Ramsar

A Ramsari egyezmény

 

Hivatalos elnevezése: EGYEZMÉNY A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VÍZES TERÜLETEKRŐL, KÜLÖNÖSEN MINT A VÍZI-MADARAK ÉLŐHELYÉRŐL

1971-ben Ramsarban fogadták el (Irán), 1975-ben lépett hatályba. Hazánk 1979-ben csatlakozott hozzá. Jegyzőkönyv készült 1982-ben Párizsban, amely 1986-ban lépett hatályba. Az egyezmény célja a vízesélőhelyek megőrzésnek elősegítése és ehhez megfelelő jogi, intézményi, együttműködési keretek biztosítása. Az egyezmény alapállása nem tiltó, az ésszerű hasznosítást nem tiltja. Természetesen jellegének megfelelően egy egy terület ésszerű hasznosítása mást és mást jelent. A természetvédelmi egyezmények közül a legrégebbi globális nemzetközi szerződés. Részesei valamennyi földrészen megtalálhatók.

Az egyezmény értelmében "vizes területnek tekintendők azok az akár természe-tes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize álló, áramló,édes, félédes, sós, ideértve azokat a tengervíz-területeket is, amelyek mélysége apálykor nem haladja meg a hat métert." Minden Részes Államnak legalább egy területet jelölnie kell a "Nemzetközi fontosságú vizes területek jegyzékére", az ún. Ramsari Listára (ramsari terület). Hazánk eddig 13 területet, mintegy 115.000 hektárt jegyeztetett be. (Pl. Kis-Balaton, Fehér-tó, Hortobágyi halastavak, Fertő-tó stb.) A Részeseknek gondoskodni kell e területek ökológiai jellegének megőrzéséről.

Az egyezmény titkársága Glandban (Svájc) működik, jogi személyiséggel rendelkező háttérszerve a nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN).

Az 1982-ben csatolt jegyzőkönyv néhány jogi, eljárási kérdést pontosított.



Túrista ismeretek
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja