Hegyestű - Geológiai Bemutatóhely

Gondolatok a Balaton-felvidéki Nemzeti Park első születésnapján

Lejegyezte: Gellai Mária.

Zánka közelében - a Balaton északi partján vezető 71-es közúton - új jelzőtáblával lehet találkozni: barna alapú táblák hívják fel a figyelmet HEGYESTŰ, GEOLÓGIAI BEMUTATÓHELYRE a Balaton-felvidéki Monoszló határában. A földtani természeti értékeket bemutatására új "kirándulóhelyet", nyitott meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága megalakulásának egyéves évfordulóján. A bányán átvezető turistaútra ma már csak belépővel lehet bejutni.... Gyermekek 50, felnőttek 150 Ft-ot fizetnek. Igaz, cserébe több élményt kapnak mint 1 pohár üdítő, vagy korsó sör nyújtana. Nézőpont kérdése. Minden rendezett, természeti értéket bemutató helyet nagyra becsül a természetjáró, de azért kissé csípi a szemünket ez a '"privatizáció" a Hegyestűn....

Nézzük mit kapunk a gyönyörűen kivitelezett belépőjegyért cserébe: kilátóhelyet, művészi kivitelezésű, szabadtéren elhelyezett tájékoztató panoráma rajzot fémkarcolatban, információs táblákat, fedett pihenőhelyet egy apró büfével, az egykori kőbányászatról tárgyak és archív fotók kiállítását, s nem utolsó sorban egy igazi geológiai múzeumot, amelyik nemcsak a hegyestűi, s más balatonparti bazaltokat, hanem az egész térségnek felépítését bemutatja. E sorok írója részvett a földtani kiállítás készítésében, így annak bemutatására részletesebben visszatérek.

Amit a Hegyestűről illik tudni: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, fokozottan védett terület, látogatása korlátozott, azaz szabályozott a terület felett illetékes természetvédelmi hatóság által. A Káli-medencében található, megközelítése közforgalmi járművel kissé bonyolult, vonattal Zánkáig, busszal Monoszlóig váltsunk jegyet. Tulajdonképpen igazán természetjáróknak való csemege, hiszen ide leginkább gyalogosan, vagy kerékpárral juthatunk el. A bemutatóhelyet könnyen megtaláljuk gépkocsival is, s a hegyen parkolóhely is ki van alakítva. A Káli-medencét behálózó, a nemzeti park által újonnan kialakított túraútvonalak közül a piros négyzet belül fehér jelű gyalogos és a dupla piros kör belül fehér jelű kerékpártút, a hagyományos turistautak közül a (Monoszló-Zánka közötti) sárga sáv felvezet a bányaudvarra, míg a Balaton felvidéken végighaladó kék sáv 200-300 méterre közelíti meg a bemutatóhelyet. Gépkocsival odatalálhatunk a 71-es útról Zánkán keresztül, vagy Monoszló, ill. Köveskál, felől. A Káli-medence számos gyönyörű panorámát nyújtó kilátóhelyet kínál, de a legcsodálatosabb közülük talán a hegyestűi bányaudvar peremén található. A medence keleti kapujában álló, a Balaton felöl nézve szabályos formájú, de más irányból nézve jellegzetes, féloldalasan "elfelezett", csonka hegy meghökkentő látványa, geológiai értékei meg az onnan nyíló kilátás miatt már eddig is egyik kedvelt kirándulóhelye volt a természetjáróknak, s azon keveseknek, akik a szegényes információ ellenére is felkeresték e helyet. Ebben az évben a látogatók egyre jobb körülményeket, gondozott bányaudvarokat, tájékoztató táblákat, rendezett és tisztán tartott területet találtak. A felső bányaudvar nyugati peremén a Salföldön élő Somogyi Győző festőművész grafikája alapján készült panorámakép segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencét övező hegyeket. Itt látható a Balaton, délről a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobárnc, a Fekete-hegy, a. Boncsos-tető, a távolban még a Tátika is felismerhető.

Balaton-parti bazaltbányászat névvel illették azokat a kőbányaüzemeket, melyek a Balaton-partja közelében sorakozó vulkáni kúpok, a Badacsony, a Gulács, a Tóti-hegy bazaltkőzetét fejtették. A hegyek letermelését hosszas, több évtizedes, a földtani természetvédelmi és tájképvédelmi célokért folyó küzdelem nyomán fokozatosan felszámolták. Ide sorolható a Hegyestű kisebb, arányosan formált kúpja is.

A hegyestűi bányászkodás befejeződésével sajnos a tájrendezési feladatok elmaradtak. Mivel az egykori bányavállalaton már nem kérhetjük számon, az ún. át nem hárítható bányászati tájrendezés kivitelezésére, különböző célú újrahasznosításokra a Központi Környezetvédelmi Alaphoz benyújtott pályázatokból lehetett fedezetet nyerni. E bányászati rekultivációs munkálatok sok esetben nemcsak tájrendezést jelentenek, tájba simuló domborzat és növényzet "előállítását", hanem a bányászat által feltárt földtani értékek megmentését, konverzálását s megőrzését is. Most már visszakérdezhetjük., vajon sajnos-e, hogy félbevágták, felmetszették a hegyet, s itt hagyták nekünk a gazdag információkat tartalmazó hegybelsőt. A hegynek ez a sérülése, az alsó bányaudvar fölé magasodó ötven méter magas sziklafal, elénk tárja a hegyet felépítő kőzet keletkezését, szerkezetét, tudományos ismérveit.

A természetbarát természetjáró, az ökoturista, a környezeti neveléssel foglalkozó pedagógus, a tudományos kutató számára egyaránt olyan helyet jelent, amelynek különlegessége, szépsége, egyedi földtörténeti bélyegei, látványai érdeklődést váltanak ki. Földtani értékeink megőrzésével, védelmével és kutatásával a földtani természetvédelem foglalkozik, a tudomány és a társadalom érdekében.

A bájképet formáló tűzhányók 3-6 millió évvel ezelőtt fantasztikus képet nyújthattak! Pöfékeltek, rotyogtak, durrogtak, vagy éppen csendesen sóhajtva egy-egy gázfelhőt dobtak az ég elé. Alkonyattájt rózsaszínre festették fényükkel a környéket, majd éjszakánként pislákoló gyertyaként, néhol csillagszóróként, szikrákat és mindenféle tüzes bombákat hajigálva világították be az égboltot. Micsoda látvány lehetett!

Mára kissé szelídebb hangulatot sugallnak, szemet gyönyörködtető, festői ecsetre kívánkozó, természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag vidékünk ékeiként. és újra szélviharok söpörtek végig e tájon, hordták el a homokot és csiszolták sarkosra a nagyobb kavicsokat. A jégkorszakban, a fagyhatás miatt felerősödő kőzetaprózódás és csuszamlások segítségével a szél-letarolás (-defláció) még hatásosabbá vált, majd az új felmelegedés nyomán kialakult vízbő korszak nagy erejű időszakos záporpatakjai és végül állandósult vízfolyásai fejezték be a denudáció e művét, s két tanúhegyet. A Badacsony, a Szent-György-hegy és a hozzájuk hasonló bazalthegyek, megvédvén fekü-képződményeiket (azaz az alattuk elhelyezkedő puhább kőzeteket) a lepusztítástól, tanúskodnak az egykori térszín helyzetéről és a térszínt formáló kőzetekről, természeti erőkről.

A Hegyestű képződése kissé másként történt. Már Jugovics Lajos geológus, a Balaton-parti bazaltok avatott ismerője megállapította, hogy az itteni vulkánkitörés csupán lávából állott. A triász és annál idősebb kőzeteket áttörő bazaltláva a kürtőben megrekedt, mielőtt g felszínre érhetett volna. Ezt mutatja a bazalttömeget a függőlegesen álló orgonasípszerűen sorakozó oszlopokra bontó kihűlési-elválási felületek helyzete. (A lávaár kihűlésekor más formák képződnek.) A megszilárdult lávát egykor körülölelő kőzetek lepusztulván, a bazalt megmaradt, s nehezen pusztuló kemény anyaga meredek kúppá alakult.

A bazalt fizikai és kőzettechnikai tulajdonságait az ember régóta jól ismeri. A környék helyben bányászott bazalt anyagát középkori várakba, templomokba beépítve is felismerhetjük (pld. Csobánc, Somló). Századunkban útburkolásra, útjavításra, a balatonparti vasúti építkezésre szinte kizárólag bazaltkockákat, -zúzalékot használtak, de készült bazaltból szigetelőanyag is.

Fedezzük fel a hegy belsejét, az égbemeredő függőleges bányafalat, amelyet szélesen rakott szoknyához hasonlóan, szorosan sorakozó, a csúcs felé összefutni látszó, közel függőleges bazaltoszlopok építenek fel! Ezek az egyenes lávakőzet-kötegek, oszlopsorok egybehangzó szakmai vélemény szerint akkor jönnek létre, ha a kőzetolvadék a kráterben vagy a mellékkőzet hasadékában megreked, s ott szilárdul kőzetté. A fokozatosan megdermedő láva zsugorodik, s a hűtő felületre merőlegesen elválik. Közelebbről szemlélve a kőzet megjelenését, kétfélét különíthetünk el, két, időben eltérő tűzhányó kitörésnek megfelelően. Egy fiatalabb feketésszürke, grafitszürke bazalt áttöri az idősebb barnásszürke kőzettömeget. Ez utóbbi kalapácsütésre gömbded darabokra széteső, míg az "ifjabbik" kitörés terméke szilánkosan törő. Európában két hasonló bazalthegy nevezetes, a Detunata Erdélyben és a Giant's Causeway Észak-Írországban.

A helyszínen ismertető tábla informál a bányaudvarokon látható érdekességekről. A középső udvaron hatalmas kőzetminták sorakoznak, mintha egy óriás rakta volna sorba. Különböző kőzetek ezek, egy közös van bennük, hogy a Káli-medence kőbányáiból valók... Végre olyan kiállítási tárgyak ezek, amelyeket meg lehet tapogatni, közelről megnézni, simogatni ismerkedni velük! A környéken építőkőnek, házak falazásához, utak burkolására használták fel ezeket. Természetesen a legelterjedtebb a szürke bazalt s a vörös homokkő.

Térjünk be az újjászületett bányaépületekbe! Tekintsük meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóiságának állandó kiállítását! A természetes világítású helyiség járófelülete is különleges, egy Győr környéki parasztportából származó téglával bur-

kolták be. A helyiségben egész falat betöltő térkép tájékoztat az 1997-ben létrehozott Balaton-felvidéki Nemzeti Park határairól. Részterületenként színes fotók jelzik a legjellegzetesebb természeti értékeket. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park térségének földtani felépítéséről faliképek és a tárlókban elhelyezett kőzetminták ismertetnek meg bennünket. Az egyszerűen kidolgozott tárlókban igazi kincsek rejtőznek! Tudományos igényességgel elkészített kőzetgyűjtemény, mindazon geológiai alapszelvények jellemző kőzeteiből látunk 1-1 kézipéldányt, amelyek a "Balaton tudományos tanulmányozása" mozgalomtól napjainkig a korszerű rétegtani vizsgálatok alapján a tudományos intézmények kutatóinak munkájával ismertté váltak.

"Évmilliók üzenete földtörténeti képeslapokon" címmel színes mozaikokban közel 400 millió év történését, eseményeit lehet követni. A képek, kódokká formált események mintegy illusztrációi annak a szöveges faliképnek, amelyik nagyvonalakban leírja a térség földtani eseményeit földtani időegységekre bontva, a legidősebb sötétszürke agyagpala képződésétől az ember megjelenéséig.

Látható "A Balaton-felvidéki bazalthegyek környékének geológusi térképe". A térkép a Tapolcai Bazalt Formáció elterjedését és további 45 földtani képződményt ábrázol a területen, a M. Áll. Földtani Intézet részletes térképfelvétele nyomán. A számítástechnikai módszerrel előállított színes térkép jó áttekintést ad az alkáli-bazalt vulkánok térségének földtani környezetéről. Az említett képződmények földtani kor és a kőzetanyag szerint un. kőzet-rétegtani egységekbe csoportosított kőzeteket jelentenek, a színezés a földtani korokra utal. A térkép a talajtakaró és a kis kiterjedésű negyedidőszaki (quarter) képződményfoltok elhagyásával készült. Innen és más kiadványok segítségével már tervezhetjük további geológiai túráinkat kalapácssal, vagy anélkül......



Természetbarát Híradó 80. szám, 1998. november
Úton: rövid túraleírások, élménybeszámolók
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja