KIRÁNDUL A CSALÁD

Zalai-dombság

BAK - FÉLIGBAKI ERDŐ - CSATÁR - MACSKADELELŐ - BOTFA - KARÁCSONY-HEGYBOZSOKI-HEGY - BOZSOK - ZALAKÖZI-PARKERDŐ

Jelzése: sárga sáv sárga sáv. Táv: 16 km, 130 m szintemelkedés,
(a Göcsej turistatérképen található)

Bakig vonaton utazunk. (Menetrendi 23. sz. mező)

Bak, a Felső-Válicka völgyében meghúzódó település neve puszta személynévből keletkezett. A középkorban a bencés rend birtoka, majd Pölöske várának tartozéka volt. Az újabb korban a Széchenyiek tulajdonába ment át. Templomát is ők építették 1800 körül, a falu központjában emelkedő dombocskán. Stílusa későbarokk, védőszentje Paulai Szent Ferenc.

Tájjelgű faházát Makovecz Imre tervezte. Fontos közlekedési csomópont. A közlekedési utak itt a négy égtáj felé ágaznak szét. Legforgalmasabb, az országhatárt a Balatonnal összekötő (Rédics-Keszthely) 75. sz. út.

Az állomásról a Rédics-Keszthelyi, 75. sz. úton K-i irányba, bal kéz felé indulunk. Pár száz méter után a Söjtör-Letenyei elágazó vonalában - miután átkeltünk a Felső-Válicka hídján - erdészeti majorhoz érünk. Itt sárga sáv jelzésünk balra mutat, pár ház előtt elhaladva, a nagyforgalmú, Zalaegerszeg-Nagykanizsai, 74. sz. úthoz érünk. Ezt kersztezve az Ökörtilosi-erdőbe jutunk.

Emelkedő terepen, nyiladékon folytatjuk utunkat, majd erről letér a jelzés, és erdei úton, lomblevelű erdőben érünk a tetőn lévő széles nyiladékba. Ebben É-i irányban menve, több magaslest is látunk. Ha csendben vagyunk, vadakkal is találkozhatunk, ugyanis rengeteg vadnyomot látunk, az erdőben több dagonyával, etetőhellyel találkozunk. Az erdővel borított rész végefelé csodálatos bükkösben halad jelzett utunk, egyre lejtősebb terepen. Az erdőből a Kincsem-hegy lábánál jutunk ki. Innen utunk földúton, gyepen, a 74. sz. út közelségében halad a Csatári műemléktemplomig.

Csatár neve a pajzsgyártó-fegyverkészítő jelentésű szláv szóból származhat, még nem kellően bizonyítva.

A 13. században bencés apátság létesült itt. Később a Széchenyi grófi család nagycenki ágának a kegyurasága alatt állt. A Szeplőtelen fogantatás-templom a 13. században román stílusban épült. Mai alakját 1738-ban kapta, amikor a barokk stílusban állították helyre. Az eredeti stílust szentélye, hajójának és tornyának nagyobb része képviseli. A faluban, vagy közelében - helye ismeretlen - 1137-ben ferences kolostor épült. Itt született a magyar kódexművészet értékes alkotása a Csatári Biblia. Sajnos Ausztriában őrzik!

A faluból - egyenletesen emelkedve - közel 200 méter magas gerincre jutunk, ahonnan az erdőfoltok közül szép a rálátás a Felső-Válicka völgyére és a Backósi és Hatvanholdi erdőre.

Rövidesen a Botfa nevű településre érkezünk. Ha fáradt a társaság, innen helyi járatú autóbusszal Zalaegerszegre mehetünk (4-es jelű autóbusz).

Botfa neve már 1397 óta ismert. A Bot személynév és a birtokos személyraggal ellátott falu összetétele.

A középkorban a csatári apátság birtoka volt. Művészi faragások, néprajzi tárgyakat készítő híressége Briglevics Kálmán fafaragó kanász volt.

Ha folytatjuk utunkat, a major előtti szekérúton haladva É-i irányban, egyre meredekebb és mélyebb lösz-bevágásban haladunk, amíg ki nem jutunk a jó kilátást biztosító Karácsony-hegyi gerincre.

A lösz a szél által szállított porból lerakódó üledék, sárga, likacsos, finomszemű, földes kőzet. Túlnyomóan finom kvarclisztből áll, agyagot, finom kőzetszilánkokat és szénsavas meszet tartalmaz. Meredek falakban áll meg, mély bevágásokkal. A mészcsöveken kívül elágazó, szeszélyes alakú, változatos mészgumók, ún. löszbabák találhatók benne.

A lösz nagy része a pleisztocén időszak (a 2-2,5 millió évvel ezelőtti jégkorszak) periglaciális (jégtakaró pereme előtt elhelyezkedő terület) területein keletkezett.

Ezen a részen 300-305 méter közötti magasságban haladunk, Csodálatos innen a panoráma, a pince és szőlő különleges hangulatot okoz. Egy helyen kitűnő, hidegvizű kutat is találunk az út mentén. Jobb kéz felé (K) a Csácsi-erdő, hullámos vegyes fafajú vonulataiban pihenhet tekintetünk.

A sárga kereszt jelzésű, búcsúszentlászlói leágazástól a terep egyenletesen lejt, egészen a bozsoki, a falut átszelő, régi köves útig. Ezen megyünk be a faluba, illetve a csácsi városrészbe, ahol már a 76-os főútvonal járdáján vízszintes terepen érjük el végcélünkat, a benzintöltő melletti parkerdőt.

Bélyegzési lehetőség: Bak vá., Csatár eszpreszó.



Kirándul a család
Úton: rövid túraleírások, élménybeszámolók
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja