SZARVASKŐ FÖLDTANI TANÖSVÉNY

Legutóbb a Bükkben járunk, ahol lelkes természetvédő geológusok egy földtani tanösvényt pár éve készítettek el. Az ismertetésem nemcsak személyes élményeim, hanem egy a Bükki Nemzeti Park által 1998-ban kiadott, Gasztonyi Éva szerkesztette füzetke alapján készült.

A tanösvény sajátos jelzett úton - fehér alapon állósan húzott kék sáv*- halad, be-járására szánjunk egy egész túranapot. A jelzéseket hasonlóan rakták fel a klasszikus turistaútjelzésekhez, viszonylag jól követhetők, néhol azonban találkozunk a máshol is oly gyakran alkalmazott "egypofás" megoldásokkal, amit csak a fa mellett veszünk észre. A nem túl régen festett jeleket máris megritkították a favágók, természetesen alkalmat adva az eltévedésre. Azonban ha a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságon beszerzünk egy ismertető kiadványt, (postacím: BNPI Eger, 3304, Sánc u. 5. ) akkor nem lesz gondunk az ösvényen járással.

A térségben késő tavasszal, kora nyáron járva csodálatos virágos mezők, napos erdei rétek váltakoznak a tölgyesekkel, bükkösökkel. Pazar virágszőnyeg fogadott bennünket: geológus létünkre nagy kedvünk támadt botanizálni, meghatározni a szebbnél szebb mezei és erdei virágokat. Köztük talán legnagyobb számban a kékek, lilák virágoztak, bár még egy kicsit a sárga színek is divatoztak, pompáztak, a ciklámenrózsaszín ruhába öltözött enyvesszárú szegfű tömegesen virított.

Szarvaskő központi autóparkolójából indultunk, ahol két bisztró néz szemben egymással, s visszaérkezve a fáradt vándor Szarvaskő panorámájában gyönyőrkődhet. Utunk egy da-rabig kb. 6-700 m hosszan, a településről Ny-felé kivezető országos kék jelzéssel együtt megy a ferde kék sávos tanösvény. Kezdő indító tábla még csak a tervekben létezik, sajnos a költségvetésből erre még nem futotta. A megállóhelyek viszont jelzettek, így az is-mertető-füzetke birtokában részletesebb információkhoz juthatunk.

Mit ígér nekünk ez a tanösvény'?

A Bükk-hegység magmás kőzeteiből, a szarvaskői titánvasérc (wherlit) egykori bányászásának, kutatásának eredményeiből, s természetesen a környék földtani térképezésével, nyersanyagkutatásával járó információanyagból nyújt bemutatót. A látnivalókat egy-egy megálló sűríti, elnevezésükkel is feltüntetve a megismernivaló lényegét. Keljünk útra, nézzük meg!

Kis fahídon átmegyünk a patakon s a vízmosásokkal szabdalt hegyoldalban (előzőleg elhagytuk az Országos  Kék jelzést) felkaptatva kimegyünk az erdőből, délkelet felé érke-zünk az első pihenőhelyhez, amelyik tulajdonképpen a Hegveskő-dűlő útbevágása. Karóval jelzett, felirata elárulja, hogy az egykori miocén tenger partján járunk. Az útbevágásban még a tábla előtt kezdetben kavicsos homok, felül agyagos homok, kagylós homok látható. A kavics anyaga változatos, mészkő, andezit, s apró darabokra morzsálódó barna márga. Az 1. megállóhelyen miocén kagylós homok található, 24 millió éves üledékes kőzetféle, bőven tartalmaz vastaghéjú kagylótöredékeket, talán egy-egy ép példány is előkerül a szorgalmas kapirgálónak. Ostrea-féléket temetett el a hirtelen bezúduló homok.

A Hegyeskő-dűlő legmagasabb pontjára érkezve nagyon szép kilátás élvezhető a Bükk-hegység főleg mészkőből és palából (középső-triász sekélytengeri üledékeiből keletkezett kőzetek) álló rögeire. Feltűnik a bervai mészkőbástya több szintből álló fejtése, amelyik táj-sebként illetlenkedik a hegyek panorámájában.

Az út ezután derékszögben délre, majd északra fordul, a Malom-hegy oldalában jutunk a 3. megállóhelyhez, a kissé elbozótosodott Denevér-táró bejáratához. Kis szakaszon kivágták a jelzett fákat, nem árt tehát figyelni az irányokra. Mi is elvétettük, de azután visszaemlé-kezve egyetemi tanulmányainkra megszavaztuk a távolságot, s alulról az országútról megcéloztuk a 3. megállóhelyet, a Denevér tárót. A bozótba nehezen járható ösvény lett az egykori szekérútból, a Malomhegy oldalában. Szarvaskő. Nomen est omen. Vasérc találha-tó itt, sajnos a bányászat számára kedvezőtlen összetételben. A szarvaskői gabbrótestek sajátos ásványtársulású résre ez, amely viszonylag magas vas- és titántartalmának köszönhetően többször is felkeltette a geológusok, geokémikusok érdeklődését. Az egykori tárnabejáratnál még gyűjthető a nagyon kemény, szívós, nehezen kalapálható, törési felü-letén fekete, fémfényű csillogó wehrlitnek nevezett érc.

Innen leereszkedve az Eger-patak völgyébe, száraz időben délre visz a jelzés egy gázló-hoz. Nedves időben északra tartva a Vizmű kékre festett hídján tanácsos átkelni. Tekintettel az időjárás ez évi lédús voltára, meg se kíséreltük a szélesen hömpölygő, folyónyivá duzzadt patakon a hídnélküli átkelést. Így viszont a 4. megállóhelyet, a homokkőbányát el-kerültük. A természet visszahódította az egykori bányát, s annak már alig van nyoma. Az útbevágásban, a vízmosásokban viszont a leírás mangánlencsés palát, limonitos gabbrót ígér. Az 5. megállóhely valódi geológiai csemegét nyújtott. A Szarvaskő-környéki egykori földtanilag legjelentősebb helyére jutunk, a Tó-bérc bányába (más néven: Forgalmi bánya), melyet földtani bemutatóhellyé alakítottak ki a tájrekonstrukciós munkálatok során. Gabbró-múzeumnak is nevezhetnénk, hiszen a Bükk-hegység DNy-i részére jellemző gabbró intrúziót mutatja be. (Az intrúzíó magmabenyomulást jelent, amikor természetes földi eredetű izzón-folyó szilikátolvadék, esetünkben gabbró összetételű tört a középső jura mélytengeri üledékösszletbe, mintegy 166 millió évvel ezelőtt). A bányában részletes in-formációs tábla ismerteti a benyomató magma okozta kőzetváltozatokat. (Óriási fényképen lehet tájékozódni, hogy a bánya falszakaszai hol, milyen kőzettani, ásványtani érdekességeket kínálnak. A színváltozatok az átalakultság változatait is jelentik. Gyűjteni is lehet, az udvarara, de a biztonság; törmeléksáncon túl a fal felé tilos bemenni. Megannyi ásvánnyal ismerkedhetünk meg, érdemes ásványhatározó könnvecskét vinnünk, de előre is felkészülhetünk. Mit találunk? Például: nevezetessége a plagioklászit, amely kőzetalkotó meny-nyiségű plagioklász-féléből az alhitból áll, a klorit, a prehnit-kvarc-kalcit telér. Vigyünk lupét (8-12 szeres kéznagyítót), a kvarcban vörösbarna gránátkristátyok az almadin észlelhető.

Nagy pihenőt kellett tartanunk ebben a bányában, s persze túlsúlyosak lettünk, nemcsak az elfogyasztott uzsonnától. A vasútállomásig a patak partján haladtunk. majd az országos kék jelzésre tértünk rá. 6. megállóhelyünk földtani mondanivalója a Várhegyet alkotó ba-zalt (régi nevén diabáz) és pala érintkezése. Utunk további szakaszán is a jura korú palák, s a tengeralatti bazaltvulkanizmus termékei mesélnek a Föld történetéről. A pala tulajdon-képpen az agyag, az iszapkő és a finomhomokkő gyűrődés sís összepréselődés hatására jött létre.
Mangángumós, mangánlencsés s egyéb palafélék figyelhetők meg a 7. és 8. megállóknál, (mely képződmény anyaga eredetileg vas-mangán karbonát azaz sziderit-rodokrozit volt, de levegőn limonittá és piroluzittá alakult.)

Az ösvényen tovább haladva, pala-feltárásokkal találkozunk, DNy-felé, a hegygerinc előtt a pala "gyufaszálszerű" hasábokra esik szét.
Lassan felkapaszkodunk a várromhoz. A lépcsők előtt érdemes kitérőt tennünk a belső vé-dőárokban. Az árok mindig "információs anyag" a kőzeteket kutatóknak. Az egykori várépítők a hegy természetes repedését tágították tovább védőároknak. Az egykori vulkán össze-repedezett lávapadjai láthatók. A DK-i oldalon párnalávát figyelhetünk meg. A tengervíz felszíne alatti vulkánkitörés lávafolyása jellegzetes párnára emlékeztető tojásdad formák-ban merevedett kőzetté. A lávafolyam "Y" elágazásait is kiböngészhetjük, s elképzelhetjük a kráter helyét, ha az "Y" szárát meghosszabbítjuk. Valami azonban zavar bennünket! Az egykori folyások mintha fejreálltak volna, s felfelé csurogtak...

Természetesen a lávakitörés óta történt egy s más, a hegységet érő szerkezetalakító erők működése, a hegyek gyűrődése a valamikori lapos vulkáni lejtőt felállította, néhol átbillentette, szóval semmi nincs már az eredeti helyén...

Szarvaskő várának panorámája egyben tanösvényünk 10. megállóhelyét jelenti. Mit lát itt a földtudományokkal foglalkozó? A kilátóból az élvezetes körkép mellett szemrevételezhetjük a táj morfológiáját. Bércek közül látványos az Eger-patak kanyargós szurdoka, a szurdok nagyon fiatal, kb. 2 millió éve kialakult meredek fala, csaknem függőleges. A völgy tisztán eróziós eredetű, sem kőzetréteg-határt, sem hegységalakulással összefüggő szerkezeti (törés) vonalat nem követ. Csupán repedések segítették a víz völgyformáló munkáját. Alattunk, a  faluból kilépő Eger pa-tak kis medencét alkotott. Ennek az aljzatot felépítő kőzetváltozás (a kemény bazaltnál puhább palatörmelék) az oka. A képződött palatörmeléket a vízfolyás könnyen elhordja, s ezen a térszínen hamarább kiszélesedik medencévé a szűk völgy
Még egy megállóra a 11.-re az Akasztó-hegy, Fyrker-szoroshoz vezet tanösvényünk. Akinek elfogyott az ideje, az visszatérhet Szarvaskőre, ahonnan jó a tömegközlekedés Eger és Miskolc felé. Szilvásváradra vonattal utazhatunk.

Sajnos nekünk is be kellett fejeznünk utunkat, az utolsó megállóhelyről csupán az ismertetés alapján számolhatok be. Az Akasztón a Bükk hegység legszebb vulkáni eredetű szikláit ígérik nekünk. A napsütötte oldalon sziklagyepek, amelyek egyik névadó növénye a kis fehér virágú kárpáti bennszülött magyar kőhúr, a sziklagyep összetételét ezért magyar kőhúros szilikát-sziklagyepnek határozzák meg a botanikusok. Ezek a gyepek tavasszal színpompásak, amikor a festő csüllüng, a  törpe nőszirom és  a kéksaláta virágzik. Találkozunk Szarvaskő szikláin kövirózsákkal és varjúháj-félékkel is.

Ne feledjük el, hogy védett területen a Bükki Nemzeti Parkban járunk, ne térjünk le az útról és ne szedjünk virágot!

A Pyrker-emléktáblától délre lévő sziklafal szép párnaláva előfordulás. A párnaláva szerkezet nagyon jól megfigyelhető, a déli falban keresztmetszetben is látható. Gabbró-böngésző túránkat a Tardosi Sporttábor felé vezető úton fejezhetjük be, ahol a magmaszármazék másik, az üledékösszletben megrekedt, lassan kihűlő változatát észlelhetjük.
 
Élményeit feljegyezte illetve a kirándulásvezetőből kimásolta:  

Gellai Mária

*Szlovákia és Csehország területén már régóta ezt a jelzést használják a bemutató- és tanösvényeknél. Csak üdvözölni lehet a BNP gyakorlatát, hogy mindenféle ákom-bákomok helyett (lásd: Káli-medence) átvették a környező országok gyakorlatát. Ez a jelzés forma beilleszthető az útjelzésekre vonatkozó Magyar Szabványba. (Szerk.)  


Termeszetbarát Híradó 91. szám, 1999. október
Úton: rövid túraleírások, élménybeszámolók
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja