A Mágori-dombon

A Körös vidékén Vésztő határában van az Alföld egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye, emlékhelye a Mágori-domb, a Sebes-Körös egyik, galériaerdővel kísért holtága mentén. A dombon egykor a Csolt-nemzetség monostora állt kéttornyú nagy apátsági templommal, kerengős kolostorral, amelyet feltehetően bencés szerzetesek laktak. Feltehetően, mert nincs biztos adat arról, hogy milyen szerzetesrendhez tartoztak.

A Mágori-domb és környéke része a Körös-Maros Nemzeti Parknak és a Tiszántúl egyik legérdekesebb kirándulóhelye is az erek, holtágak és folyók mentén az egykori vízivilág maradványaival, szikes pusztákkal. Az emlékhely a Szeghalomtól Vésztőre vezető úton érhető el, amelyen autóbusz is jár és megállója van a monostor közelében.

Szeghalmon érdemes a múzeumba belátogatni. Egyik részlege a Kossuth téren a református templom mellett, az egykori műemlék magtárban van. Első látogatásom idején a régi vízivilágot, halász- és pákászéletet mutatta be, legutóbb Szeghalmy Gyula (1876-1963) művészeti, fotózási, fotóirodalmi és ország-ismertető munkásságát. Szeghalmy a század elején Szeghalmon tanító volt, de szegény embereket védő tevékenysége miatt a tanítást abba kellett hagynia. A templom műemlék. Mellette áll Tildy Zoltán (1887-1961) mellszobra, aki 1946-48-ban köztársasági elnök, korábban Szeghalmon lelkész volt.

Műemlék a katolikus templom, a mellette álló fa harangtorony, a Kárász kastély és több földszintes ház is. Petőfi-szobor is van a városban. A múzeum másik része a város főutcáján van. Ebben iskolatörténeti kiállítást láthatunk és Szeghalmy Gyula sztrájkoló aratókat védő munkájáról is tájékozódhatunk.

A Mágori-dombra a Körös-vidék túrista-térképe alapján a Sebes-Körös mentén Szeghalom alatt fekvő Kőrösladányból jó 3 óra alatt juthatunk el gyalog, jelzett úton. Kőrösladányban is műemlék mindkét templom, valamint a Merán-kastély. Az útjelzés Kőrösladány vasútállomásától átvezet a településen és a Sebes-Körös hídján, tovább igazi tiszántúli tájon, a Túzokos puszta és bel-vízcsatornák mellett a Mágori-dombra. Szeghalomról autóbusszal az út először a Berettyón majd a Sebes-Körösön átkelve a Mágori-domb megállóhoz visz. Onnan a folyó holtágának hídján átmenve jutunk a Nemzeti Park területére. Mindjárt a hídon túl kis juhhodály és gémeskút idézi a puszták világát. Ott, a holtág partján, pákászkunyhó, benne a pákászkodás eszközei láthatók. Tovább a pihenőhelyen és büfén túl az egykori ártér fölé emelkedő Mágori-domb magasodik, a régészeti emlékhellyel.

A dombon áll a Vata-Csolt nemzetség monostora. A dombba a birtokos Wenckheim gróf 1812-ben pincét vágatott, ezzel eltüntette a monostor legrégibb részének, a Szent István korában épült kis körtemplomnak és a későbbi nagy templom egy részének alapjait. A megújított pincében kiállítás mutatja be a dombon talált őskori leleteket és a középkori kolostor faragott kőmaradványait, elképzelt eredeti helyük feltüntetésével a templom és a monostor feltételezett egykori képét.

Az első kis körtemplom az 1046. évi Vata vezette pogánylázadás idején pusztult el, illetve erősen megrongálódott. Körülötte épült fel a XII. században a kolostor és a román stílusú nagy templom. Ez - feltárt alapfalainak méretét, pilléralapjait tekintve - az épen maradt kéttornyú román kori templomainkhoz, az ócsaihoz, a lébényihez hasonló lehetett. A törökök 1590 táján elpusztították a kolostorral együtt. A pince beton tetejéről jól át lehet tekinteni a templom és a monostor helyreállított alapfalait és az egész környéket.

Az egykori Wenckheim pincével szemben újabban kialakított - 7 m mély gödörben - a dombon feltárt kilenc települési szintből hármat látunk eredetiben, különböző mélységben, az ott talált tűzhellyel, eszközmaradványokkal, csontokkal, egy zsugorítva eltemetett csontvázzal együtt.

A két pince dombjai között bemélyedő nyeregben áll Szent László 1996. augusztus 31-én felavatott lovasszobra, Mihály Gábor műve.

A domb alatt a síkságon, a Holt-Körös gátja közelében az ásatások során feltárt kultúrákat szimbolizáló nagy faoszlop (lásd előző oldali kép) állt, amelyet lebontottak. Közvetlenül a gát előtt "az Alföld nagy fiainak" - Németh László, Barsi Dénes, Szabó Pál, Erdei Ferenc, Győrffy István, Veres Péter, Féja Géza, Kovács Imre, Sinka István - népi íróknak mellszobrait állította fel "Békés megye és Vésztő közönsége". Nem mind alföldiek, de az orosházi Darvas Józsefé nincs ott.

A holtág gátján élmény a Fokközig vivő, pirossal jelzett úton, eleinte erdőben végigmenni. Különösen az útnak közvetlenül a holtág mellett vezető első szakasza érdekes. Ott a víz fölé füzek hajolnak, benne vadkacsák, szárcsák úszkálnak. A nedves helyeken tömegesen virít a füzény és a sárga nőszirom. Tovább a Dióséri gátőrház mellett és legelőn át, végül ismét erdőben - jobbára kőrissel vegyes tökgyesben - visz az út a gáton a Fokközbe. A Fokközi gátőrháznál meg is lehet szállni.

Kép és szöveg: Dr. Gábriel András



Természetbarát Híradó 97. szám, 2000. április
Úton: rövid túraleírások, élménybeszámolók
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja