhalmok. Csapadékban szegény.

16. Hortobágy
Nemzeti Park. Jellege a puszta, pásztorélet, különleges növény és madárvilág, valamint a délibáb.

17. Tisza-Árok
Galériaerdők gazdagítják. A morotvák környékén ritka madárvilág látható.

18. Maros hordalékkúpja
A Tisza-Körös-országhatár-Maros közti termékeny talajú táj.

19. Kőrösvidék a Sárrétek medencéjével
Folyókkal, csatornákkal szabdalt vidék, amely mocsármaradványokkal, erdőkkel, gazdag növény és állatvilággal rendelkezik.  

Kisalföld

A Dunántúl pannóniai rétegekből épült fennsíkjának erősen lepusztult darabja. Felszínét, amelyet hajdan mocsár- és tölgyerdők borítottak, a folyók feltöltő munkája alakította síksági tájjá. Területe törésvonalakkal határolt fiatal süllyedék, nagyrészt agyaggal, homokkal és kaviccsal kitöltve. Az un. bazaltsapkás tanúhegyek (Somló-hegy 432 m; Ság-hegy 278 m) és tufadombok tanúskodnak az egykori felszín magasságról. Természetes határa a Duna, továbbá a Fertő-Hansági-Mosoni-Alpokaljai határvonal és a Dunántúli középhegység. Gazdag vízhálózat szabdalja fel (Rába, Rábca, Marcal, Hansági főcsatorna stb.). Legnagyobb természetes tava a Fertő-tó (tszf.: 115 m) amelynek hazai vízterülete 82 km2.

Tájegységei:

1.a Szigetköz
A Nagy-Duna és a Mosoni-Duna által 50 km kiterjedésben és 5-12 km szélességben alkotott lapályos sziget.

1.b Mosoni-síkság
A Mosoni-Duna és a Hanság közötti lapályos terület.

1.c Rábaköz
A Rába és a Rábca közötti, Győrtől nyugat felé legyezőszerűen széttáruló terület. A Kisalföld legtermékenyebb része. Felületén a Rába kavicstakaróját öntési iszap és homok borítja.

2. Fertő-tó, Hansági medence
A Kisalföld deflációs lapályának legalacsonyabb fekvésű része a Fertő-tó (lásd 4.3 fejezet) és a Hansági medence (114-115 m tszf.). Ez utóbbi mezőgazdasági és ligeterdős terület. Területén a lecsapolás után mocsárrétek, lápok, tőzegmezők lelhetők.

3. Győr-tatai teraszvidék
Győrtől Tatatóvárosig kelet felé húzódó kavicsos fennsík.

4. Marcal medence
A Kemeneshát és a Bakony között helyezkedik el. Teraszai és völgyeinek méretei azt mutatják, hogy sokkal nagyobb folyó volt itt. Forrásvidékén bazalt-takarók védelmezték meg a pannóniai rétegek eredeti felszínét (Sarvaly, Tátika).
   

Alpokalja

Hegyeinek kőzete kristályos, a vizet kevésbé áteresztő variszkuszi rög. Hazánk legidősebb képződménye, amely nagy mélységben keletkezett, később emelkedett ki. Anyaga: gneisz, kristályos pala, s a Balfi tönkben lajta mészkő (Fertőrákos). A mélyebben fekvő (200-400 m) völgyeket, dombhátakat folyóvízi kavics, homok, agyag változata fedi. Az Alpokalja legmagasabb pontja a Kőszegi-hegység határvonalán lévő Írottkő (882 m). Az Országos Kéktúra és a Dél-Dunántúli Kéktúra kezdő-, illetve végpontja. Jelentős turisztikai centruma: Sopron a Károly magaslattal (394 m), Kőszeg város és környéke, az Őrség "fővárosa" Őriszentpéter. Vízhálózatában jelentős a Rába, Répce és a vízben gazdag patakok (Ikva, Gyöngyös, Pinka, Kerka stb.) valamint a bővizű források. Éghajlata nedves, szubalpin, csapadékban igen kiegyensúlyozott (800-1000 mm).

Tájegységei:

2. Kőszegi-hegység és a Vas-hegy
A Kőszegi-hegység az Alpok variszkuszi röge. Karbon zöldpala, fillit, homokkő, szerpentin építi fel. Legmagasabb pontja az Írottkő (882 m).

3. Nyugat- magyarországi kavicstakaró

4. Vasi-hegyhát
Vastag kavicstakaróból képződött plató. Legmagasabb pontja az Ezüst-hegy (386 m).

5. Kemeneshát
A völgyek közötti dombhátakat a kavicstakaró óvja a lepusztulástól.

6. Őrség
A falvakat "szer"-ek alkotják, pl.: Pityerszer, stb.

7. Hetés és Kerkavidék
Patakokban gazdag erdős táj.

8. Göcsej
A völgyek sora jellemzi. Felszínét a szél, víz alakította évezredek alatt hullámossá. Völgyeinek talpait átforgatott fekvésű pannon homok, agyag, iszap üledékek borítják. A dombhátakon lösz, esetenként folyami kavics van. Itt található hazánkban a legtöbb forrás. Néprajzáról nevezetes.

Dunántúli dombság

Területét a Mura, Kerka, Zala, Balaton, Sió és a Drávamellék határolja. Felszíne 200-400 m magas párhuzamos völgyektől változatosan tagolt. Területén a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala átvezet. Itt található a Dunántúl és egyúttal hazánk legtöbb vízfolyása (Zala, Sárvíz, Kapos, Rinya, Sió, Principális csatorna stb.), valamint a völgyekben kialakított (mintegy száz) tó illetve tórendszer. Talaja a felszínen lösz, de a dombság középtáján Somogyban homoktakaró is előfordul. Délkeleti részén emelkedik ki a Mecsek, a Villányi hegység, valamint a Geresdi dombság.

Tájegységei:

1. Zalai dombság
Felszíne a Göcsejjel azonosuló tájrész. Legmagasabb pontja a Kandikó (303 m).

2. Belső Somogy
A Kis-Balaton és Nagyberektől délre a Dráváig húzódó terület. Jellegzetes jégkorszakból maradt ősláprész a Baláta-tó reliktum területe.

3. Külső Somogy
A Balatontól déli irányban, keletről a Sió, délről a Kapos, nyugatról a belső-somogyi táj határolja. Területén észak-dél irányú völgyek sűrű sorozata szabdalja a Somogyi-dombságot.

4. Zselic
Kaposvártól dél-délnyugatra terül el.

5. Völgység
Északról a Tolnai-hegyhát, délről a Mecsek, keletről a Sió és a Szekszárdi-dombság határolja.

6. Tolnai-Hegyhát
A Tolnai-hegyhátat nyugatról a Kapos, északról és keletről a Sió, délről a Völgység határolta szabdalt dombvidék.

7. Mecsek

É: északi irány, K: Komló, P: Pécs, S: Siklós, V: VIllány, Z: Zengő-csúcs

A Mecsek hegység az északról határoló dombvidékből enyhe lejtők átmenetével emelkedik ki, a déli oldalán meredeken törik le. Főtömege: mészkő, amely gránit alapon nyugszik, továbbá homokkő, andezit, feketekőszén (antracit), márga stb., törésekkel, gyűrődésekkel szabdalt. Legmagasabb csúcsa a Zengő (680 m), Misina (635 m), Jakab-hegy (592 m). Kiemelkedő turista centruma Pécs és környéke.

8. Baranyai gránittönk és a Szekszárdi dombság
Része a Geresdi dombság, ahol Mórágy melletti gránitrög Magyarország segédszintezési alappontja.

9. Baranyai Dombság
A Mecsek-hegy és a Villányi-hegység között elterülő dombvidék.

10. Villányi-hegység
A villányi hegység anyaga triász, jura, krétakori egymásra torlódott mészkő. Csúcsai Tenkes (408 m), Szársomlyó (442 m).

Dunántúli középhegység

A Dunántúli középhegység a Dunántúl tájegységében a DNY-ÉK irányú, barlangokban és turistaútvonalakban gazdag, több kilátóval rendelkező hegyvonulat, amely hazánk nagy tájai közül az egyetlen, amelynek földtani határai az ország határain belül találhatók. Az Országos Kéktúra útvonala átvezet rajta. A hegyvonulat átlagos magassága 400-600 m között változik. Kiterjedése 200 km hosszúságban különül el a Kisalföld, a Balaton és a Mezőföld lapályaitól. A Bakonyi "0" km Zircen található. Turisztikai központjai: Nagyvázsony, Zirc, Bakonybél, és a Balaton-környéki idegenforgalmi helyek.

Tájegységei:

4. Vértesalja
A Vértes-hegység Által-ér felé lejtő területe. Az Által-értől nyugatra a Bársonyos terül el.

5. Zámolyi medence
A Vértes-hegység és a Velencei-hegység a Balaton tektonikai árkának folytatása a Sárréten át.

6. Gerecse
Északról a Duna, nyugatról a Váli víz, délről a Zsámbéki medence, Keletről a Kenyérmezői (Dorog) és Aranyhegyi (Solymár) patak határolja. Háromszöghöz hasonlítható barlangokkal rendelkező röghegység. Anyaga főleg triászkori mészkő, "piszkei vörösmárvány", dolomit, löszös medencék. A hegység karsztosodó, ezért kevés az erdő. Keleti tagjának legmagasabb pontja a Nagy-Gete (455 m). A Gerecse-hegység legmagasabb pontja - a névadó - Gerecse (633 m). Az egyik különálló szirtje a Bajóti Öreg-kő (374 m), amely festőien emelkedik ki környezetéből.

7. Zsámbéki medence
A Budai-hegység és a Gerecse-hegység közötti nagy besüllyedés, amely miocén kori rétegekkel van kitöltve, közepe vizenyős lapály.

8. Budai hegység

B: Budao-hegység, BC: Bicske, BK: Budakeszi, BP: Budapest, BR: Börzsöny, D: Dorog, DK: Dobogókő, E: Esztergom, G: Gerecse, GH: Gellért-hegy, IP: Ipoly, J: János-hegy, P: Pilis, NK: Nagy-Kevély, NO: Nagykovácsi, NM: Nógrádi-medence, PH: Pesthidegkút, PV: Pilisvörösvári-medence, S: Sas-hegy, Sz: Szentendre, T: Tetényi-fennsík, TB: Tatabánya, Zs: Zsámbéki-medence

A Budai hegység a Dunántúli középhegység legtagozottabb legnagyobb mértékben összetöredezett hegysége. A Benta - az Aranyhegyi patak és a Duna között terül el. Sűrű turista útvonallal rendelkező (részben lakott), főként parkerdő. Felépítése változatos: mészkő, dolomit, márga, homokkő, agyag (óbudai suvadások). A hegység jelentős barlangrendszerrel rendelkezik, nagyobbrészt hévforrás barlangok. Legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz (559 m), majd a Kutya-hegy (558 m). Kiemelkedő turisztikai centruma: Normafa-Jánoshegy (529 m), Hűvösvölgy, valamint a Hármashatárhegy (497 m) környéke.

9. Pilis hegység
A Pilis-hegység Esztergomtól Budakalászig húzódó dolomit, mészkő röghegység. A Budai hegységtől a pilisvörösvári törésvonal tektonikai árok, az Aranyhegyi patakkal ; a Pomáz-Esztergomi törésvonalban a Szentléleki és Dera patakok a Visegrádi hegységtől választják el. Gerince bércekkel tagolt (Kevélyek, Kétágú-hegy stb.). A hegyoldalak meredek, fátlan, cserjével borított eróziós kopár lejtők. Számos barlang található itt. Legmagasabb pontja a névadó Pilis (756 m). A Nagykevély (534 m), a Kékbükkfa nyereg (574 m) magasságú. Látványos Pilisszentkereszt térségében a Vaskapu (szikla), valamint a Szurdok.

10. Visegrádi hegység
A Dunántúli középhegység és a Dunazug hegység vulkánikus tagja, amelyet Északról és Keletről a Duna határol. Területe háromszög alakú, amelyet a Pilis hegység zár le a Szentléleki és a Dera patak völgyével. Magassága átlagosan 400-500 m. Legmagasabb pontja Dobogókő (699 m), majd a Prédikálószék (639 m). Szakadékképződményei a Holdvilágárok, Vasas szakadék, Rám-szakadék, Zsivány barlang. A hegység turistaútvonalakban gazdag, sok forrással. Fontosabb turisztikai központja Dobogókő, Visegrád.

11. Velencei hegység
A Velencei hegység a Zámolyi medence és a Velencei tó között 20 km hosszúságban 4-10 km szélességű 250-300 m magasságú karbonkori vonulat. Hazánk legnagyobb összefüggő gránithegye amelyet kéregmozgások tördeltek, vulkáni működések alakították. Helyenként hidrotermás folyamat cementezte össze a mállékony gránitot, gránitmurvát. A pusztulás ingóköveket, kőzsákot, kőtáblát hozott létre. Legmagasabb pontja a Meleghegy (352 m), amelynek Nadap melletti felhagyott kőfejtőjében van Magyarország szintezési alappontja. 

Északi középhegység

Az Északi középhegység hazánk nagy tájai közül a legmagasabb és legváltozatosabb. Felszínét dombságok (200-350 m), alacsonyabb középhegységek (650-1000 m) és medencék alkotják. Az Országos Kéktúra végigvezet rajta.

Tájegységei

1. Börzsöny
A Börzsöny a Visegrádi hegység vulkánikus vonulatának folytatása. Területe a Duna-Ipoly folyók szögletében fekszik. Szerkezete ősvulkáni, un. rétegvulkáni andezit, andezittufa, csupán a hegység peremén és a déli medencéiben találhatók üledékes kőzetek. Területén lávakiömlés, megmerevedett vulkáni dugó, breccsa, hidrotermás folyamatokból ércesedés, telérképződés tanulmányozható. Legmagasabb pontja Csóványos (938 m). Fontosabb turisztikai helyei: Nagy-hideghegy (864 m) és Törökmező turistaházzal, továbbá Királyrét.

2. Nógrádi medence
A Börzsöny és a Cserhát valamint az Ipoly folyó közti terület. Talaja agyagos, homokos, iszapos üledék.


D: Duna völcse, Cs: Csővári-szirtek, É: északi irány, G: Galga völgye, KCs: Keleti-Cserhát, N: Naszály, NM: Nógrádi-medence, NyCs: Nyugati-Cserhát, Sz: Szanda0hegy, T: Tepke-hegy, Z: Zagyva völgye

3. Cserhát
A Duna-Ipoly folyók, Börzsöny hegység és a Zagyva folyó között elterülő középhegység jellegű terület. Talaja magasabb fekvésű részeken vulkanikus (andezit, andezittufa), pl.: Tepke (566 m), Szanda (529 m), vagy mészkő Naszály (652 m). Az alacsonyabb , dombvidék jellegű tájai agyagos, homokos. Délkeleti része a Gödöllői dombvidék és a Monor-Irsai halomvidék. 

3.a Központi Cserhát
Andezitből épült fel. Lepusztulás után a kéregmozgás medencéket hozott létre.

3.b Északi (Kopasz) Cserhát
Kevés erdő, sok szántóföld és rét jellemzi.

3.c Nyugati Cserhát
A Galgától nyugatra, mészkőrögökből álló középhegység. Legmagasabb csúcsa a Naszály.

3.d Déli Cserhát a Gödöllői-dombsággal.
Felszínét homokborítású és löszvidék váltakozása, keveredése alkotja.

4. Karancs és Medves
A két hegy az Északi középhegység legkisebb vulkanikus tája. Felépítését tekintve a Medves anyaga bazalt (Medves 637 m, a Salgó 625 m, a Szilváskő 625 m), közöttük a Somoskői bazalt orgonákkal. A Karancs tömege andezit, (Karancs 727 m).

5. Salgótarjáni medence
A Karancs-Medves hegység patkóként zárja körül.

6. Mátra

A: Alföld, É: északi irány, G: Galyatető, Gy: Gyöngyös, K: Kékes, MB: Mátrabérc, Z: Zagyva-völgy

A Mátra a Zagyva, a Parádi Tarna és a Tarna patakok által közrefogott, turistautakkal jól ellátott vulkánikus (andezit, andezittufa, riolit) hegység. Hazánk egyedüli 1000 m-nél magasabb hegysége: Kékes 1014 m. A hegységben hidrotermás folyamatok ércesedést hoztak létre. Galyatető (964 m), Ágasvár (789 m) oldalában turistaházzal és a Csörgőlyuk barlanggal (tektonikus elmozdulás folytán keletkezett). Fontosabb turisztikai centruma: Mátraháza, Kékestető, Galyatető.

7. Heves Borsodi Dombság
A Heves-Borsodi dombság Ózd-Pétervására közötti 300-500 magas dombság, amelyet törések daraboltak fel. A Tarna mentén homokkő, az Arlói domboknál homok, továbbá kavics és riolittufa építi fel.

8. Sajó medence
A déli oldalát a Bükk-hegység, északi oldalát a Aggteleki-karszt határolja.

9. Bükk

A: Alföld, B: Bélapátfalva, É: északi irány, G: Garadna völgye, M: Miskolc, MB: Magas-Bükk, S: Sajó, T: Tar-kő, I: Istállóskő

A Bükk hegység átlagos magasságát tekintve hazánk legmagasabb hegyvidékének tekinthető. A Sajó folyó, az Ózdi és a Hagony valamint a Laskó patak között terül el. A hegység anyaga főként mészkő (jelentős barlangrendszerrel), amelyet a nyugati és keleti szélén (Szarvaskő és Bükkszentlászló) vulkáni láva tört át. De található mélységi wehrlit, gabbró, diabáz is. Helyenként agyagpala, dolomit és homokkő is van. A Bükk-hegység központi részén terül el a Bükkfennsík (átl. 800 m). A sokirányú turistautak mentén különös látvány nyújtó "őserdő", dolinák, töbrök, karr mezők láthatók.
Legmagasabb csúcsai: Istállóskő (958 m), Bálvány (956 m) Tar-kő (949 m), továbbá több, mint 20 bérce emelkedik 900 m fölé. Turisztikai centruma: Bánkút, Szalajka völgy, Síkfőkút stb. Érdekes forrásai: Imó-, Feketelen- és Vörös-kő források.

10. Aggteleki karszt
A Sajó és a Bódva között helyezkedik el, amely az országhatáron túl a Szilicai karsztban folytatódik. Barlangrendszere világhírű. Szerkezeti felépítése és földtörténeti helyzete hasonlít a Bükk hegységhez. Sajátosságai a karsztosodó mészkőre jellemző, dolinák, töbrök, karrmezők és barlangok. Magyarországi szakaszának Észak-déli hossza 25 km, Kelet-nyugati szélessége 15 km. Átlagos magassága 350-500 m. Legmagasabb pontja a Nagyoldal-i Fertős tető (604 m). Turisztikai központja: Aggteleki-és Jósvafői barlang bejáratánál van. Érdekes forrása a Lófej forrás.

11. Cserehát
Dombos vidék, amely a Bódva és a Hernád közötti a Sajóig húzódó területen fekszik. Átlagos magassága 300-400 m. Legmagasabb pontja a Kecske-pad (339 m). Területét agyag és homok borítja, de Rakaca környékén márványszerű aprókristályos mészkő található. Szanticska fölött a Magas-hegyről (328 m) csodálatos körkilátás nyílik.

12. Zemplén hegység

É: északi irány, G: Gönc, H: Hegyköz, HA: Hegyalja, M: Mád, S: Sátoraljaújhely, SP: Sárospatak, SZ: Szerencs, T: Tokaj, TB: Telkibánya

A Zemplén az Északi középhegység legkeletibb tagja. Kiterjedése 1800 km2, tönk jellegű, rögös szerkezetű vulkanikus hegység. Szerkezeti felépítésében andezit, riolit és ezek válfajai (andezitláva, andezittufa, andezitbreccsa, riolitláva, riolittufa stb.) található. Az utóvulkánikus folyamatok határaiként ércesedés jött létre. Mállási termékként kaolin, bentonit keletkezett. Keleti peremén (Hegyalja) jégkorszaki lösz található. A hegység rendkívül változatos. Forrásokban gazdag vízrendszere van. Átlagos magassága 500-600 m. Legmagasabb pontja a Nagy-Milic (895 m) és a Gergely-hegy (783 m). Az Országos Kéktúra útvonala Hollóházán végződik. Sárospatak közelében van a Megyer-hegyi tengerszem.

8. Magyarország közlekedési hálózata

8.1 Közúti közlekedéshálózat

Magyarország közúti közlekedéshálózatában az elsőrendű főutak Budapestről ("0" km Clark Ádám tér) indulnak ki és legtöbbször az országhatárig haladnak. Jelölésük egy vagy két számjeggyel történik (kivétel a 100-as szám). Az autópályákat "M" betűvel és egy számjeggyel jelölték meg. A másodrendű főutak az elsőrendű utakat kötik össze. Jelölésük kettő illetve három számjeggyel történik és Budapestről távolodva növekszik. Az alsóbbrendű utak száma négy számjegyből áll, ide tartoznak a bekötőutak és az összekötő utak.

Főközlekedési közutak:

8.2 Vasúthálózat

Magyarország vasúti főútvonalai Budapestről indulnak ki. A főútvonalak a fővárostól 60-100 km távolságban levő vasúti csomópontokban (Székesfehérvár, Cegléd, Szolnok, Hatvan, Győr, Debrecen, Füzesabony, Miskolc) szerteágaznak.

Vasúti fővonalak:

Győr-Sopron-Ebenfurt Vasutak Rt (GyESEV) 155 km hosszúságú.

Állami erdei vasutak

8.3 Vízi közlekedés

Hazánk hajózható vízi útjainak hossza 1277 km, amelynek háromnegyed részét a Duna és a Tisza adja. A Duna végig hajózható. A Tisza Tiszaburáig, a kisebbek Tokajig vagy Vásárosnaményig. A Bodrog Tokajig a Kőrös Kőröstarcsáig, a Keleti főcsatorna Tiszalök és Balmazújváros közötti szakaszon, a Sió Siófok és Bogyiszló között, a Dráva időszakosan hajózható.

A személyszállítás az üdülő és turisztikai forgalomra korlátozódik



Felhasznált irodalom:


A túravezetés általános ismeretei
Túrista ismeretek
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja