Télen a Mátrában

(Természetbarát Híradó 1997. február)

Hegyeink télen is érdekesek, mégha talán kevésbé kellemesek is mint nyáron, és nehezebben is járhatók. A behavazott, zúzmarás erdő varázsa, a síelés, szánkózás, tiszta időben a messze érő kilátás vonz télen a legjobban. Ilyenkor a síkságokat és a mélyebb fekvésű völgyeket gyakrabban üli meg a sűrű köd, mint a csúcsokat, és a fehérlő ködtengerből szigetként emelkednek ki a hegytetők. Ez különösen gyakori legmagasabb hegységünkben, a Mátrában, és két fő csúcsán, a Kékesen és a Galyatetőn.

Gyöngyösről autóbusz visz a Mátra turistaközpontjába Mátraházára, ahonnan egyes járatok a Kékesre, mások a Galyatetőre visznek tovább. Pásztó vasútállomásról is feljuthatunk a Galyára a Gyöngyös és Pásztó között járó autóbusszal.

A Kékesre gyalog a nyugati lejtőjén vezető hosszú sípálya mentén lehet Mátraházáról felmenni. Erre vezet az Országos Kék turistajelzés. Itt az út az országban legmagasabb síugrósánc felvonójának felső állomása mellett visz el. A hosszú, széles pályát bükk és lucfenyő erdő szegélyezi. A Kékes fennsíkszerű tetőjének délre lejtő részén a nagy Gyógyintézet áll, amelyben anyagcsere és légúti megbetegedésben szenvedők gyógyulhatnak. Ezt a Kékes egyedülállóan kedvező mikroklímája teszi lehetővé. A Gyógyintézet kapujánál van a buszállomás, ott büfé, feljebb vendéglő, élelmiszerbolt működik. A fennsík beépítetlen részét bükk szálerdő borítja.

Szinte a csúcson áll a TV-torony, amelybe felmehetünk és körteraszáról jó időben a többnyire ködtengerből feketén kinyúló közeli erdős hegyek, távol a Magas- és Alacsony Tátra látványában gyönyörködhetünk. A torony közeléből indul a két, felvonós sípálya, a hosszabb, enyhe esésű nyugatra, a meredek, rövidebb északra. Az északi pályán gyakran március végén, néha április elején is lehet síelni. A nyugatin előbb elolvad a hó.

Ha a hóviszonyok lehetővé teszik, a Kékesről keletre mehetünk a hegység főgerincén vezető Országos Kék útvonalon. Mély hóban sí nélkül nem célszerű elindulni, mert lépten-nyomon besüllyednénk a hóba és nagyon lassan haladhatnánk. A jelzés a Kékesről meredeken levisz a következő csúcs, a Saskő /899 m/ szintjére, amely két kilométerre van a Kékestől. Ez a Mátra egyik legérdekesebb sziklacsúcsa. Meredeken szakad le északra. Jó időben a Magas-Tátra is látszik róla. Az első világháború turista halottainak emlékműve áll rajta.

A Saskőtől keletre ismét meredeken esik a főgerinc, amelyen az ugyancsak jó kilátást adó Disznófő /737 m/ a következő csúcs. Tovább leereszkedik a Hármashatár-hágóba, másik nevén Markazi kapuba /609 m/, ahol őrház áll. A hágóból délre Markazra, északra Parádfürdőre visz jelzett út.

Ha egy napon akarunk a Kékesre és a Galyatetőre eljutni, akkor Mátraházáról ajánlatos busszal utazni tovább. Az autóbusz a Galyatetőn a Nagyszállóhoz visz. Hacsak nem benne akarunk megszállni; akkor az első utunk felette a Péterhegyesén /961 m/ álló kilátóba visz. Ebből - a kékesi toronyból nyílóhoz hasonló - csodálatos panoráma tárul fel.

A kilátótól a tető nagy fennsíkjának északi peremén indulunk tovább, nyugatra. Erre hamarosan tisztás, enyhe lejtőhöz érünk, amelyen néhány éve még felvonó járt. Kezdő síelők használták. Ma már nyoma sincs a felvonónak, síelőket sem látunk itt, csak szánkózókat. Tovább nyugatra futballpálya mellett elhaladva a fennsík csúcspontján /966 m/ álló magas közvetítő torony alá jutunk. Ennek közeléből indult a meredek sípálya felvonója, de mintha ez is megszűnt volna. A toronytól leereszkedve a Magyar Síszövetség telepéhez ékezünk. Az ennek bejáratát képező székelykaput a Síszövetség fennállásának 75. évfordulóján, 1988-ban állították. lövő pálya is van a telepen, melyet a biatlon /sílövő/ versenyeknél használnak.

A közvetítő torony alatt áll a "BM Andezit üdülőszálló". Alatta a nagyfennsík szinte teljesen be van építve. Több vendéglő és fogadó vár itt vendégeket. A településen van néhány üzemi üdülő és egy kápolna is.

A Síszövetség telepétől nyugatra vezető Kéktúra útvonala jó sífutópálya. Hepehupás szakaszainak lejtőin jót lehet siklani is. Az utat délről szegélyező sűrű fenyves védi attól, hogy télvégi, kora tavaszi nap hamar elolvassza rajta a havat. Az útvonal a piszkéstetői csillagvizsgálónál műutat keresztez és levezet Mátraszentlászlóra a Csörgő-patak völgyébe. Szentlászló felett van egy enyhe esésű sípálya. A völgy északi oldalán a Vöröskő hegyre érdemes felmenni, rajta kilátó emelkedik ki az erdőből. Jó időben ebből is szép kilátás nyílik, mégha nem is olyan, mint a Kékesről vagy a Galyatetőről.

Szentlászló, az alatta fekvő Mátraszentistván és felettük az ország legmagasabb fekvésű faluja Mátraszentimre hegyvidéki üdülőfaluk, vendéglőkkel, szálláshelyekkel, síelési-szánkózási lehetőséggel. Szentistvánról a Kéktúra útvonala hegygerincen az Ágasvárra, a Mátra legszebb alakú csúcsához vezet. Ezen, a télen alig járt útvonalon inkább csak sível ajánlatos elindulni. Az Ágasvár is jó kilátópont. Róla meredek ösvény visz le az Ágasvári turistaházhoz. Ez alatt, a közeli Mátrakereszte-sen van a Pásztóra vivő autóbusz megállója.

Az Országos Kék jelzés a turistaháztól Mátraverebély vasútállomásra vezet, a sárga pedig Tarra. Mátraverebély egyik nevezetessége középkori gótikus temploma, amely aránylag messze áll az állomástól, és még messzebb van a másik nevezetesség: Mátraverebély-Szentkút. Taron a "pokoljáró Tar Lőrinc" egykori kastélyának maradványai mellett, a várfallal körülvett, részben 12. században épült templomot érdemes felkeresni. Pásztó legjelesebb épülete szintén a középkori templom a gótikus kápolnával. Értékes műemlék itt még a gótikus temetőkápolna és az 1715-ben épült cisztercita kolostor barokk épülete, benne múzeummal, udvarán középkori romokkal.

Kép és szöveg Dr. Gábriel András



Természetbarát Híradó 1997. február
Úton: rövid túraleírások, élménybeszámolók
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja