5.5. Szakági túrázás

A természet adta környezet lehetőségeit többféle módon lehet turista módon élvezni. Ezen formákat hívjuk szakági túrázásnak. A szakág kiválasztása függhet az évszaktól (szezonsportok), anyagi lehetőségeinktől, a rendelkezésünkre álló időtől, lakóhelyünk környezeti adottságaitól, fizikumunktól, érdeklődésünktől, barátainktól, .... rosszabb esetben a divattól is.

5.5.1. Gyalogos szakági túrázás

Az eddigi hivatkozások főleg e szakágra történtek. Ez az alap, itt lehet felkészülni a többi, más élményeket is nyújtó túralehetőségekre.

A bakancsos turizmus bárki számára elérhető, mert időben és anyagiakban is ez kívánja a legkevesebb ráfordítást.

A minimális alapfelszerelésen kívül csak némi alapfokú tájékozódási gyakorlatot igényel. Nincs életkorhoz és speciális terephez kötve: bárki számára elérhető élményforrás, mely gyakorlatilag veszélytelen. Igaz, a többnapos túrák már tapasztalatot, bejáratott táborozó felszerelést igényelnek.

E szakág többféle "szakosodási" lehetőséget nyújt. Nemrég még a teljesítménytúrázás volt a divat, de vele jól megférnek a városismereti séták, a könnyű kirándulások éppúgy, mint a hétvégi, több napos túrák, állótáborok, vándortáborok.

A bakancsos turistákat több ezer kilométernyi jelzett turistaút várja az ország legszebb részein.

5.5.2. Kerékpáros szakági túrázás

Ha közlekedési morálunk és infrastruktúránk nem is, de földrajzi adottságaink, országunk mérete és végre egy egészséges divat indokolja e sportág második helyen történő említését.

Elengedhetetlen kelléke csak egy van, a jó műszaki állapotú, a KRESZ előírásainak megfelelő kerékpár. A többi már a "bringás" turistán múlik.

Térkép, egészségügyi felszerelés, javítókészlet nélkül soha ne induljunk el ilyen túrára! Igényeink, pénzügyi helyzetünk függvényében előbb-utóbb érdemes beszerezni a kerékpáros táskákat, bringás öltözetet, fejvédő sisakot... De nem ez a legfontosabb, hanem a kitűzött cél, a választott program. A túra nyújtson kellemes fizikai terhelést, de a fáradság ne veszélyeztesse biztonságunkat.

E szakág is kezd elkülönülni túrakerékpározásra, országúti teljesítmény kerékpározásra és hegyi kerékpározásra. Ez utóbbi tűnik a természetjáráshoz legközelebb állónak, de ez okozhatja a legtöbb környezeti kárt is, ha a "bringás" nem veszi észre, nem veszi figyelembe a természeti táj érdekeit.

Veszélyforrás maga a kerékpár, ha nincs karbantartva és nem felel meg a közlekedésbiztonsági feltételeknek. Az országúti forgalmon kívül a bicajos ellensége az eső, a tűző nap, a meredek lejtők és emelkedők, valamint a kimerültség. Ezért is fontos e szakágban a megtervezett pihenő, legyen az műszaki vagy erőnléti.

Főleg az alacsonyabb rendű utak alkalmasak a kerékpártúrákra. Élvezetes, gyér forgalmú, látnivalókban gazdag útvonalat nyújtanak a vizeink töltésein, gátjain vezető földutak.

5.5.3. Evezős szakági túrázás

Hazánk medence jellegű fekvése összegyűjti a környező hegységek vizeit, így sűrű vízhálózatunk révén sok-sok lehetőségünk van evezős túrákra.

Vizeink többnyire még elfogadható tisztasága, csendes folyása is erre csábít. Más-más élményt nyújt egy kis patak, folyó, folyam, vadvíz, tó, vagy ártér bejárása kajakkal, kenuval, evezős csónakkal.

A vízitúrázáshoz kell egy hajó, de a legfontosabb az úszni tudás. Ezt csak helyettesíti, de nem pótolja a mentőmellény.

Csak látszólag drága e sportág. Igaz, a csónakot megvenni, azt szállítani pénzigényes dolog, de a túrán a közlekedés, a szállás már ingyenes.

A sikeres vízitúra is a jó tervezésen múlik. Itt különösen fontos felkészülni az ún. "B" (eső") programra. Vízen fontos a Nap UV sugárzása (fejfedő, világos ruházat, napvédő krémek és olajok) és az eső, ill. borulás elleni védekezés (vízhatlan csomagolás /zsák, hordó/).

A víznek sajátos természeti törvényei, az azon való közlekedésnek külön szabályai vannak. Ezért fontos képzett túravezető jelenléte a túrákon.

A legnagyobb veszélyt nem a borulás, hanem az ekkor jelentkező pánik jelenti. Ezért érdemes gyakorolni e várhatlan, de előbb-utóbb bekövetkező helyzetet!

5.5.4. Barlangász szakági túrázás

Ez sem veszélyesebb, mint a többi szakág, de csak akkor nem, ha fokozatosan, barlangkutatóktól tanuljuk meg a földalatti túrázás ismereteit. Megéri a fáradságot, mert középhegységeinkben megközelítően 3000 barlang található. Bár valamennyi védett, a barlangászok ezeket hozzáértő módon látogathatják, sőt kutatják. Itt még van esélyünk "ember nem látta" helyeket felfedezni. E "tudományos" sportág igazi csapatmunkát kíván. Ezért egyedül soha ne menjünk barlangba! Még a legveszélytelenebbe sem, mert ilyen nincs.

Barlangtúra előtt a legfontosabb tudatni környezetünkkel, hogy hova megyünk és mikorra térünk haza.

A várható nehézségek miatt fontos a megfelelő felszerelés: megbízható világítóeszköz, meleg ruházat, védősisak, gumicsizma, speciális kötél, hágcsó, "mászógép" stb.

Nehezen járható, bonyolult térbeli szerkezetű, hévizes eredetű barlangjaink főleg a főváros budai oldalán találhatók: Pálvölgyi-, Mátyáshegyi-, Ferenchegyi-, Józsefhegyi-barlangok. A tipikus hidegvizes karsztbarlangok az Aggteleki-, Bükk- és Bakony-hegység díszei.

5.5.5. Hegymászó szakági túrázás

Amennyire lehetőség van Magyarországon barlangászatra, annyira nehéznek tűnik a hegymászók helyzete. S mégis! A kicsi, hazai sziklamászó iskolákban nevelkedett alpinistáink egyre szebb eredményeket érnek el világszerte.

Ezt a sportágat sem szabad elkezdeni autodidakta módon, s így folytatni még kevésbé szabad. E férfias sport csak egyesületi keretek között sajátítható el biztonságosan. Már az alapfokú hegymászás is a "hegymászó életmódot" követeli meg. Sok a technikai gyakorolni való, jelentős az állandó erőnléti edzés igénye.

A felszerelés igen drága, s ezt még növeli a jelentős utazási költség, mert hegyet mászni igazán csak magashegységben lehet. Szerencsére a '90-es évek elejére a Kárpátok és Alpok csúcsai elérhető közelségbe kerültek.

E szakág különült el leginkább alágakra: klasszikus alpinisták, magashegyi túrázók, sziklamászók, jégmászók, síalpinisták...

Fontos! A hegyek között nem km-ben, hanem időben adják meg a választott útvonal adatát. Ha a várható szintekre, terepi nehézségekre gondolunk.... S ez az időtartam csak az ideális időjárási viszonyokra, átlagos turistákra, könnyű hátizsákra stb. vonatkozik.

Sziklamászó iskoláink főleg mészkőszirteken találhatók: Sátorkőpuszta, Öregszirt és az Oszoly a Pilisben, Dédes (Bükk), Öregkő (Gerecse), Csesznek (Bakony). Andeziten a mátrai Báránykövön vagy a zempléni Sólyombércen mászhatunk szép utakat.

5.5.6. Síző szakági túrázás

Nem olcsó, nem is igazán hazánkra szabott, mégis egyre jobban terjedő sportág. Sokan második szezonsportként űzik. A látszattal ellentétben nem oly könnyű e szakág. A túrázás itt is felkészült fizikumot kíván a gyalogos gyakorlaton kívül.

Nálunk a lesiklás a legismertebb, legkedveltebb, pedig hazánk adottságai a sífutásnak, a sítúrázásnak kedveznek inkább. Közülük elsősorban a sífutást ajánljuk. Ehhez már pár centiméteres hóréteg is elég, így akár az Alföldön is űzhető. Költségei is ennek a legelfogadhatóbbak. A sízőknek is érdemes szakosztályokba jelentkezni, mert így olcsóbban juthatnak szálláshoz, felszereléshez, komplett utakhoz és persze oktatáshoz.

A síbalesetek - ha gyakoriak is - szerencsére ritkán súlyosak. Ezek számát egy felkészült, a terepet ismerő túravezető jelentősen csökkentheti.

5.5.7. Egyéb túrázási formák

Igazából nem szakágak, de érdekesek és terjedőben vannak. Többnyire pénz, szabadidő és érdeklődés függőek.

Sárkányrepülés: már határeset a műszaki sportok felé.

Paplanernyőzés: sasbérces röghegységeink kedvező feltételeket biztosítanak.

Lovaglás: az ország egész területén gyakorolható.

6. TÚRÁZÁS FELSŐFOKON

6.1. Jelvényszerző túramozgalmak

A túramozgalmak sajátos, rendszerbe foglalt lehetőséget adnak a tervszerű, folyamatos természetjáró tevékenységre.

A túramozgalom tartalma lehet általános (tájegységi), de tematikus is (várak, nevezetes földrajzi pontok). Többnyire tájegységekhez vagy évfordulókhoz, ill. híres személyiségek emlékéhez kötődve alakul ki a túramozgalom keretjátéka.

A túramozgalom kiírása lehet nemzetközi, országos vagy helyi szintű.

Teljesítése a kiírásban meghatározott szakág(ak)ban lehetséges. Szólhat a kiírás egy korosztálynak (gyermekek), egy rétegnek (vasutasok), szervezett természetjáróknak, vagy szervezeten kívüli turistáknak. A teljesítés legtöbbször nincs határidőhöz kötve, de vannak időszakosan kiírt túramozgalmak is. Az erről szóló adatokat a túramozgalom kiírása mindig tartalmazza. A teljesítést a túrázónak hitelt érdemlően bizonyítania kell. Erre legtöbbször a túramozgalom igazoló füzete szolgál. E füzetbe a teljesítés során meghatározott helyeken igazolást (bélyegzést) kell tenni. Igazoló füzet hiányában atúramozgalmak szervezői általában elfogadják a megadott helyeken lepecsételt túrajelentéseket is. A teljesítést követően az igazoló füzetet (v. túrajelentéseket) a Szervező Bizottsághoz kell beküldeni. A Szervező Bizottság jogosult beszámoltatás keretében meggyőződni a teljesítő által szolgáltatott adatok valódiságáról. A teljesítés elfogadását követően a Szervező Bizottság a teljesítőnek átadja a túramozgalom (gyakran sorszámozott) jelvényét.

A legtöbb élményt az Országos Kéktúra kínálja. A Szent István túra több mint ezer kilométere a Dél-Dunántúli Rockenbauer Pál emléktúrával és az Alföldi Kéktúrával "körbeéri" az országot. Ez a legátfogóbb és ezért a legrangosabb túramozgalom. Teljesítése sokat segít országunk és önmagunk megismerésében.

Az Országos Kéktúrán kívül még több mint hetven élő mozgalom vár ránk (1997-es adat). Íme néhány példa:

A túramozgalmakról még a tervezés időszakában érdemes tájékoztatót, igazolólapot vagy füzetet kérni a kiíróktól. Így tudjuk meg pontosan, mekkora fába vágtuk fejszénket.

A teljesítés igazolása után a kiíró szerv igazolólappal, oklevéllel, jelvénnyel igazolja vissza tevékenységünket.

Nem kimondottan túramozgalom, de azokhoz jól illeszthető a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület bélyegzős játéka, mely kb. 1500 nevezetes helyszínre (műemlék, múzeum, védett természeti érték ...) vezet el.

6.2. Természetjáró minősítés

A természetjárás sport. Igaz, a többség számára "csak" tömegsport. De aki mérni akarja magát, az a minősítési rendszerek által ezt megteheti. A természetjárás sajátosságaiból kiindulva e minősítés elsősorban a rendszerességet, nem a nagy teljesítményt méri.

A minősítés fokozatai: ifjúsági-, bronzjelvényes-, ezüstjelvényes-, aranyjelvényes-, érdemes- és kiváló természetjáró.

A magasabb minősítés elérésének előfeltétele az alacsonyabb szint teljesítése. Minden szinthez a rendszeres túrázást, gyakorlatot egyre inkább igénylő követelmények társulnak. A "kiváló" fokozat csak adományozással érhető el.

A minősítések követelményeit a "Természetjáró Minősítési Szabályzat" határozza meg és a teljesítésüket is dokumentálni kell.

6.3. Oktatás, képzés

A természetbarát mozgalom fejlődésének elengedhetetlen feltétele a tagok és vezetők rendszeres képzése. Az MTSZ képzési rendszere az alábbi lehetőségeket nyújtja.


Zöld kalandra fel
Túrista ismeretek
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja