KIRÁNDUL A CSALÁD

BAKONY

Porva-Csesznek - Gézaháza - Cseszneki vár - Porva-Csesznek

Jelzés: piros kereszt, zöld sáv, piros rom és sárga sáv
Táv: 12 km, szintemelkedés: 210 m

Veszprémből vagy Győrből érkezhetünk vonattal a Porva-Cseszneki vasútállomásra. Ez a vasúti megálló két községről kapott nevet, de mindegyik 3-4 km távolságra van. Az állomás falán turisztikai tájékoztató táblát találunk, melyet érdemes szemrevételezni. Ismét lefelé, a fahídon átkelve kezdjük utunkat a Cuha völgyében. A piros kereszt jelzést követve az erdei pihenőhely után elhagyva a völgyet jobbra kanyarodunk felfelé kapaszkodva.

Balról letér a sárga sáv és a piros négyzet jelzés, itt a piros kereszt-en maradva jobbra fordulunk és a Vadasárkon fenyvesben érünk fel a Gézaházi-fennsíkra. Kiérve az erdőből a Gesztenyést hagyjuk el, majd a szántóföldek közötti fasoron (keresztezve a 82. sz. utat) beérünk Gézaházára.

Valamikor valóságos arborétum volt itt, a fák nagy része azonban kiszáradt, néhány órás csertölgyet még most is megcsodálhatunk. Jobbról elhagyjuk a kápolnát és leereszkedünk az egykori Eszterházy vadászkastélyhoz. Ez még néhány éve turistaházként működött étteremmel, később büfével. Most magánkézbe került, ezeket a szolgáltatásokat nem nyújtja. A piros kereszt jelzésen leereszkedünk a fasoron az erdő széléig. Itt a zöld sáv jelzést kell megkeresnünk, ezen haladunk tovább a Kő-árokban. A patak kiszáradt, sziklás medrébe értünk, lefelé haladva a bükkösben. Balról mellékvölgyek nyílnak, a sziklafalak egyre jobban összeszűkülnek. Mindkét oldalról barlangjelzéseket találunk, amelyek kisebb kőfülkékhez vezetnek. Jobbról magas mészkőfal kíséri utunkat, ebben is van két kőfülke. Innen kezdve már szélesedik a völgy. Fenyőket is látni, majd kiérve az erdőből, csodálatos kép tárul a szemünk elé. Ez a Cseszneki-medence, középpontjában a sziklaszinten magasodó romantikus várrommal. Rátérünk a műútra, majd a temető mellett beérünk a faluba. A piros rom jelzésen a várba érünk. A műemlék körül állagmegóvást végeznek, így csak egy része járható be. Feltétlenül kapaszkodjuk fel, mert a kilátás ezt megéri. A várat a Bána nemzetségbeli Cseszneki család építette az 1200-as évek elején. Majd a Csák nemzetiségé, utána királyi birtok lett. A király a XIV. sz. elején a Garaiaknak adományozta a megerősített várpalotát. A török időkben kisebb a jelentősége, 1563-tól 3 évig a törököké volt. 1645-től az Eszterházyak bortoka. 1820 körül villámcsapás okozta tűzvész pusztította el a várat. Felérve a várkapu maradványai után jobbról a vártemplom romjait találjuk. Ablakából tiszta időben Pannonhalmát is látjuk. Balról a gazdasági épületek maradványait találjuk. Az alsóvárban körbehaladva a várbörtön különálló tornyát találjuk.

Visszatérve a márványtáblához, a vár legrégebbi részét az ötszög alaprajzú Öregtornyot, a várpalota maradványát láthatjuk. Leereszkedve a várból a zöld barlang jelzésen balra kanyarodva a Kőmosó-völgybe jutunk. Óvatosságot igényel a leereszkedés! Ez a környék legszebb szurdokvölgye. Az út rövid, de veszélyes, ezért nagy figyelmet érdemel. Leérve eltörpülünk a sziklafalakat látva. Mindkét oldalról barlangot is találunk. A legszűkebb részen csodálatos zuhatagot, hatalmas sziklaüstöt találunk. Kiérve a völgyből, a faluba balra kanyarodunk, a közúti híd alatt a sárga sáv jelzésen balra kanyarodva haladhatunk tovább, a fatelepet is elhagyva. Károlyházáig felfelé megyünk, majd ismét lefelé, bejön a piros kereszt jelzés is. Bármelyiket figyelhetjük, néhány perc múlva a Porva-Csesznek vasútállomásra érünk.

Bélyegzési lehetőség: Csesznek, Porva-Csesznek vá.



Kirándul a család
Úton: rövid túraleírások, élménybeszámolók
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja