A ZALASZÁNTÓI BÉKE-SZTUPA

Nagy érdeklődéssel olvastam Szádeczky-Kardos Géza "Balaton-felvidéki túranapló" című leírás-sorozatát a Természetbarát Híradó oldalain, annál is inkább, mert én magam is sokat jártam-járok az országnak e páratanul szép vidékén.

Ezúttal a szeptemberi számban megjelent, a zalaszántói sztupáról szóló soraihoz szeretnék helyesbítést fűzni.

A szerző - minden bizonnyal jóhiszeműen - téved, amikor a sztupáról a következőket írja: "Szemben a Kovácsi-hegyen messzire ellátszó, vakítóan fehér, csúcsos épület látszik az erdőben. Ez a sztupa. A rendszerváltáskor a Krisnahivők közössége is jogi személlyé vált, s mint kis egyház, kikövetelte magának az állami támogatást. Ebből építették fel a hegyen ima,- és zarándokhelyüket. A falu népe nehezen fogadta be őket, de az idelátogató turisták többlet bevételhez juttatták a községet."

A helyzet valójában az, hogy a sztupának semmi köze nincs a Krisna-hivök közösségéhez. A sztupa építése Bop Jon koreai buddhista szerzetes, a magyarországi Buddhista Béke Sztupa Alapítvány elnöke kezdeményezésére jött létre, s 1990-ben Huszti Zoltán Ferencz zalaszántói polgármester "javasolta a sztupa helyéül a Világosvár nevű helyet a Kovácsi-hegyen. A szentély a Dél-Koreából, valamint számos európai országból érkezett pénzügyi támogatásokból 1992. márciusa és szeptembere között épült fel, mintegy 40 millió forintért. 1993. június 17-én személyesen a 14. dalai láma, Tenzin Gyatso avatta fel. A Béke-sztupa tehát Buddha szellemében sugározza és hirdeti a békeszerető gondolkodást, nem pedig a Krisna-hivők ima- és zarándokhelye. /Megjegyzendő, hogy a Krisna-hivők közösségét 1966-ban Swami Prabhupada Bhaktive-danta indiai származású guru, a hinduizmus nyugati terjesztőinek egyike alapította, Krisna kizárólagos tiszteletét hirdetve. Így tehát a krisnások a hinduizmushoz, és nem a Buddhizmushoz kapcsolódnak eredendőleg/. A sztupa építésének történetét a szentély mellett elhelyezett háromnyelvű /magyar, angol és német/ tájékoztató tábláról részletesen is megismerhetjük:

Ez a Béke-sztupa, amely a 316 méteres Zalaszántói hegyről néz a Balatonra, 30 m magas és 24 méter széles. Kívánjuk, hogy Európa legnagyobb sztupája járuljon hozzá a világbékéhez! Buddha tanításai, ereklyéi és egy 24 méteres életfa található a sztupa belsejében. A Buddha-szobor Dél-Koreából származik.

A sztupa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együtt-érzését és szeretetét is jelképez. A béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe.

Őszentsége, a l4. dalai láma, Tenzin Gyatso 1993. június 17-én ünnepi keretek között nagy örömmel személyesen avatta fel ezt a sztupát. A Magyarországi Buddhista Béke Sztupa Alapítvány elnökének, Bop Jon koreai buddhista szerzetesnek a kezdeményezésére jött létre ez az emlékmű. Jelentős segítséget nyújtottak a tibeti buddhista szerzetesek. 1990-ben Huszti Zoltán Ferecz polgármester Bop Jonnak a béke "világítótornyának" felépítésére alkalmas helyül a Világosvár hegyet javasolta. Magyar építészek és egy magyar építővállalat vállalták a munkát. Osztrák köz- és magántámogatások segítségével 1992. márciustól szeptember végéig elkészülhetett az emlékmű.

A Békeszentély építése nem kezdődhetett volna el Zalaszántó Önkormányzati képviselőtestülete, a falu lakossága és a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság megértő támogatása nélkül.

Az építés összesen kb. 40 millió forintba került. Ezt az összeget a Dél-Koreából érkező nagyvonalú, köszönetet érdemlő pénzügyi támogatás, valamint sok európai adakozás révén lehetett előteremteni.

Sugározzon ez a Béke-sztupa innét az Emberi Jogok Parkjából, mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!

Strasser Péter



Balaton-felvidéki túranapló III.
Természetbarát Híradó 1997. november
Úton: rövid túraleírások, élménybeszámolók
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja