3.7. Környezet- és természetvédelem, környezetgazdálkodás, műemlékvédelem

A környezet- és természetvédelem - mint azt az előzőekből is láthattuk - a bioszféra létének, s így az emberi létnek is függvénye, feltétele, mert a természeti törvények miránk is vonatkoznak. Ezért tekintettük át az eddigieket, és ezért is kell megismernünk a természet- és környezetvédelem néhány alapelvét.

3.7.1. A környezetvédelem fogalma

A környezetvédelem az ember által okozott, vagy okozandó (megelőzni mindig olcsóbb!) kár minimalizálását jelenti a természetes és mesterséges (épített) környezet, azaz az ember érdekében.

3.7.2. A természetvédelem fogalma

A természetvédelem feladata elsősorban a tudományos és kulturális szempontból kiemelkedő jelentőségű értékek védelme, megőrzése. Tágabb értelemben a természettel való - az ember hosszú távú érdekeit is figyelembe vevő - gazdálkodást jelenti.

3.7.3. A természetvédelem tárgyai

A természetvédelem tárgyai jellegük szerint az alábbi kategóriákba sorolhatók:

A védett területek nagysága, összetettsége függvényében ezek a kategóriák kombinálódhatnak, összegződhetnek.

3.7.4. A védett területek típusai

A védett területek nagyságuk, jelentőségük és jogi besorolásuk alapján lehetnek: nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek.

1. Nemzeti parkok: nagy kiterjedésű, nemzetközi paramétereknek is megfelelő, a "külföld" számára is fontos, több értékű (földtani-, víztani-, növénytani-, tájképi-, kultúrtörténeti értékű) területek, melyeket a tudományos kutatás és az ismeretterjesztés egyaránt hasznosít.

Hortobágyi Nemzeti Park

Hazánk első nemzeti parkja. Az igazi Hortobágy csak döntő része a nemzeti parknak, mellette más tájrészeket is magába foglal. Nagy része legelő, szikes puszta. Kisebb erdőfoltok, mocsarak, halastavak, szántók és kunhalmok színezik területét. A park feladata a puszta jellegzetes természeti- és kultúrtörténeti értékeinek aktív védelme.

Látnivalói: Kilenc-lyukú híd, Nagycsárda, Körszín, magyar háziállat fajták (szürke marha, komondor, racka juh ...). Pásztormúzeum, halastavak, Kunkápolnási-mocsarak.

Kiskunsági Nemzeti Park

Nem egybefüggő, ún. mozaik park.

Részei:

  1. Lakitelek - Tőserdő (Holt-Tisza)
  2. Kiskun puszta (Apaj)
  3. Fülöpszállás, Szabadszállás, környéki szikes tavak
  4. Fülöpházi homokbuckák
  5. Kolon-tó, Kargala mocsár nádasai, rétjei
  6. Bócsa, Bugac

Bükki Nemzeti Park

A hegység legértékesebb - elsősorban a magasabb - részeit óvja. Védett értékei: földtani értékek: ókori- és középkori palák, mészkövek, karsztformák (víznyelő, karsztforrás, töbör, lápa, karrmező, több, mint 500 barlang); vízrajzi értékek: karsztvíz, vízesések, tavak, patakok; botanikai értékek: hegyi bükkösök és rétek, karsztbokorerdők, szurdokerdők, sziklagyepek; zoológiai (állattani) értékek: havasi cincér, pisztráng-félék, vízi rigó, holló, fekete gólya, haragos sikló, denevér-félék, vadmacska; kultúrtörténeti emlékek: ősember lakta barlangok, földvárak, kővárak, őskohó.

Aggteleki Nemzeti Park

Elsősorban a világhírű Baradla-barlang védelmére jött létre, így főleg földtani értékekben gazdag (üledékes kőzetek, karsztjelenségek, karsztformák). De jelentősek vízrajzi (Lófő-forrás, Ménes-patak, Vörös-tó); növénytani (tornai vértő, kakasmandinkó, kockás liliom); állattani (aggteleki vakrák, bajszos sármány, denevér-félék) értékei is. Legnagyobb barlangjai: Barad-la-, Béke-, Szabadság-, Kossuth-, Vass Imre-, Meteor- és a Rákóczi-barlang. Az elzártság folytán jelentősek a népi kultúra értékei is.

Fertő-tavi Nemzeti Park

Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava, Ausztria és Magyarország közös kezelésében. Területei: nádasok, nedves rétek, szikesek, Nagycenki hársfasor, Fertőrákosi kőfejtő.

Duna-Dráva Nemzeti Park

E nemzeti park a víz jegyében született. A Duna-Sió-torkolat és a Dráva-torkolat között, valamint a Dráva mente majd ötvenezer hektára került a nemzeti park védelme alá. Ennek célja a Duna és a Dráva mellékágrendszereinek, az érintett területek természeti értékeinek, felszíni- és felszín alatti vízkészletének, az itteni erdőknek, termőtalajnak és más megújuló természeti erőforrásainak megőrzése.

Körös-Maros Nemzeti Park

A több mint 42 ezer hektár terület védetté nyilvánításának célja a névadó két folyó vízrendszere révén kialault tájszerkezet: a kiterjedt szikes puszták, a szikes tavak, lösztársulások, természetes erdők és árterek élettársulásainak megőrzése.

A nemzeti park két féltett gerinces faja a földikutya és túzok.

A természeti értékeken túl néprajzi és tájképi értékekben is gazdag a terület.

Tervezett nemzeti parkok

Középtávon még három nemzeti park születhet: a balatoni-balaton-felvidéki, ipoly-dunai (Dunakanyar), és az őrségi.

2. Tájvédelmi körzetek esetében az adott táj, tájegység komplex bemutatása, megőrzése a cél. Ilyenek például: a Tihanyi-félsziget, Ság-hegy, Ócsa területe.

3. Természetvédelmi területek helyi, vagy országos jelentőségű kisebb objektumok (fa, forrás, láp, hegyoldal, kőfejtő...).

Fontos a védett területek látogathatóságát ismerni. Ha szabadon látogatható, akkor csak a viselkedés szabályait írják elő. Ha a látogathatóság korlátozott, akkor az alábbi megszorítások lehetnek:

A korlátozó intézkedések kombinációja is előfordulhat.

3.7.5. A természeti környezet állapota hazánkban

Ha megvizsgáljuk Magyarország területének felosztását, hasznosítását, az alábbi értékeket találjuk:

Művelés alól kivont (beépített) terület 13 %
Szántóföldi terület 50 %
Gyümölcs- szőlőkert 6 %
Rét, legelő 13 %
Erdő 18 %

Erdeink döntő többsége is termelési funkciót lát el. Az erdőket alkotó faállománynak csak 55 %-a őshonos (tölgy, bükk, gyertyán). Ezzel szemben a talajt "kiszipolyozó", tájidegen, betelepített akác, fenyő és nemes nyár területe bővült (gyorsabb növekedésük és véghasználatuk miatt).

Szinte sehol sincs természeti táj! Pedig egy ország környezeti állapota szorosan összefügg az egészségi állapottal. Ez legszembetűnőbben a krónikus légzőszervi betegségek egyre növekvő, magas arányaival bizonyítható. Ennek fő oka a levegő rossz minősége. Hazánk területének "csak" 3,9 %-a tartozik az erősen szennyezett kategóriába, viszont itt él a lakosság majd 30 %-a! Ehhez járul még a gyakori (18 %-os) zajszennyezés, mely szintén nem hosszabbítja életünket.

Az ország minden lakosára több, mint 8 tonna hulladék jut évente. Ezek felhasználása, újrahasznosítása - többségében - nem megoldott, így elhelyezésük sok újabb probléma forrása lehet.

Talajvízkészletünk hatalmas (kb. 70.000 km˛ -nyi terület alatt található) de erősen veszélyeztetett, elsősorban a felszíni szennyezések miatt. Kritikus a talajvízszint folyamatos csökkenése a Szigetközben és a Duna-Tisza közi hátság területén. A felszíni vizek, elsősorban a Duna, Tisza, Balaton és a Velencei-tó állapota, biológiai vízminősége folyamatosan romlik, aggasztó mértékű.

A termőföld helyzete sem megnyugtató. Átlagosan 1,5 millió tonna szerves anyagot mos le a vízerózió a lejtős területekről. Ezt a természetes talajképződés nem tudja pótolni. A talajok szikesedése (közel 1 millió hektár) és savanyodása (2,3 millió hektár) is tovább tart.

Tehát van mit és lenne mit védeni!

Hazánkban 3000 növény- és mintegy 42000 állatfaj él. Kihalt 40 növény- és 53 állatfaj, veszélyben van kb. 1130 faj. Különösen a nagyvárosok közelsége veszélyezteti a környező élővilágot. A pusztulás megállításának egyik módja az élőhely védelme. Jelenleg az ország 7,53 %-a áll természetvédelmi oltalom alatt.

Láttuk, a gondok hátterében mindig az embert találjuk! Itt az idő, amikor egyéni és társadalmi szinten, irányítói és végrehajtói területeken hatékonyabban kell cselekednünk!

3.7.6. "A nemzeti természetmegőrzési politika koncepciója"

  1. "... meg kell találni annak lehetőségét, hogy az ifjúság - már az óvodáskortól kezdve - magába gyűjthesse azokat a hatásokat, azokat a meghatározó élményeket, amelyek az embernek a természeti környezethez való viszonyát, értékrendjét és magatartását meghatározzák. Minden olyan ifjúsági és felnőtt korú mozgalmat támogatni kell és megfelelő irányba formálni, amelyek alkalmasak arra, hogy általuk az ember közelebb kerüljön a természethez (cserkészet, természetbarát mozgalom, a természet ismeretét és megbecsülését elősegítő sportok, hegymászás, barlangászat, tájfutás stb.)."
  1. A természet értékeinek védelmében az állampolgárok egyénileg, vagy az e célra alakult szervezeteik útján felléphetnek. Minden állampolgárt megillet az a jog, hogy akár egyénileg, akár természetvédelmi célú szervezetén keresztül a természettel kapcsolatos alapvető adatokat megismerjen..."
  1. "Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az állampolgárok meghatározott csoportjait megillesse a közösségi kereset indításának joga a természet értékeinek védelme érdekében (acito popularis)."
  1. "A társadalmi részvétel nélkülözhetetlen eleme a folyamatos párbeszéd a társadalmi szervezetek, a tudomány és az állami-kormányzati szféra képviselői között."
  1. "A sikeres természetpolitika megvalósításának előfeltétele, hogy a társadalom széles köre és a döntéshozók a természetvédelmi politika alapelveiben és alapértékeiben konszenzust tudjanak teremteni."
  1. "A társadalom bekapcsolása az ellenőrzésbe a természetvédelem hatékonyságát segíti..."

3.7.7. Az MTSZ természetvédelmi szolgálata

A Magyar Természetbarát Szövetség 1962-ben Társadalmi Erdei Szolgálatot hívott életre az erdészeti hatóságok segítségével. A szolgálat célja az erdők egészének (növények, állatok, vizek, létesítmények ...) fokozott védelme. Ezért sem volt meglepő a későbbi névváltás. Az új elnevezés korszerűbb elvárásokat takart: Természetvédelmi Szolgálat.

1997-ben újabb átalakulás történt. A szervezet neve: Tesz. Természetbarát Természetőrök Egyesülete. Míg az előző kettő csak a szervezett természetbarátokra épült, úgy ez utóbbinál szélesebb lesz a társadalmi bázis.

3.7.8. Műemlékvédelem

Magyarországon a legrégebbi épületek többsége a török uralom alatt elpusztult. A Rákóczi szabadságharcot követően a bécsi haditanács leromboltatta, felrobbantatta a magyar várakat (kivétel: Siklósi-vár), hogy ne lehessenek az ellenállás fészkei, így nincs épen maradt várunk. Az I. és II. világháború pusztításai sem kímélték a műemlékeket.

Mióta igyekszik az ember gátat vetni a múlt emlékeit pusztító erőknek?

Magyarországon 1848-ban Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként arról rendelkezett, hogy a sáncolás kényszerű "ásatása" közben előkerülő leleteket hogyan óvják meg, hiszen a "... tudományt harcok közt sem szabad felejtenünk, sőt ápolni mindezt kötelességünk".

1881-ben a műemlékvédelemről törvény rendelkezett hazánkban.

Magyarországon ma a műemlékvédelem illetékesei a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. 1992 óta az Országos Műemlékvédelmi Hivatal feladata a műemlékek nyilvántartása, kutatása. A Műemlékfelügyeleti Igazgatóság engedélyéhez kötött a műemlékek használata, felújítása, átépítése, és ez a hatóság képviseli a településrendezés ügyeiben a műemlékvédelmet.

Folytatás: Túravezetés, táborozás



Zöld kalandra fel
Túrista ismeretek
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja