Egy alig járt völgyön a Keleti-Mecsekbe

A Váraljai-völgy az, amelyen kevesen mennek fel a Mecsek legmagasabb csúcsát, a Zengőt hordozó keleti részébe. Ez a hegység egyetlen Tolna megyéhez tartozó része, miután Tolna a szomszédos Mázát néhány más faluért elcserélte Baranyával. 1694-ig a Völgységi patak völgyében Máza felett fekvő néhány falu is Tolnához tartozott. Ezeket akkor egy Pozsonyban kelt nádori rendelet csatolta át Baranyához. Váralja nevét a felette álló várról kapta, amelyből mára rom sem maradt, pedig az 1851-ben megjelent Magyarország geographiai szótára szerint "A felette lévő csúcsos hegy ormán egy régi vár romjai most is láthatók". Váralja vegyes magyar és német lakosságú falu. Lakosai annyiban különböznek a környező Völgység tájának magyarjaitól és németjeitől, akiknek nagy többsége katolikus, hogy a váraljai magyarok reformátusok, a németek pedig evangélikusok. Temploma is van mindkét felekezetnek. A falu magyarjai a sárközihez hasonló népviseltben járnak. Hagyományaikat azzal is igyekeznek őrizni, hogy fiataljaik külföldi szereplésekre is járó együttesének "apartmenjében" 18 vendéget szállásolhat el. Váraljának vasútmegállója is van. Dombóvári átszállással, vagy Baja-Bátaszék felől érhető el. A megállótól a kék négyzetjelzés vezet végig a szinte egyutcás falun. A Mecsek a Váraljai-pataknak a falu felett összeszűkülő és már erdős völgyével kezdödik. Az erdőszélen a madár-csárda vár vendégeket, de csak a nyári szezonban. Feljebb, a völgy kiszélesedő tisztásán az egykori KISZ tábor épületeit ma a bonyhádi iskolák diákjai használják, szintén táborozásra. A patakon a táborozók szórakoztatására duzzasztottak fel két kellemes tavat. Horgászni lehet bennük. Alattuk az erdőszélen pihenő van padokkal, asztalokkal. Feljebb az eddig vezető kék négyszög a hegyen át Óbányárá visz, ahonnan a Keleti-Mecsek legszebb völgyén, az Óbányai-völgyön, zuhatagos patak mentén juthatunk fel utunk legmagasabb pontjára, a Cigányhegyre. Alatta Kisújbányán akár meg is lehet szállni a kulcsosházban. A Váraljai-völgyben, az elágazás felett két épületben túristaszállást rendezett be a község. Benne 20 ágy áll a túrázók rendelkezésére. A szállás iránt érdeklődni, helyet foglalni Váralja polgármesteri hivatalában lehet. Tovább a szép erdőben kis vadászház következik. Közelében kis tavat jelöl a turistatérkép. A néhány négyzetméternyi kis tavacskát benőtte a sás, úgyhogy már inkább csak pocsolya.

A hosszú völgy feljebb következő szakasza a Farkas-árok. Ebben több forrás fakad. A szép bükkösben vezető út mentén az elsőre, a Kalán Miska kútra azt mondta egy arra gombászó helyi ember, hogy nem jó a víze, nem ajánlotta, hogy igyunk belőle. A forrás közelében zuhatagokon bukik le a patak. A Farkas-árokból a Mecsek turistatérképe alapján felkapaszkodhatunk a Keleti Mecsek északi részének legmagasabb pontjaira, a Szószéken (586 m) át a Dobogóra (594 m) és az utóbbitól északra nyúló Somlyóra (572 m). Könnyen végigmehetünk rajtuk, de érdekes kilátás az erdő miatt nincs róluk. Akár a jelzett ösvényen, akár a Dobogón át délre tartva a Cigányhegyre, illetve északi tövébe jutunk. A Cigányhegy (524 m), helyesebben a tőle a füves Miske-tetőn át a Hárs-tetőig (545 m) délre nyúló rövid gerinc a sugaras szerkezetű Keleti Mecsek központja. Ettől vagy közeléből indulnak minden irányba a völgyek és hegygerincek. A tájvédelmi körzetté nyilvánított Keleti Mecsek önálló hegységnek is tekinthető, amelyet csak egy 400 m-nél alig magasabb, 8-9 km hosszú gerinc köt össze az egészen más Nyugati Mecsekkel.

A Cigányhegyen masszív kilátó áll, amelynek alsó szintjén rossz idő esetén sokan meg- húzódhatnak. Tetejéről korlátozott kilátás nyílik főleg az erdős Keleti Mecsekre, annak déli legmagasabb csúcsaira: a Zengőre, Hármashegyre és a Nyugat i Mecsekre is.

A Cigányhegy közelében sugarasan futnak össze a turistautak, köztük keleten az említett zuhatagos Óbányai-völgyön, nyugaton a Hidasi völgyön átvezető dél-dunántúli kék jel- zés. Kis zuhatagok a Hidasi-völgyben is vannak. Érdekes benne a Csurgó, amely egy kis patak sziklán lezuhogó vízesése. Az1944 előtt rendszeresen itt táborozó pécsi jezsuita gimnázium cserkészei vezették el eredeti medréből a kis patakot úgy, hogy vízesést képezzen.

Érdekesebb a Cigányhegytől északkeletre, Mgyaregregyre induló Várvölgy, amelybe a piros jelzés vezet le a Cigányhegy északi tövéből. A jelzésen a völgybe leérve bővizű forrásból csillapíthatjuk szomjunkat. Makadámút visz le a völgyön, amelyben lejjebb is fakad néhány forrás. Tovább lefelé gépkocsival járható, meredek út visz fel a Máré-várhoz, amelyet a Tájak Korok Múzeumok sorozat 163. füzete ismertet. Eredeti alakjában helyreállítva várja a látogatókat. Kulcsa a völgy kijáratánál álló Máré csárdában van.

A csárda felett a bajai vízügyi főiskola vízmérő telepet működtet a bővizű patakon. Lejjebb, már a Völgységi patak széles völgyében, hamar Magyaregregyre jutunk, ahonnan Pécsre, Komlóra, Bonyhádra járó autóbusszal utazhatunk el. Magyaregregyen a tájházat érdemes megtekinteni és felmenni a falutól nyugatra a hegyoldalban álló szentkúti Mária kápolnához, amely kedves búcsújáróhely. A közeli falvakból Mária ünnepeken egykor körmenetekkel jöttek ide a hívek "Mária, Mária, Egrögynek csillaga" sorú éneket is zengve. Magyaregregyen strandfürdő, panzió van, és több ház vár fizetővendégeket, ugyanúgy, mint a Völgységi-patak mentén lejjebb fekvő közeli Kárászon is. Mindkét falu- ban dolgozik népi fazekas, Egregyen mézeskalácsos is. Kárászon kemping is van ott, ahol 1944-ig strandfürdőt élvezhettek a falubeliek és a fizetővendégek. Kárász vasútállomása a falu felett 2 km-re fekszik.
Kép és szöveg
Dr. Gábriel András



Úton: rövid túraleírások, élménybeszámolók
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja