A HOLLÓKŐI VÁR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

 

A vár a feltárás előtt

A Pásztót és Szécsényt összekötő országúton haladva távolból két pontról is feltűnik a festői fekvésű várrom. A faluba érve a vendéglő mögötti autóparkolótól gyalogos út vezet a várhoz, de a régi faluból rövidebb és meredekebb úton is megközelíthető.

Kutatás az alsóvár udvarán

A várról középkori ábrázolás, építésére vonatkozó feljegyzés nem maradt fenn. Az elmúlt évszázadok alatt sokat pusztult és köveit a lakosság is elhordta építkezéseihez. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1966-69 között régészeti kutatásokat végeztetett, így a történeti adatok mellett, a megfigyelések és a gazdag leletanyag lehetőséget nyújtott a vár építéstörténetének tisztázásához.

Az alsóvár kaputornyának bejárata feltárás közben

Típusát tekintve szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár, amelyet egy 362 méter magasságú sziklaoromra építettek. Ez a megoldás főleg dunántúli és felvidéki várainkra volt jellemző. Formáját a terepadta lehetőségek szabták meg, hisz a sziklafalak természetes védelmet biztosítottak. Az építkezéshez szükséges követ a helyszínen bányászták és különösebb megmunkálás nélkül építették össze.

A feljárati falszoros a kaputoronnyal

A falsarkokon és a fontosabb építészeti részletek kiképzéséhez sárgásfehér mészkőből készült faragott köveket használtak. A falak erősítésére keményfa kötőgerendákat alkalmaztak.

A vár központi magját képezi a sziklaorom leginkább védelemre szoruló, keleti oldalára emelt ötszögletes öregtorony, melynek alsó részét belül kör alakúra alakították, itt a falak vastagsága eléri a 350 cm-t. A négyszintes épület emeleteit és a födémek szerkezetét a régi gerendafészkek jelzik. A belsőket emeletenként egy-egy befelé szélesedő lőrés világította meg, melyek a felsővár fokozatos kiépítése során elvesztették jelentőségüket. A torony védett oldalán, a belső udvarról falépcső vezetett az első emeleti bejárathoz. A 16. század elején a torony egy újabb emeletet kapott és a délnyugati oldalán bejáratot képeztek ki, amely a palota felé biztosította az átjárást.

A felsővár előcsarnoka

A felső vár két méter széles falaihoz támaszkodott az "L" alakú palotaépület északi és nyugati szárnya. A felsővárba a falszoroson át vezet az északnyugati oldalon lévő bejárat egy előtérbe. A pincék felett egy emeleti szintet alakítottak ki. A felsővár falai pártázattal zárultak, melyek nyomait több helyen befalazva megtaláltuk. Az épület alatti sziklából vízgyűjtőt, ciszternát robbantottak ki.

A fent leírt épületek képezik a vár legrégebbi magját, melyet a Kacsics nemzetség emeltetett, feltehetőleg az 1270-90 közötti időben.

A harcászat fejlődése magával hozta a külső védőfalak szükségességét, a lakásviszonyok fejlődése pedig a palota kiépítését eredményezte. A gótikus munkálatok jegyében a palotán folytak jelentős átalakítások. Rendkívül kevés a helyén megmaradt részlet és a törmelékbe lehullott faragvány, ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a palota két szárnyát megemelték és a pártázatokat befalazták. A harmadik szintre kerültek a reprezentációs helységek. Az északi szárnyban egy nagyméretű helyiség rajzolódik ki, melynek egyik szögletében egy gótikus kandalló és egy boltozatindítás került elő. E díszes terem a vár lovagterme volt. Talán a mellette lévő helyiség lehetett a vár kápolnája. A felsővár építésével párhuzamosan az alsó kiépítése is elkezdődött és újabb ciszternát alakítottak ki. Az építkezést feltehetően Szécsényi András erdélyi vajda, majd országbíró nevéhez köthetjük. A palotán és az öregtornyon a 16. század elején is építkeztek, a feltárt reneszánsz részletek ezekhez a munkálatokhoz köthetők.

A palota nyugati szárnya

Az alsóvár középkori bejáratát a délkeleti oldalon a kapu csekély maradványa jelzi (15. sz. vége). Innen nyílt a felfelé egyre keskenyedő, többszörösen megtört falszoros, amely a felvonóhidas, négyszögletes kaputoronyhoz vezetett (15. sz. első fele). Az alsóvár megközelítését több egymás után beiktatott kapu és az azok között elhelyezett farkasverem nehezítette meg, a külső udvarra csak a leengedett felvonóhídon át lehetett kijutni. A kaputoronyban fagerendákból kialakított rámpa vezetett az alsó várudvarba. Az alsó várudvarból két falszoros vezetett a felsővár irányába. Ezek a 14-15. század folyamán épültek ki. A külső falszorost a 16. század elején négy beiktatott kapuval több helyiségre osztották. A külső falszoros az északkeleti szögleten egy pártázatos őrtoronnyal zárult.

A vártörténeti kiállítás az alsóvár helyreállított épületében

Rálátás a palota keleti emeleti szárnyára

A kutatás során előkerült gazdag leletanyag a 13-17. századból származik. Két gazdasági épület rekonstrukciójával lehetőség nyílt a vár történetét, kutatását, valamint helyreállítását bemutató kiállítás elhelyezésére.

Mezősiné dr. Kozák Éva

Folytatás: A hollókői várrom helyreállítása



A hollókői vár térképe
A hollókői vár
Erzsébetvárosi Természetbarát III. évf. 3. szám
Úton: rövid túraleírások, élménybeszámolók
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja