Legfontosabb jogszabályi változások 1999-ben

Személyi jövedelemadó (1995. évi CXVII. tv.)

  1. Változott az adótábla (tv. 30. §)
    az adó mértéke
  2. Jövedelem Adó
    0 - 400.000,-Ft 20%
    400.000.001,-Ft-tól - 1.000.000,-Ft

    80.000,-Ft + a 400 eFt-on felüli rész 30%-a

    1.000.001,-Ft-tól

    260.000,-Ft + az 1 mFt-on felüli rész 40%-a

  3. Az adójóváírás mértéke a felére csökkent (tv. 33. §). A számított adót az adójóváírás csökkenti, amely egyenlő az adóévben megszerzett bér 10%-ával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3.000,-Ft, és csak azok vehetik igénybe, akiknek az éves bevallott jövedelme legfeljebb 1.000.000,-Ft.
  4. Új családi adókedvezmény (tv. 40. §.)
  5. Kifizetői adóelőleg (tv. 46. §). Mértéke az eddigi 39%-ról 40%-ra nőtt, de a kifizető az általa levont nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj kedvezményét az adóelőleg megállapításánál figyelembe veheti.
  6. Egyéb jövedelem (tv. 28. §) közé bekerült a különféle jogok (beleértve az értékpapírok jegyzési, vételi jogát) ellenében szerzett jövedelem.
  7. Kedvezmény korlátozás (tv. 44. §). A befektetési adóhitelt, a biztosítások kedvezményét és a közcélú adományok kedvezményét legfeljebb a módosított adó feléig lehet igénybe venni (ezentúl nem számítható be az osztalék és az árfolyamnyereség adója).
  8. Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem önállóan adózik (tv. 74. §), nem kell összevonni a többi jövedelemmel. Az adó mértéke a bevételek 20%-a.
  9. A dolgozói részvény megszerzéséhez adott kedvezmény adója 20%-áról 35%-ra nőtt (tv. 66. §).

Az adózás rendjéről szóló törvény (1990. évi XCI. tv.)

  1. Járulékhivatal: 1999. Január 1-től a megyei egészségbiztosítási pénztárakat a tb-járulékbeszedő területi szerveket az APEH irányítja. Nevük: APEH-Járulékigazgatóságra változik (tv. 49. §. (2) d.) bek.)
  2. Az egészségügyi hozzájárulást (EHO) 1999. Január 1-től az APEH számára kell bevallani és megfizetni, mégpedig a személyi jövedelemadóra előírtak szerint.
  3. Kötelező az adóazonosító jel használata. A kifzetők, munkáltatók egy fillért sem fizethetnek ki magánszemélynek, amíg az meg nem adja az adóazonosító jelét. Ha a kifizető, munkáltató adóazonosító jel hiányában fizet, és ennek következtében hiányosan teljesíti az adatszolgáltatást 200.000,-Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható (tv. 16. § (5); 45. § (5) 73. § (13) b.) bek.).
  4. Helyszíni ellenőrzésre jogosító megbízólevél alapján az adóellenőrök a székhelyen, telephelyen kívül őrzött - adózással összefüggő - eszközöket, iratokat is átvizsgálhatják. Nem lehet arra hivatkozni, hogy az iratok a könyvelőnél vagy bárhol máshol vannak, az ellenőr ugyanis azonnal odamehet, ha akar. Az ellenőrzés az dózó, a képviselője vagy az alkalmazottja jelenléte nélkül is megkezdhető - a hatóság által felkért - tanú jelenlétében. Ugyanez a szabály érvényes az általános megbízólevél alapján végzett ellenőrzések (próbavásárlás, leltárfelvétel) esetén is (tv. 56. § (3) és (4) bek).
  5. ÁFA bevallás
    Az adózás rendjéről szóló törvény helyett az áfa-törvény szabályozza a bevallás gyakoriságát. Az az adóalany, akinek a tárgyévet megelőző évben a gazdasági tevékenységből származó áfával számított tényleges bevétele (vagy annak időarányos éves szintre átszámított összege) a 3.000.000,-Ft-ot nem haladta meg, a tárgyévben éves adóbevallás benyújtására kötelezett. (Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. Tv. 47. §. (2) bek.). 

Tb-törvények főbb változásai

  1. A munkáltatói tb-járulék 39%-ról 33%-ra csökkent, ebből 22%-a nyugdíj-biztosítási járulék, és 11% az egészségbiztosítási járulék (1997. évi LXXX. Tv. 19. § (1) bek.)
  2. A biztosított (munkavállaló) által fizetendő járulék 10%-ról 11%-ra emelkedett. Ebből 8%- a nyugdíjjárulék, és 3% az egészségbiztosítási járulék. Ha a biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, akkor a 8%-os járulékból 2%, a Nyugdíj-biztosítási Alapba és 6% az általa választott magánnyugdíjpénztárhoz került (1997.évi LXXX. tv. 19. § (2) és (3) bek.).
  3. A járulékbevallás és befizetés időpontja: a tárgyhónapot követő hónap 12. napja (1997. évi LXXX. tv. 50. §). A járulékot az APEH által megadott új bankszámlaszámra kell utalni!
  4. Az eddigi fix összegű egészségügyi hozzájárulást 1999-től kétféle fizetési kötelezettség váltja fel, ez általában a 11%-os jövedelemarányos, illetve a tételes összegű hozzájárulás. Az esetek többségében mindkettő a foglalkoztatót, kifizetőt terheli. A 11%-os EHO-t a tb-járulékkal nem terhelt jövedelmek egy része után kell fizetni általában a kifizetőnek (1998. éVi LXVI. tv. 3 és 4. §). A tételes EHO 1999-ben 3.600,-Ft/hó, napi 120,-Ft (1998. évi LXVI. tv. 9. §). Az EHO-t az APEH által megadott új bankszámlaszámra kell utalni.
  5. 1999-től a családi támogatás (családi pótlék, gyes, gyet) ismét jövedelemtől függetlenül jár (1998. évi LXXXIV. tv.).

A minimálbér

Budapest, 1999. március 12.
Összeállította:
Bognár Mária
az MTSZ gazdasági vezetője



Északi Tájakon 1999. május
Túrista ismeretek
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja