4.12. Turista egészségtan

Túrázni, kirándulni csak egészségesen lehet! Legfontosabb tehát, hogy megelőzzük az esetleges veszélyhelyzeteket és elhárítsuk azokat. Ha mégis baj van, fontos a nyugodt higgadt cselekvés. A legrosszabb és biztos, hogy a helyzetet csak tovább súlyosbítja, ha pánikba esünk, kapkodunk. Ezért kell felkészülnünk az elsősegélynyújtásra, a gyakrabban előforduló betegségek felismerésére, feladatainkra ilyen esetekben.

4.12.1. "Jobb félni, mint megijedni" - egészségügyi tanácsok

(Abécé sorrend szerint csoportosítva)

  1. Állatokkal szemben célszerű az óvatosság! Szelíd, nyálzó rókáktól, vad kutyáktól és macskáktól óvakodjunk (veszettek lehetnek)! Állati tetemekhez ne nyúljunk (fertőzésveszély)! Viperaveszélyes helyeken (Hanság, Zempléni-hegység, Kiskunsági Nemzeti Park egyes részein, Belső-Somogy-Baláta-tó környékén) erős, magasszárú bőrcipőben túrázzunk, napsütötte meleg helyeken mielőtt leülnénk alaposan nézzünk körül! (Bár hazánkban több mint, 40 éve halálos baleset nem történt, jobb félni, mint ...) Kétéltűek (szalamandra, varangyfélék...) bőrmirigy mérgei szembe kerülve kötőhártya gyulladást okoznak, kerüljük ezek megfogását, amúgy is védett álltok!
  2. Egyéni, "mindennapi" gyógyszereinkről (pl. cukorbetegség esetén) ilyenkor se feledkezzünk meg. Ha túlérzékenységre, allergiára hajlamosak vagyunk (csípések, penicillin érzékenység, asztma) erre is próbáljunk felkészülni, kérjük az orvos tanácsát és vigyük magunkkal a javasolt gyógyszereket.
  3. Fürdés a szabadban nagyon kellemes, felfrissítő lehet, de vannak "szabályok", feltételek, ezeket be kell tartani!
  4. Gombákról jó tudni: sokfélék lehetnek, kevés köztük a mérgező, ezeket viszont nagyon kell ismerni. (A leggyakrabban előforduló ehető- és mérgező gombák bemutatása a II. kötetben található).
    Egyéb tudnivalók:
  5. Helyes légzéssel jobban beoszthatjuk erőnket. Minden túrán (gyalog-, magashegyi-, vízi-, kerékpáros-, sí...) orrlégzésre törekedjünk! Az orr a beszívott levegőt portalanítja, felmelegíti és párásítja. Ha ezek a hatások elmaradnak, kellemetlen garat- és légcsőhurut fejlődhet ki.
  6. Illemhelyet illik készíteni és befedni! Félreeső helyen, vízfolyásoktól távolabb kis gödröt kell kotorni, majd a kiszórt földet visszahúzni, a kiszedett gyeptéglát visszahelyezni. A "széthagyott" ürülék nemcsak gusztustalan, undorító, de környezetszennyező és fertőzést terjesztő is! Hosszabb táborozás esetén állandó illemhely kijelölése (készítése) szükséges!
  7. Ivóvízként csak rétegvízkútból (nyomós kútból), csapból, vagy foglalt forrásból származó vizet fogyasszunk! "Szennyező munkánk" eredményeként már valamennyi folyónk, tavunk, ill. talajvízkútjaink többségének vizét alkalmatlanná tettük közvetlen emberi fogyasztásra.
    Kútnál, csapnál, foglalt forrásnál, ha van tiltó tábla vizet nem szabad inni! A vizet fertőtleníthetjük, ha törlőruhán átszűrjük és felforraljuk, vagy forralás helyett fertőtlenítőt (neomagnol) és ízjavítókat is használhatunk. A verejtékezéssel elveszített ásványi anyagokat enyhén sós, citromos vízzel, vagy ásványvízpor vízben oldásával pótolhatjuk. Esővíz és hólé az ásványi sók hiánya miatt ivásra nem alkalmas. (Lásd: "Egészséges táplálkozás" fejezet)
  8. Mérgező növények gombákon kívül is akadnak. Bogyót (pl. a vörös bogyók többsége mérges), magokat, gyökereket, leveleket, virágokat nem szabad szedni és fogyasztani, hacsak nem tudjuk biztosan, hogy ehetőek! Ha egy állat megette, még nem biztos, hogy az ember számára is ehető. Másképpen hat a méreganyag például a gerincesekre és a puhatestűekre, ugyanis a csigák számára a gyilkos galóca nem méreg!
    Érintésre mérgező növény például a cserszömörce, és kellemetlen a nagy csalán. Halálosan mérgező növények:
    1. a tiszafa, a gyűszűvirág, a bürök, a kutya-benge, ezek minden része mérgező
    2. a fagyal és a nadragulya fekete, a magyal piros bogyói halálos mérgűek
  9. Napozásnál is jobb óvatosnak lenni. A napszúrás elkerülhető, ha a fejet, nyakat, vállat betakarjuk (fehér, vagy világos színű sapka és ing). A túl erős nap rontja a szemet (különösen fehér, például hófödte, vagy homokos területeken, mert ezek a felszínek jól visszaverik a napsugarakat.) Használjunk napszemüveget, vagy simléderes sapkát, napvédő pántot (az orr védelmére - ha szükséges - orrvédőt).
    Nyáron kerüljük a 11-15 óra között napozást (ilyenkor a legmagasabb bőrt károsító - bőrrákot is okozó - UV sugárzás).
    Nyári melegben igyunk bőségesen folyadékot, hogy megfelelő mértékben tudjunk izzadni, s ezáltal hűtsük szervezetünket.
  10. Romlott ételek fogyasztása kerülendő, elronthatja a túrát (Lásd: "Egészséges táplálkozás" fejezet).
  11. Rovarok ellen is lehet védekezni! A kellemetlen rovarok megkeseríthetik a túra hangulatát, rontják közérzetünket, túrakedvünket. Próbáljuk megelőzni a kellemetlenségeket.
  12. Ruházatunk higiéniája mindig fontos. A megfelelő ruházat a test hőszabályozását segíti, testünk körül "mikroklímát" alakít ki. Fontos, hogy a bőrlégzést és mozgást ne zavarja, legyen levegőáteresztő, segítse a verejték elpárolgását, anyaga ne izgassa a bőrt (pl. a verejtékes bőrt irritálja a műszálas ruha).
  13. Tisztálkodásnál minél kevesebb "mosószert" használjunk, ezáltal kisebb környezetszennyezést okozunk, s saját bőrünk kiszáradását is elkerülhetjük.
    Fogmosáshoz csak ivóvizet használjunk!
    Törülközőt éjszakára ne hagyjunk szabadon a harmat miatt, viszont napközben szellőztessük, "napoztassuk" (a napfény UV sugárzása fertőtlenít).
  14. Túratempó helyes ütemű, mindenki számára teljesíthető legyen, igazodjon a terep adottságaihoz (pl. emelkedők). Időnként pihenőre is szükség van! Hosszabb, vagy nagyon meredek emelkedőn, vagy túl gyors túramenet esetén sokan szájon át is lélegeznek. Ezt feltétlenül kerülni kell, vagy minimálisra csökkenteni a megfelelő tempó megválasztásával.
  15. Végtagjaink gondos ápolása kulcsfontosságú lehet a túrán. Az alapos tisztítás, a körmök ápolása, a lábizzadás kezelése (pl. cserszömörce levél, diólevél, fűzfakéreg, kamilla és izsópfű teakeverékkel) alapvető követelmény. Evezés, gyalogtúrázás, biciklizés előtt a dörzsölésnek kitett felületeket célszerű bezsírozni (szarvasfaggyú), s így a bőr zsiradékveszteségét pótolni.
  16. Veszélyes helyzetek mindig adódhatnak.
    Túráink során a leggyakoribb veszélyforrás maga az ember, ha felkészületlen, meggondolatlan, és fegyelmezetlen. Odafigyeléssel, lelkiismeretes felkészüléssel ez elkerülhető.
  17. Veszélyes terepekre, terepszakaszokra fel kell készülni.

Folytatás: Elsősegélynyújtás

2. kötet: Ehető-, gyógyító- és mérgező növények, Gyógyszerkészlet és elsősegélynyújtó felszerelés, gyógyteák



Zöld kalandra fel
Túrista ismeretek
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja