Vártúrák - SZÁDVÁR

A vár története

A vár feltehetőleg a tatárjárás után épült. 1273-ban V. István idején említik először egy oklevélben. Középkori neve Zárd-vára. Szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos erősség volt. Tekintélyes romjai a Bódva mellékvize, a Ménes-patak völgye fölött emelkedő 460 m-es, sziklás csúcson, Szögliget községtől 2 km-re É-ra, ma is állnak. A vár a Miskolcról Kassára vezető bódva-völgyi utat őrizte és egyik láncszeme volt a Szendrő, Krasznahorka és Torna váraival alkotott erődítésláncolatnak.

A XV. sz. kezdetén a hírhedt pelsőci Bebek család tulajdonába került Szád-vára és két évszázadon keresztül meg is tartották azt Szendrő várával és a környező falvakkal együtt. Közben azonban a husziták is elfoglalták, meg házasság útján Szapolyai birtokká is vált. Mohács után ismét Bebek vár lett, amikor a korszak egyik legerőszakosabb és leggátlástalanabb főura, Bebek Ferenc önkényesen birtokába vette. Ő és fia, György itt rendezte be legvédettebb családi erősségét, innen indultak rabló hadjárataikra, vagy török elleni portyáikra.

Megoszlanak a vélemények a család hűsége felől, egyesek a Szapolyai család feltétlen híveként emlegetik, mások pedig I. Ferdinánd király pártján állóknak vallották őket. Valószínű, a harácsoló főurak igyekeztek kihasználni a kettészakadt ország és a két király között fennálló hatalmi harcot. Az uralkodók azokat, akik melléjük álltak adományokkal, várakkal és falvakkal jutalmazták. A Bebek család ebben az időben a Felvidék legnagyobb részének birtokosa volt. Hét várat is bírtak (pl. Krasznahorka, Torna, Szád-vár és Szendrő). Habsburg Ferdinánd szemet vetett a hatalmas uradalmakra és utasítást adott azok megtámadására és megszerzésére. Ma már nem dönthető el, hogy a király nyílt támadása késztette e Bebek Ferencet arra, hogy a király ellenében hamis pénzeket veressen, vagy a király a hamis pénzverést használta-e fel okul Bebek Ferenc birtokainak és várainak elfoglalására.

1566 tavaszán először Szendrő várát foglalták el a németek, majd a Schwendi Lázár vezette császári katonák Szád-vár alá vonultak. A várat Bebek György felesége Patócsi Zsófia védte. Hősiességével nemcsak súlyos vereséget okozott a császári seregeknek, hanem hosszú ostromra is kényszerítette őket.

Schwendi katonái csak akkor vonultak be a várba, amikor az utánpótlások minden vonalát elvágták a vártól és az élelem fogytával kilátástalanná vált a további küzdelem. Patócsi Zsófia várvédő harcáról keveset tudunk, pedig férfihoz méltó hősiessége megérdemelné, hogy nevét a többi hős magyar asszony nevével együtt emlegessük.

Ezután a vár három évig a királyi kamara birtokában maradt, majd egymást váltották a tulajdonosok. Zálogként megszerezte Rübest János felső-magyarországi főkapitány, majd Dersffy Ferenc pohármester. Az 1600-as évek elejétől a császár pártjára álló Csáky István kapta meg hűsége fejében. Rövid ideig lakott benne Pethe István tornai főispán, de Bocskai hajdúi is megfordultak a várban. Végül a felkelés után visszakerült a Csákyakhoz. 1682-ben Thököly kurucai foglalták el és az a felkelőké maradt 1685-ig.

1686-ban a bécsi udvar határozatot hozott a lerombolására és erre hamarosan sor is került. A tetőtől megfosztott épületek és a megrongált várfalak az azóta eltelt három évszázad alatt omladoztak, pusztultak, de a bozóttal benőtt, sokhelyütt 10 m magas romok még jól érzékeltetik a vár egykori nagyságát.

A mai várrom

A vár hármastagozódású. A külsővár háromszög alaprajzú, két sarkán bástyákkal megerősített udvarral. Innen nyugat felé indulva, belső kapun juthatunk be, a sarkain kerek bástyákkal övezett középsővár magas udvarába. A vár legősibb részét tovább, nyugat felé haladva a magas kaputornyon át érjük el, a négyszögletes alaprajzú belső udvarba jutva. Ez 5 méterrel fekszik magasabban az előző várrésznél. A belsővár udvarát a palotaszárnyak romfalai szegélyezik és a déli és északi bástyák maradványai is láthatók.

A vár legendája

A vár hosszú ideig a Patócsyaké volt, mígnem Patócsy Benedeket a rozsnyói vörös barátok kezdték sűrűn látogatni. Annyira behálózták a várurat, hogy az a halálos ágyán az ő részükre csinálta a testamentumot. A barátok még arra is rávették, hogy bízza rájuk a fiát, ők majd papot nevelnek belőle.

Az említett végrendelet passzusa szóról-szóra így hangzott: "Birtokomat két részre osztom, az egyik a szádvári uradalom huszonkilenc faluval, másik rész a gombaszögi vadászházam a réttel és a kis erdővel. Mindkettőt a barátoknak hagyom úgyazonban, hogyha a fiamból papot nevelnek, kit szintén az ő gondjaikra bízok. De ha valamely okból nem akarná fiam a papi pályát, akkor a két birtok közül az legyen a fiamé, amelyiket a barátok akarják."

Persze esze ágában sem volt a fiatal Bálintnak pappá lenni. Mihelyt megnőtt, otthagyta a barátokat, Budára ment és beállott a király vitézei közé. Az örökösödés ügye Mátyás király elé került, aki felrendelte a barátokat és a végrendelet elolvasása után megkérte őket - itt színünk előtt nyilvánítsák ki, a két birtok közül melyiket akarják. Ők felelik: egy szívvel, egy lélekkel a szádvári uradalmat akarják. Nos tehát, válaszolt a király: minthogy kegyelmetek a szádvári uradalmat akarják, hát akkor annak kell lennie a Patócsy fiáé, mert a végrendelet szóról-szóra ezt mondja: " a két birtok közül az legyen a fiamé, amelyiket a barátok akarják."

Irodalom:

Kiskun Magda


Északi Tájakon 1999. május
Úton: rövid túraleírások, élménybeszámolók
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja