II. Fejezet
A VAD ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME
Általános szabályok

28.§ (1) A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a nem vadászható állatfajok, az élő szervezetek, valamint a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám fennmaradását.
(2) A vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos vadászatok kívül a vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni.
(3) A vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó, és táplálkozási-, valamint szaporodási vagy költési helyét zavarni. Nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység, ideértve a halastavak lehalászását is.
(4) Tilos a madarak fészkének és fészkelésének vadászati célra engedélyezett vagy bármely más eszközzel való zavarása, megrongálása vagy elpusztulása. A vadászati hatóság a tilalom alól - a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - felmentést adhat, amennyiben a vadállomány védelme, valamint a vadkárok megelőzése ezt különösen indokolttá teszi.
29.§ (1) Tilos a vad kínzása. A vad elejtése, elfogása nem járhat annak kínzásával.
(2) A vadász köteles az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat annak elejtése céljából felkutatni. A vadat - kímélete érdekében - gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell elejteni.
30.§ (1) A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad. Tilos a vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel (így különösen csapóvas, hurok, horog alkalmazásával), valamint veremmel, méreggel elfogni, elpusztítani.
(2) Humán- vagy állategészségügyi indokok alapján a vadászati hatóság - a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - engedélyezheti nem élvefogó, csapda, illetve - a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó szabályok figyelembevételével - szelektív méreg alkalmazását.
31.§ (1) Vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a föld használójának előzetes hozzájárulásával létesíthető.
(2) A védett természeti területen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a természetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető.
(3) Vadászterületen vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésekor figyelemmel kell lenni a vad természetes életfeltételeire, jellemző mozgásirányára.
32.§ (1) Mesterséges vadtenyésztési tevékenység folytatásához, továbbá vad zárttéri tartásához, vad vadászterületre történő kiengedéséhez a vadászati hatóság engedélye szükséges. A vadászati hatóság az engedélyt - védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatóság, erdő esetében az erdészeti hatóság, valamint az állategészségügyi hatóság - előzetes szakhatósági hozzájárulásával adja ki.
(2) A mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá a vad engedély nélküli zárttéri tartása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
(3) Mesterséges vadtenyésztő telepet létesíteni, továbbá a tenyésztett vadat vadászterületre kiengedni csak az állategészségügyre vonatkozó szabályok alapján lehet.
33.§ (1) Vadászterületre csak olyan vad helyezhető ki, amely megfelelő állategészségügyi igazolással rendelkezik, és ennek alapján a természeti környezetben élő állatfajoknak a telepített vad által történő állatbetegségekkel való fertőzése kizárható.
(2) A vadászterületen Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos állatfaj vadászati célú telepítését a miniszter - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - engedélyezi.

A jogosult vad- és élőhelyvédelmi feladatai

34.§ (1) A jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt, annak biológiai sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élőhelyének őrzéséről gondoskodni.
(2) A jogosult köteles nem zárt vadászterületén a vadállomány tömeges pusztulásának megelőzése, mentése érdekében, vadaskertjében, vadasparkjában a vadállomány fenntartásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges megfelelő minőségű takarmánymennyiségről és a vadnak ivóvízzel való ellátásról gondoskodni.
(3) A jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával a vad és élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket állíthat fel.
35.§ A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a vadállománynak az állatbetegségekről való megóvása, a beteg vad gyógyítása; az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének megakadályozása érdekében szükségesek.
(2) A jogosult az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében köteles:
a) a fertőző állatbetegség gyanúját vagy fellépését, valamint a vadállományban tapasztalható jelentősebb elhullást az illetékes állategészségügyi, valamint népegészségügyi hatóságnak,
b) a növényvédőszer által a vadban okozott károsodást vagy annak gyanúját az illetékes növényvédelmi, valamint népegészségügyi hatóságnak
haladéktalanul jelenteni.
(3) Amennyiben a jogosult a vad és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségének nem, vagy nem a megfelelő módon tesz eleget, és a vad, valamint élőhelyének védelme másként nem biztosítható, a vadászati hatóság határozatában - megfelelő határidő megjelölésével - felhívja e kötelezettségének teljesítésére, melynek elmulasztása esetén a szükséges munkálatokat a jogosult kötelességére és felelősségére elvégeztetheti.
36.§ (1) A jogosult a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja:
a) a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint
b) a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés nem vonatkozik a rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára és állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség és a vámőrség szervezetéhez tartozó őrző-védő feladatokat ellátó kutyára, valamint a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.

Vadászati tilalmak

37.§ A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni:
a) tiltott vadászati eszközzel;
b) tiltott vadászati módon;
c) vadászati tilalmi időben;
d) vadászati kíméleti területen;
e) vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén.

Vadászati idény és vadászati tilalmi idő

38.§ (1) A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári időszak, mely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét (a továbbiakban: vadászati idény). A vadászati idényt a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(2) Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, a vadászati éven belül kímélni kell (a továbbiakban együtt: vadászati tilalmi idő).
(3) A vadászati hatóság hivatalból vagy kérelemre indított eljárás során - erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, természetvédelem alatt álló területrész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vad védelme, az erdészeti és a növényi kultúrák, valamint a mesterséges vizek halállományának védelme, járványveszély és a vad által okozott folyamatos károsítás megelőzése érdekében, továbbá tudományos, oktatási és kutatási célból:
a) a rendeletben meghatározott vadászati idényt meghatározott vadászterületekre meghosszabbíthatja;
b) a rendeletben meghatározott vadászati idényt meghatározott vadászterületekre rövidebb időszakban állapíthatja meg, továbbá
c) a vadászati idényen belül korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj vadászatát;
d) meghatározott vadfaj túlszaporodása esetén vadászati tilalmi időben vadászatot engedélyezhet vagy rendelhet el.
(4) Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj eseti vadászatát - az oltalom feloldása után, a vadászati hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a természetvédelmi hatóság engedélyezi.

Vadászati kíméleti terület

39.§ (1) A vadászati hatóság - a védett természeti területet érintően a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vadászterületet vagy a vadászterület meghatározott részét vadászati kíméleti területnek minősítheti
a) amennyiben a vad és élőhelyének védelme másként nem biztosítható;
b) a vizivad fészkelésének és vonulásának területén;
c) halastó vagy a természetes víz területét a lehalászás idejére.
(2) Az emberi környezet nyugalma és közbiztonsága érdekében vadászati kíméleti területnek nyilvánítható az (1) bekezdésben foglaltak szerint a település környezetének meghatározott része.
(3) A vadászati kíméleti területen a tilalom feloldásáig tilos vadászni. Amennyiben a vadkár másként nem hárítható el, a vadászati hatóság a vadászati kíméleti területen is engedélyezheti a vadászatot.


A vadászati törvény
Túrista ismeretek
A Magyar Természetbaráti Szövetség honlapja