TAPASZTALATOK INNEN-ONNAN

A Somogy Megyei újságban olvastam, hogy Szólád és Kereki térségében a polgármesterek turistajelzéseket készülnek felfesteni.

Ez már önmagában dicséretes szemlélet változás, de vajon a magamfajta "kóbor" turisták fogják e tudni, hogy hová vezetnek az új jelzések? Őszintén remélem, hogy a falufők egyeztetnek a megyei szövetséggel, esetleg jelzőtáblákat is készítettnek majd. Netán a Híradóból, vagy - a szerncsére újra megjelent - Turista Magazinból is értesülhetünk az újdonságokról.

Aki olvasta az új Észak-Somogy turista térképről szóló írásomat, annak talán érthető lesz, hogy miért aggályoskodom már megint, előre.

Somogynak e kevésbé ismert fertálya most kezd bekapcsolódni turisztikánk vérkeringésébe. Ha az új turistatérkép, helyesen Külső-Somogy néven érné meg a második - ténylegesen javított - kiadását, az már hab lenne a tortán.

Ám hiába Somogy jó hírei, valamint kedvező személyes tapasztalataim (Apostag, Penc, Siófok stb.) sajnos akad ellenpélda is. Olvasom a Blikk hasábjain, hogy Balatonfüreden 120 éves platánokat vágnak ki. A cikk szerint Berkes László polgármester úgy nyilatkozott: "a fejlődést nem akadályozhatja meg egyetlen növény sem". Egy költői kérdés is eme közakaratból hivatalban került "polgár"tól származik: "Szent tehén a fa , vagy mi?" Lehet, hogy - mint ahogy egyesek állítják - a fák betegek, de ennél sokkal betegebb a természethű gondolkodásmód. Gondoljunk csak a kulturális kormányzat - már ha ez kultúra? - legutóbbi ötletére, hogy a Nemzeti Színház építése ürügyén újabb területet szakítsanak ki a Városligetből és fák tucatjait irtsák ki, csak azért, hogy nekik legyen igazuk. Kerül amibe kerül - és itt nem csak a pénzre gondolok...)

Az a bizonyos fejlődés pedig nem tudom hová vezet, de ép ésszel el lehet képzelni.

Ha már a térképet említettem, elmondhatom, hogy a Cserhát még mindig tartogat meglepetéseket. Nemrég újra meglátogattam a Nőtincs határában található, hangulatos Zsukma-völgyet. "Híveimet" ezúttal nem Kosdra, hanem Szendehelyre vezettem. Jónéhány erdei út létezik, amelyeket a térkép nem jelöl. Miután errefelé nincs turistajelzés, az ember csak a botjára támaszkodhat, esetleg a szimatára. Nos az erdészház fölötti gerincen - kis töréssel - szinte végigvezet az út Szendehelyig.

Bátran ajánlom Kárász községet bázishely gyanánt a Keleti-Mecsek bejáráshoz. Húsvét három napján, autóbusznyian is meg tudtunk szállni a település házaiban. A hétvégeken nyitva tartó Vadásztanya kisvendéglőben vacsorát is kaptunk, méghozzá igencsak ízletest. Mind a szállást, mind a vendéglő szolgáltatásait is elérhető áron kínálják.

A Mecsek turistajelzései az erdőirtások és a tél okozta fakidőlések ellenére jónak mondhatók. A hegység pedig köszöni szépen - amíg hagyják - minden tavaszelőn virágba borul.

Igencsak lemondtam már arról, hogy a valóságban is meglelem a Sülysáp és Pécel közötti turistajelzést. Április 24-én kellemesen csalódtam. A Gödöllői-dombvidék tán legszebb útján már ott virított a zöld kereszt és a sárga sáv is. Igaz a sülysápi vasútállomásnál - a kezdő turisták kedvéért - nem ártana kissé megerősíteni. A vadalmásra felvezető ösvényt itt-ott kissé "megollóztuk" ugyan, de úgy tűnik, hogy ez a szakasz rövidesen bebozótosodik majd. Többen kéne, hogy járják! Szerintem célszerű a Templom-domb alatti jegenyékhez leereszkedve, délkelet felé vezető úton a zöld kereszt nyomvonalára rátérni. (Remélem, hogy a jelzés ezen ága is "működik" már.) Tovább piros sávon és piros kereszten a legjobb Pécel irányba venni. Persze akiben van kurázsi az még a Pap-hegyet megmászhatja a zöld sávon. A sárga és a zöld sávok Hársas felé vezető szakaszát a következő térkép kiadásig akár meg is lehetne szüntetni. Az ottani építmények nem túl látványosak és nem is bizalomgerjesztőek. Az agyagos út pedig esők után... Persze aztán jön a beton is, jó hosszan.

Gyenes Péter


Természetbarát Híradó 86. szám, 1999 május
Úton: rövid túraleírások, élménybeszámolók
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja