Alföld

4. sz. elsőrendű főútvonal: Budapest - Cegléd - Szolnok - Törökszentmiklós - Hajdúszoboszló - Debrecen - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony

Az Üllői úton hagyja el a fővárost, Püspökladányig megegyezik az E60. sz. nemzetközi főútvonal alföldi szakaszával. A hazai és nemzetközi szempontból is nagy forgalmú út hazánk leghosszabb elsőrendű főútvonala. Jelentős mezővárosokat és ipari centrumokat köt össze egymással és a fővárossal. Az útvonalról megközelíthető a Cegléd-Lajosmizse közötti tanyavilág, a nagykunsági "óriásfalvak" tanyákkal övezett területe, a nyírségi táj számos védett nevezetessége, Hajdúszoboszló gyógyvize.

33. sz. másodrendű főútvonal: Füzesabony - Dormánd - Tiszafüred - Debrecen

A 3. sz. és a 4. sz. főútvonalak között beköti a Közép-Tisza-vidék kedvelt üdülő- és vízisport bázisát, Tiszafüredet, a Tisza-tó és környéke védett területét, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park sajátos természeti tájegységét.

38. sz. másodrendű főútvonal a 37. sz. útvonalból Bodrogkeresztúrnál ágazik ki, Tokaj és Rakamaz érintésével Nyíregyházáig vezet. A tokaji Kopasz-hegy, a Tisza és Bodrog torkolata innen érhető el.

42. sz. elsőrendű főútvonal: Püspökladány - Berettyóújfalu - Biharkeresztes - Ártánd

A 4. sz. főútról Püspökladánynál ágazik ki, az E60-as nemzetközi főút ezen a vonalon hagyja el hazánkat és vezet Nagyvárad felé.

43. sz. elsőrendű főközlekedési útvonal Szeged - Makó - Nagylak településeket érinti, a Tiszántúl déli szegélyén haladva Arad felé az országhatárig vezet, az E68-as nemzetközi főút hazai szakasza.

44. sz. másodrendű főútvonal: Kecskemét - Cserkeszőlő - Kunszentmárton - Szarvas - Békéscsaba - Gyula

Nagy forgalmú útvonal, a Tiszántúl vasúttal nem rendelkező területeit, településeit köti össze. A jelentős személy- és áruforgalom mellett fontos útvonal turista szemmel nézve is (pl. Holt-Körös, Szarvasi Arborétum, Gyula).

47. sz. másodrendű főútvonal Debrecent és Szegedet köti össze; Berettyóújfalu, Mezőberény, Békés, Békéscsaba, Orosháza, Hódmezővásárhely településeken halad át, a Tiszántúl leghosszabb másodrendű főútvonala.

M5 - 5. sz. elsőrendű főútvonal: Budapest - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke

A főút Budapestről az Ecseri úton indul ki, érintve Kispest déli, Pestszenterzsébet északi határát. Délkeleti irányban átszelve a Duna-Tisza közét, a szerb határig vezet. A Kiskunság legfontosabb útvonala, az E75. sz. nemzetközi főút alföldi szakasza, rendkívül nagy a rajta áthaladó hazai és nemzetközi személy- és áruforgalom.

Ezen az útvonalon közelíthető meg a Kiskunsági Nemzeti Park számos védett területe, az Orgoványi- és a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, a Péteri-tavi Madárrezervátum.

51. sz. másodrendű főútvonal: Budapest - Solt - Kalocsa - Baja - Hercegszántó

A Duna melletti Solti-lapály forgalmas útvonala. A Kiskunsági Nemzeti Park nyugati területeit, Illancs környékét, a Baja környéki Duna- holtágakat lehet megközelíteni.

54. sz. másodrendű főútvonal az 5. sz. főútvonalból Kecskemétnél ágazik ki, Soltvadkert - Kecel érintésével Sükösdnél kapcsolódik az 51. sz. főútvonalhoz.

A Kiskunságot északkelet-délnyugati irányban szeli át, áthalad a bugaci puszta természetvédelmi területté nyilvánított részén, amely a régi pusztai pásztorélet, a pusztai életforma emlékét őrzi.

Közép- és Dél-Dunántúl

6. sz. elsőrendű főútvonal: Budapest - Érd - Dunaújváros - Dunaföldvár - Paks - Bonyhád - Pécs - Barcs

Budapestről a Fehérvári úton, majd a Nagytétényi úton vezet ki. Az ország jelentős ipari centrumait köti össze egymással és a fővárossal, nemzetközi forgalma is számottevő, mind az áru-, mind a személyforgalom rendkívül nagy. Szekszárdig terjedő szakasza az E73. sz. nemzetközi útvonal része.

A Zselicség, Völgység, a Mecsek, a Somogyi- és Baranyai-dombság, a Barcsi Tájvédelmi Körzet közelíthető meg rajta.

56. sz. másodrendű főútvonal: Szekszárd - Bátaszék - Mohács - Udvar

A 6. sz. főútvonalból ágazik ki Szekszárdnál, egyben az E73-as nemzetközi útvonal folytatása Szekszárd és az országhatár között. A Duna árterén fekvő Gemenci erdő vadrezervátuma, Sárköz híres népművészete ezen a főútvonalon érhető el.

58. sz. másodrendű főútvonal: Pécsről indul, dél felé haladva átszeli a Baranyai-dombságot, érinti a Villányi-hegységet, Harkányfürdőt, majd a horvátországi határátkelőhelyig vezet.

61. sz. másodrendű főútvonal Dunaföldvártól indul, Simontornya - Tamási - Dombóvár - Kaposvár érintésével Nagykanizsán kapcsolódik a 7. sz. főútvonalhoz. A dunántúli dombvidéket a 7-es és 6-os főút között szeli át nyugat-keleti irányban.

M7 - 7. sz. elsőrendű főútvonal: Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Nagykanizsa - Letenye

Budapestről a Budaörsi úton ér ki, Törökbálintig megegyezik az M1 sz. főútvonallal. Az E71-es nemzetközi útvonal dunántúli szakasza.

Különösen a nyári időszakban rendkívül nagy forgalmú, részben a balatoni üdülőkörzet, részben az Adriai-tengerpart Zágráb-Rijeka felé történő átmenő forgalom miatt.

Megközelíthető a főútvonalon a Velencei-hegység, a Velencei-tó üdülőkörzete, a Balaton déli partvidéke, a Somogyi-dombság, a Zalai-dombvidék, Göcsej. Székesfehérvári leágazással Tác-Gorsium a római kori császárváros, lepsényi leágazással a 71-es főúton a Balaton északi partvidéke, valamint Balatonberényi irányába történő leágazással a római és népvándorláskori Fenékpuszta és Keszthely érhető el.

70. sz. elsőrendű főútvonal: Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Zamárdi

Nyári időszakban különösen nagy szerepet játszik a balatoni forgalom levezetésében, a rendkívüli forgalom megoszlik az M7 sz. autópálya és ezen főútvonal között.

71. sz. másodrendű főútvonal: a 70-es útról Lepsénynél ágazik ki, Balatonfűzfő - Balatonfüred - Balatonederics - Keszthely érintésével Balatonkeresztúrnál kapcsolódik a 7. sz. autóúthoz. A Balaton északi partvidékének főútvonala, a Balaton-felvidék, a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Tihanyi-félsziget, a Keszthelyi-hegység, Fenékpuszta megközelítésére alkalmas.

8. sz. elsőrendű főútvonal: Székesfehérvár - Várpalota - Veszprém - Vasvár - Körmend - Rábafüzes

A Székesfehérvárnál kiinduló főút a Veszprém-devecseri törésvonalban szeli át a Bakonyt, a Kisalföld déli peremvidékén haladva a nyugati országhatárig vezet. A Dunántúl jelentős ipari területeit, telephelyeit kapcsolja össze. Belföldi leterheltsége mellett Ausztria (Graz -Klagenfurt), ill. az Ausztrián áthaladó dél-délnyugat európai idegenforgalom és közúti szállítások jelentős része is ezen az úton bonyolódik, az E66-os nemzetközi főútvonal része.

Megközelíthető rajta az Északi- és Déli-Bakony, az Országos Kéktúra útvonala, a Kemeneshát, Ság és Somló bazalt tanúhegyei, a Rába partján fekvő Körmendről leágazással Hetés és az Őrség területe.

84. sz. másodrendű főútvonal: Balatonederics - Sümeg - Sárvár - Nagycenk - Sopron között vezet.

Ausztria és a Balaton között létesít kapcsolatot. A Balaton felé irányuló osztrák, német, holland idegenforgalom miatt főként a nyári időszakban zsúfolt.

A Sárvár közelében fekvő Borgáta-fürdő, Kissomlyó leágazással Bükfürdő, valamint a Soproni-hegyek érhetők el rajta.

86. sz. másodrendű főútvonal a Zalai-dombság nyugati részén és a Kisalföldön halad keresztül, Rédics - Körmend - Szombathely - Csorna - Mosonmagyaróvár helységeket érintve. A főútvonal az E65. sz. nemzetközi főútvonal része.

A Zalai-dombság, szombathelyi leágazással Kőszeg és a Kőszegi-hegység és a Hanság megközelítésére alkalmas.

A közúthálózat forgalmi terhelése 1995-ben

15.6.2. Vasúthálózatunk

Hazánk vasúthálózata centrális szerkezetű, a fővonalak Budapestről indulnak ki, több helyen a közúti fővonalakkal párhuzamosan haladnak. A Budapestről kiinduló fővonalak a fővárostól 60-100 kilométer távolságban ismét szétágaznak. Ilyen vasúti csomópontok: Székesfehérvár, Cegléd, Szolnok, Hatvan, távolabb Győr, Dombóvár, Debrecen, Füzesabony, Miskolc.

A vasútsűrűség mind területhez, mind népességhez viszonyítva közepes értékű (8,6 km/100 km, 8 km/10000 lakos). Vasútvonalakkal legjobban ellátott terület a főváros és környéke, a Kisalföld, valamint a főbb iparvidékek. Hegyvidékeink vasútvonalai a törésvonalakban haladnak. A centrális szerkezet miatt kevés a transzverzális vasútvonal.

HAZÁNK VASÚTI FŐVONALAI

15.6.3. Vízi közlekedés

Hazánk összes hajózható vízi útjainak háromnegyed része a Dunára és a Tiszára esik. Az állandóan hajózható víziutak hossza 1277 km.

A Duna Európa második leghosszabb folyója, egész magyarországi szakaszán hajózható. A Tiszán a nagyobb hajók Tiszaburáig, a kisebbek Tokajig, esetleg Vásárosnaményig jutnak fel. A Bodrog az országhatártól a tokaji torkolatig, a Körös Köröstarcsáig, a Keleti-főcsatorna Tiszalök és Balmazújváros között hajózható. A Sió-csatorna Siófok-Bogyiszló között rendszeres víziút. A Dráva csak időszakosan hajózható. Rendszeres víziút a Balaton is.

Víziút-rendszerünk hátránya, hogy két fő folyónk, a Duna és a Tisza egymással közel párhuzamosan folyik keresztül az országon, északnyugatról, ill. északkeletről déli irányba és a két folyót nem köti össze hajózható csatorna.

A nagy tömegű áruszállítást igénylő ipari áramlás északkelet-délnyugat irányú, s ez nem egyik a két fő folyó folyásirányával.

A személyszállítás többnyire az üdülő- és turisztikai forgalomra korlátozódik (Balaton, Velencei-tó, Budapest, Dunakanyar, Tiszafüred, Tisza-tó....).

15.6.4. Légi közlekedés

Hazánk földrajzi fekvése az európai légi utak szempontjából kedvező, mert észak-déli, nyugat-keleti légi vonalak természetes irányába esik.

A Ferihegyi Nemzetközi Repülőteret az európai országok fővárosaival - pár országtól eltekintve - közvetlen légi járat köti össze. A fővárosi repülőterek (Budaörs, Mátyásföld) mellett több nagy városban, például a volt szovjet repülőterek kihasználásával, a belföldi forgalomban növekedne a légi közlekedés jelentősége.

Folytatás: Főbb látnivalók: Alföld


Zöld kalandra fel
Túrista ismeretek
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja