Gyenes Péter:

MÁTRA TÁJA

Karácsonykor a Mátra északkeleti sarkát volt szerencsém kóstolgatni. Parád-fürdőn már a magánosítás szelei fújdogálnak, sőt úgy hírlik Lillafüreden is... Murphy azt mondja: Mosolyogj! A holnap úgy is rosszabb lesz a mánál" persze ő nem volt természetjáró. Én azt mondom volt rosszabb is, és lesz jobb is. Na meg mi már rég megtanultunk több lábon élni... No és persze mosolyogni is. Ha valakinek olyan jó humorral megáldott szakosztályvezetője van, mint nekem - Pákozdi Jóska -, akkor betegre is röhögheti magát. Így történt 1998. január 1-én, újévköszöntő túrákon. De nem erről akarok mesélni. Elvégre elvárható, hogy anekdotázás helyett, a Mátrában tapasztaltakról is szóljak.

Ezúttal napokig köd volt, de mentünk...
Recskről nem nehéz kitalálni a terepre, mert a várbükki kövesút jódarabig cél-irányos. A kék kereszt jól követhető, ámbátor sáros időben a köves út kiágazása is megteszi, legalább is a kényszermunkatábor emlékhelyéig. Azt nem állítom, hogy szívemelő a környék - főleg szürke ködben - de okulásért érdemes felkeresni. A jelzés az Oroszlánvár nyergébe vezet tovább, de ezúttal rövidebbre zártuk a kört. Szitáló ködben tájolgatva, a tábor munkagödreiből kialakított halastavak melletti ösvénytől indultunk. Fenyves szélén, majd ritkás szállerdőben leeresz-kedtünk a várbükki kövesútra. A várbükki erdészház környékét szép időben mindenkinek ajánlom. Most kár lett volna... Ezért egy meredeken felvezető szekérúton elcsíptük az onnan érkező piros sávot. A jelzés úgyszintén jó, így azt követve nem volt nehéz visszajutni Parádfürdőre. Mielőtt az ösvény leérne az országútra, fantasztikus öreg tölgyek birodalmán vezet át.

Megéri ennek az útnak a bejárása, akár egész Domoszlóig is.
Parádóhután a Tót-berki csevicét a régitől kissé beljebb találjuk, mert a régi el-iszaposodott. Érdemes ezt a szép völgyet is felkeresni, mert így a hegykoszorútól övezett, hangulatos falurészből is kapunk ízelítőt. A település délkeleti csücskében lévő, ivókútnak kiképzett Klarissza-csevicénél könnyebb meríteni az enyhén vasas, timsós és főként kénes nedűből. Kiváló élettani hatásai vannak. Egyébként a Vörösmarty Turistaház autóbusz megállójától kitűnően jelzett piros kereszten, kettő, kettő és fél óra alatt leerszkedhetünk ide. E jelzés mellett, úgy 700 m magasságban az érdekes környezetű Köris-mocsár és a remek pihenővel megáldott Pisztrángos-tó található. Aki a magas oldalban kanyargó sárga kör jelzést követi, az jó darabon kövesúton jár, de így télidőben ez a legbiztonságosabb. Pazar bükk, szálerdők kisérik az utat. A feltűnően jelentkező zöld kör, már földúton vezet le az Ilona-vízesés szikláihoz. A megközelítés kissé kockázatos, főleg télen, talán nem ártana ezt a rövid szakaszt a túl oldalon lehozni.

Parádfürdő felé menet két kellemes pihenő található a fasoros kövesút mentén. egyszóval remek munkát végeztek azok, akik a Mátrában tevékenykednek! Köszönet érte!

körülnéztem parádfürdőn még a szanatórium környékén is. A Kékesről ide levezető sárga sávot nem rég meghosszabították. most a mátraderecskei gyógyfürdőig vezet. ez a fürdő a parádihoz hasonlóan csak idényben üzemel., de a melegebb időkben odaslátogatók így a túra mindkét végén felfrissülhetnek. A község előtt kiaágazó sárga rom jelzést a Kanázs-várat veszi célba.
Parádfürdő felett van a Fehérkő-erdeje, itt sétautakon lehet lazítani.


Természetbarát Híradó 71. szám, 1998. február
Úton - rövid túraleírások, élménybeszámolók
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja